View More View Less
  • 1 Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, Pf. 51, 1525
  • 2 Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Pszichológia Intézet, Pécs
  • 3 Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Pszichológia Intézet, Pécs
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $1,070.00

Absztrakt:

Bevezetés: Bár a várandóssággal kapcsolatos szorongás jelentős negatív hatást gyakorolhat az anyai, a szülési és a gyermeki kimenetekre egyaránt, hazánkban mind ez idáig nem képezte kutatás tárgyát e szorongástípus gyakoriságának és jellegzetességeinek felmérése. Célkitűzés: A jelen kutatás célja a Rini és munkatársai által kifejlesztett Várandóssággal Összefüggő Gondolatok Kérdőív (Pregnancy Related Thoughts) magyarra adaptálása és pszichometriai mutatóinak elemzése. Módszer: A kutatás alapjául szolgáló online kérdőívet 248 várandós töltötte ki a 4–40. gesztációs héten (M = 27,9; SD = 9,52). Átlagéletkoruk 30,46 év (SD = 4,94) volt. A tesztbattéria a Várandóssággal Összefüggő Gondolatok Kérdőív mellett releváns demográfiai és egészségi kérdéseket, generalizált szorongás- és depressziószűrő teszteket, kapcsolati elégedettségi skálát és kontrollérzet-kérdőívet tartalmazott. Eredmények: A Várandóssággal Összefüggő Gondolatok Kérdőív 9 tételes formában megbízható és érvényes, egydimenziós kérdőívnek mutatkozott, amelynek összpontszáma az első trimeszterben tartó várandósok esetén volt a legmagasabb. A várandóssággal kapcsolatos szorongás a várt irányban, mérsékelt mértékben korrelált a következő változókkal: vonásszorongás, depresszió, külső kontrollosság, szubjektív egészségi állapot és párkapcsolati elégedettség. Emellett a várandósság során vérzést vagy hasi fájdalmat tapasztalt nők a többieknél szignifikánsan magasabb várandósságspecifikus szorongásról számoltak be. Következtetés: A kutatás keretei között adaptált kérdőív hasznos eszköze lehet a várandóssággal összefüggő szorongás magyarországi viszonylatokban történő feltérképezésének. Orv Hetil. 2018; 159(43): 1754–1760.

  • 1

    Hompoth EA, Töreki A, Baloghné Fűrész V, et al. The risk factors of mood changing during the perinatal period. [A hangulati állapot alakulásának kockázati tényezői a perinatalis időszakban.] Orv Hetil. 2017; 158: 139–146. [Hungarian]

  • 2

    Bödecs T, Szilágyi E, Cholnoky P, et al. Prevalence and psychosocial background of anxiety and depression emerging during the first trimester of pregnancy: data from a Hungarian population-based sample. Psychiatr Danub. 2013; 25: 352–358.

  • 3

    Brunton RJ, Dryer R, Saliba A, et al. Pregnancy anxiety: a systematic review of current scales. J Affect Disord. 2015; 176: 24–34.

  • 4

    Rini CK, Dunkel-Schetter C, Wadhwa PD, et al. Psychological adaptation and birth outcomes: the role of personal resources, stress, and sociocultural context in pregnancy. Health Psychol. 1999; 18: 333–345.

  • 5

    Bayrampour H, Ali E, McNeil DA, et al. Pregnancy-related anxiety: a concept analysis. Int J Nurs Stud. 2016; 55: 115–130.

  • 6

    Madhavanprabhakaran GK, D’Souza MS, Nairy KS. Prevalence of pregnancy anxiety and associated factors. Int J Afr Nurs Sci. 2015; 3: 1–7.

  • 7

    Blair MM, Glynn LM, Sandman CA, et al. Prenatal maternal anxiety and early childhood temperament. Stress 2011; 14: 644–651.

  • 8

    Goodman JH, Chenausky KL, Freeman MP. Anxiety disorders during pregnancy: a systematic review. J Clin Psychiatry 2014; 75: e1153–e1184.

  • 9

    Faisal-Cury A, Rossi Menezes P. Prevalence of anxiety and depression during pregnancy in a private setting sample. Arch Womens Ment Health 2007; 10: 25–32.

  • 10

    Lefkovics E, Rigó J, Szita B, et al. Relevance of anxiety in the perinatal period: prospective study in a Hungarian sample. J Psychosom Obstet Gynaecol. 2018; 39: 220–227. [Epub 2017 Jun 20]

  • 11

    Haines HM, Rubertsson C, Pallant JF, et al. The influence of women’s fear, attitudes and beliefs of childbirth on mode and experience of birth. BMC Pregnancy Childbirth 2012; 12: 55.

