View More View Less
  • 1 Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Debrecen, Móricz Zs. krt 22., 4032
  • | 2 Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Debrecen
  • | 3 Pécsi Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Pécs
  • | 4 Országos Vérellátó Szolgálat, Budapest
Open access

Absztrakt:

A veseátültetés utáni hosszú távú túlélést befolyásoló tényezők egyike az antitestmediált rejekció (ABMR). A szerzők áttekintést nyújtanak az ABMR jelenleg ismert diagnosztikai és kezelési hátteréről. A Debreceni és a Pécsi Egyetem transzplantációs központjainak együttműködése alapján áttekintik a 2013 és 2017 közötti időszakban végzett veseátültetések után kialakult korai ABMR-eseteket és a releváns közleményeket. A két központban összesen 454 veseátültetés történt. ABMR-diagnózist összesen 18 esetben állítottunk fel (4%). Minden esetben perkután biopszia történt. A betegek közül 22% volt primer, 78% retranszplantált eset. Az átlagéletkor 51,2 ± 6 év volt. A veseátültetés után az ABMR diagnózisáig eltelt idő 15,4 ± 22,1 hónap volt. A C4d-pozitivitást 7 esetben sikerült igazolni, ami az összes ABMR-eset 39%-a. Összesen 16 betegnél történt szteroidbolus + intravénás immunglobulin (IVIG) + plazmaferézis (PF) kezelés, a 6 debreceni beteg közül 5 kapott ezenfelül rituximabot és 1 alemtuzumabot. 9 (47,4%) beteg él működő beültetett vesével, 4 beteg meghalt (21%), és 5 került vissza művesekezelésre graftvesztés miatt (31%). Az ABMR veszélyes szövődmény a veseátültetés után. A diagnosztikus kritériumok sokáig változtak. A gold standard a szövettan. A C4d-esetekben is lehet akcelerált ABMR. A retranszplantáción átesett fiatalabb, preformált donorspecifikus antitesttel (DSA) jelentkező betegek és azok, akik EC-donorból kapnak vesét, kockázati csoportot jelentenek. A de novo DSA megjelenése, az átlagos fluoreszcenciaintenzitás (MFI) kinetikája lehet az a pont, amely felhívja a figyelmet az akut ABMR veszélyére. A rituximab hatékonyságát megkérdőjelezik, az új gyógyszerekkel (belatacept, bortezomib vagy ekulizumab) még nincs elég tapasztalat, vagy rendkívül drágák. Saját anyagunkban a 40% feletti gyógyulási arány kiemelkedően jó eredmény. Orv Hetil. 2018; 159(46): 1913–1929.

  • 1

    Nemes B, Fedor R, Kanyári Z, et al. First outcomes, since being full member of Eurotransplant. A single center experience of cadaveric kidney transplantation. [Eredményeink a teljes jogú Eurotransplant-tagság óta. A Debreceni Vesetranszplantációs Központ tapasztalatai.] Orv Hetil. 2016; 157: 925–937. [Hungarian]

  • 2

    Zádori G, Kovács DÁ, Fedor R, et al. Results of expanded-criteria donor kidneys: a single-center experience in Hungary. Transplant Proc. 2015; 47: 2189–2191.

  • 3

    Zádori G, Tarjányi V, P Szabó R, et al. Analysis of donor scoring systems in a single Hungarian transplant centre. [Donorszelekciós kritériumok vizsgálata a debreceni veseátültetési programban.] Orv Hetil. 2016; 157: 946–955. [Hungarian]

  • 4

    Németh N, Tóth E, Nemes B, et al. Agents targeting ischemia-reperfusion injury. In: Huifang C, Shiguang Q. (eds.) Current immunosuppressive therapy in organ transplantation. Nova Science Publishers, New York, NY, 2015; pp. 487–533.

  • 5

    Wan SS, Ying TD, Wyburn K, et al. The treatment of antibody-mediated rejection in kidney transplantation: an updated systematic review and meta-analysis. Transplantation 2018; 102: 557–568.

  • 6

    Remport A, Ivanyi B, Mathe Z, et al. Better understanding of transplant glomerulopathy secondary to chronic antibody-mediated rejection. Nephrol Dial Transplant. 2015; 30: 1825–1833.

  • 7

    Nankivell BJ, Alexander SI. Rejection of the kidney allograft. N Eng J Med. 2010; 363: 1451–1462.

  • 8

    van de Berg PJ, Hoevenaars EC, Yong SL, et al. Circulating lymphocyte subsets in different clinical situations after renal transplantation. Immunology 2012; 136: 198–207.