  • 12

    Lilliecreutz C, Sydsjö G, Josefsson A. Obstetric and perinatal outcomes among women with blood- and injection phobia during pregnancy. J Affect Disord. 2011; 129: 289–295.

  • 13

    Bussières EL, Tarabulsy GM, Pearson J, et al. Maternal prenatal stress and infant birth weight and gestational age: a meta-analysis of prospective studies. Dev Rev. 2015; 36: 179–199.

  • 14

    Dunkel Schetter C, Tanner L. Anxiety, depression and stress in pregnancy: implications for mothers, children, research, and practice. Curr Opin Psychiatry 2012; 25: 141–148.

  • 15

    Lou HC, Hansen D, Nordentoft M, et al. Prenatal stressors of human life affect fetal brain development. Dev Med Child Neurol. 1994; 36: 826–832.

  • 16

    Grant KA, McMahon C, Austin MP, et al. Maternal prenatal anxiety, postnatal caregiving and infants’ cortisol responses to the still-face procedure. Dev Psychobiol. 2009; 51: 625–637.

  • 17

    Spitzer RL, Kroenke K, Williams JB, et al. A brief measure for assessing generalized anxiety disorder: the GAD-7. Arch Intern Med. 2006; 166: 1092–1097.

  • 18

    Zhong QY, Gelaye B, Zaslavsky AM, et al. Diagnostic validity of the generalized anxiety disorder-7 (GAD-7) among pregnant women. PLoS ONE 2015; 10: e0125096.

  • 19

    Cox JL, Holden JM, Sagovsky R. Detection of postnatal depression. Development of the 10-item Edinburgh Postnatal Depression Scale. Br J Psychiatry 1987; 150: 782–786.

  • 20

    Töreki A, Andó B, Keresztúri A, et al. The Edinburgh Postnatal Depression Scale: translation and antepartum validation for a Hungarian sample. Midwifery 2013; 29: 308–315.

  • 21

    Bergink V, Kooistra L, Lambregtse-van den Berg MP, et al. Validation of the Edinburgh Depression Scale during pregnancy. J Psychosom Res. 2011; 70: 385–389.

  • 22

    Matthey S, Fisher J, Rowe H. Using the Edinburgh postnatal depression scale to screen for anxiety disorders: conceptual and methodological considerations. J Affect Disord. 2013; 146: 224–230.

  • 23

    Caporali A. Innovations introduced with the new GGS questionnaire. Technical paper. Institut national d’études démographiques (Ined), 2017.

  • 24

    Hendrick SS. A generic measure of relationship satisfaction. J Marriage Fam. 1988; 50: 93–98.

  • 25

    Martos T, Sallay V, Szabó T, et al. Psychometric characteristics of the Hungarian version of the Relationship Assessment Scale (RAS-H). [A Kapcsolati Elégedettség Skála magyar változatának (RAS-H) pszichometriai jellemzői.] Mentálhig Pszichoszom. 2014; 15: 245–258. [Hungarian]

  • 26

    Huizink AC, Mulder EJ, Robles de Medina PG, et al. Is pregnancy anxiety a distinctive syndrome? Early Hum Dev. 2004; 79: 81–91.

  • 27

    Fairlie TG, Gillman MW, Rich-Edwards J. High pregnancy-related anxiety and prenatal depressive symptoms as predictors of intention to breastfeed and breastfeeding initiation. J Womens Health 2009; 18: 945–953.

  • Impact Factor (2018): 0.564
  • Medicine (miscellaneous) SJR Quartile Score (2018): Q3
  • Scimago Journal Rank (2018): 0.193
  • SJR Hirsch-Index (2018): 18

Language: Hungarian

Founded in 1857
Publication: Weekly, one volume of 52 issues annually

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Papp Zoltán

Read the professional career of Papp Zoltán HERE.

 

Editorial Board

Click for the Editorial Board

Akadémiai Kiadó
Address: Prielle Kornélia u. 21-35. H-1117 Budapest, Hungary
Phone: (+36 1) 464 8235 ---- Fax: (+36 1) 464 8221
Email: orvosihetilap@akkrt.hu

The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian HERE.

Mendeley citation style is available HERE.

 

MANUSCRIPT SUBMISSION