  • 9

    Tebbe B, Wilde B, Ye Z, et al. Renal transplant recipients treated with calcineurin-inhibitors lack circulating immature transitional CD19+CD24hiCD38hi regulatory B-lymphocytes. PLoS ONE 2016; 11: e0153170.

  • 10

    Latorre I, Esteve-Sole A, Redondo D, et al. Calcineurin and mTOR inhibitors have opposing effects on regulatory T cells while reducing regulatory B cell populations in kidney transplant recipients. Transpl Immunol. 2016; 35: 1–6.

  • 11

    Ng YW, Singh M, Sarwal MM. Antibody-mediated rejection in pediatric kidney transplantation: pathophysiology, diagnosis, and management. Drugs 2015; 75: 455–472.

  • 12

    Gombos P, Opelz G, Scherer S, et al. Influence of test technique on sensitization status of patients on the kidney transplant waiting list. Am J Transplant. 2013; 13: 2075–2082.

  • 13

    Crespo M, Torio A, Mas V, et al. Clinical relevance of pretransplant anti-HLA donor-specific antibodies: does C1q-fixation matter? Transpl Immunol. 2013; 29: 28–33.

  • 14

    Sicard A, Ducreux S, Rabeyrin M, et al. Detection of C3d-binding donor-specific anti-HLA antibodies at diagnosis of humoral rejection predicts renal graft loss. J Am Soc Nephrol 2015; 26: 457–467.

  • 15

    Opelz G. Non-HLA transplantation immunity revealed by lymphocytotoxic antibodies. Lancet 2005; 365: 1570–1576.

  • 16

    Garg N, Samaniego MD, Clark D, et al. Defining the phenotype of antibody-mediated rejection in kidney transplantation: advances in diagnosis of antibody injury. Transplant Rev (Orlando). 2017; 31: 257–267.

  • 17

    Stegall MD, Raghavaiah S, Gloor JM. The (re)emergence of B cells in organ transplantation. Curr Opin Organ Transplant. 2010; 15: 451–455.

  • 18

    Lan JH, Tinckam K. Clinical utility of complement dependent assays in kidney transplantation. Transplantation 2018; 102(1S): S14–S22.

  • 19

    Karahan GE, Claas FH, Heidt S. B cell immunity in solid organ transplantation. Front Immunol. 2017; 7: 686.

  • 20

    Courant M, Visentin J, Linares G, et al. The disappointing contribution of anti-human leukocyte antigen donor-specific antibodies characteristics for predicting allograft loss. Nephrol Dial Transplant. 2018; 33: 1853–1863.

  • 21

    De Serres SA, Mfarrej BG, Magee CN. Immune profile of pediatric renal transplant recipients following alemtuzumab induction. J Am Soc Nephrol. 2012; 23: 174–182.

  • 22

    Todeschini M, Cortinovis M, Perico N. In kidney transplant patients, alemtuzumab but not basiliximab/low-dose rabbit anti-thymocyte globulin induces B cell depletion and regeneration, which associates with a high incidence of de novo donor-specific anti-HLA antibody development. J Immunol. 2013; 191: 2818–2828.

  • 23

    Sigdel TK, Vitalone MJ, Tran TQ, et al. A rapid noninvasive assay for the detection of renal transplant injury. Transplantation 2013; 96: 97–101.

  • 24

    Kohei J, Ishida H, Tanabe K, et al. Neutrophil gelatinase-associated lipocalin is a sensitive biomarker for the early diagnosis of acute rejection after living-donor kidney transplantation. Int Urol Nephrol. 2013; 45: 1159–1167.

  • 25

    Heng B, Li Y, Shi L, et al. A meta-analysis of the significance of granzyme B and perforin in noninvasive diagnosis of acute rejection after kidney transplantation. Transplantation 2015; 99: 1477–1486.

  • 26

    Wulff H, Knaus HG, Pennington M, et al. K+ channel expression during B cell differentiation: implications for immunomodulation and autoimmunity. J Immunol. 2004; 173: 776–786.

  • 27

    Han S, Yi H, Yin SJ, et al. Structural basis of a potent peptide inhibitor designed for Kv1.3 channel, a therapeutic target of autoimmune disease. J Biol Chem. 2008; 283: 19058–19065.

  • 28

    Bezerra EL, Vilar MJ, da Trindade Neto PB, et al. Double-blind, randomized, controlled clinical trial of clofazimine compared with chloroquine in patients with systemic lupus erythematosus. Arthritis Rheum. 2005; 52: 3073–3078.

  • 29

    Chuaprapaisilp T, Piamphongsant T. Treatment of pustular psoriasis with clofazimine. Br J Dermatol. 1978; 99: 303–305.

  • 30

    Selby W, Pavli P, Crotty B, et al. Two-year combination antibiotic therapy with clarithromycin, rifabutin, and clofazimine for Crohn’s disease. Gastroenterology 2007; 132: 2313–2319.

  • 31

    Roedder S, Sigdel T, Salomonis N, et al. The kSORT assay to detect renal transplant patients at high risk for acute rejection: results of the multicenter AART study. PLOS Med. 2014; 11: e1001759. Correction: https://journals.plos.org/plosmedicine/article?id=10.1371/journal.pmed.1001790

  • 32

    van de Vrie M, Deegens JK, Eikmans M, et al. Urinary microRNA as biomarker in renal transplantation. Am J Transplant. 2017; 17: 1160–1166.

  • 33

    Gelley F, Zadori G, Nemes B, et al. MicroRNA profile before and after antiviral therapy in liver transplant recipients for hepatitis C virus cirrhosis. J Gastroenterol Hepatol. 2014; 29: 121–127.

  • 34

    Zununi Vahed S, Poursadegh Zonouzi A, Ghanbarian H, et al. Upregulated expression of circulating microRNAs in kidney transplant recipients with interstitial fibrosis and tubular atrophy. Iran J Kidney Dis. 2017; 11: 309–318.

  • 35

    Zununi Vahed S, Poursadegh Zonouzi A, Mahmoodpoor F, et al. Circulating miR-150, miR-192, miR-200b, and miR-423-3p as non-invasive biomarkers of chronic allograft dysfunction. Arch Med Res. 2017; 48: 96–104.

  • 36

    Millán O, Budde K, Sommerer C, et al. Urinary miR-155-5p and CXCL10 as prognostic and predictive biomarkers of rejection, graft outcome and treatment response in kidney transplantation. Br J Clin Pharmacol. 2017; 83: 2636–2650.

  • 37

    Iwasaki K, Yamamoto T, Inanaga Y, et al. MiR-142-5p and miR-486-5p as biomarkers for early detection of chronic antibody-mediated rejection in kidney transplantation. Biomarkers 2017; 22: 45–54.

  • 38

    Hidalgo LG, Sis B, Sellares J, et al. NK cell transcripts and NK cells in kidney biopsies from patients with donor-specific antibodies: evidence for NK cell involvement in antibody-mediated rejection. Am J Transplant. 2010; 10: 1812–1822.

  • 39

    Loupy A, Lefaucheur C, Vernerey D, et al. Molecular microscope strategy to improve risk stratification in early antibody-mediated kidney allograft rejection. J Am Soc Nephrol. 2014; 25: 2267–2277.

  • 40

    Ivanyi B. Transplant capillaropathy and transplant glomerulopathy: ultrastructural markers of chronic renal allograft rejection. Nephrol Dial Transplant. 2003; 18: 655–660.

  • 41

    Haas M, Loupy A, Lefaucheur C, et al. The Banff 2017 Kidney Meeting Report: Revised diagnostic criteria for chronic active T cell-mediated rejection, antibody-mediated rejection, and prospects for integrative endpoints for next-generation clinical trials. Am J Transplant. 2018; 18: 293–307.

  • 42

    Dobi D, Bodó Z, Kemény É, et al. Peritubular capillary basement membrane multilayering in early and advanced transplant glomerulopathy: quantitative parameters and diagnostic aspects. Virchows Arch. 2016; 469: 563–573.

  • 43

    Lipták P, Kemény E, Morvay Z, et al. Peritubular capillary damage in acute humoral rejection: an ultrastructural study on human renal allografts. Am J Transplant. 2005; 5: 2870–2876.

  • 44

    Mohan S, Palanisamy A, Tsapepas D, et al. Donor-specific antibodies adversely affect kidney allograft outcomes. J Am Soc Nephrol. 2012; 23: 2061–2071.

  • 45

    Zhang Y, Briggs D, Lowe D, et al. A new data-driven model for post-transplant antibody dynamics in high risk kidney transplantation. Math Biosci. 2017; 284: 3–11.

  • 46

    Loupy A, Vernerey D, Viglietti D, et al. Determinants and outcomes of accelerated arteriosclerosis: major impact of circulating antibodies. Circ Res. 2015; 117: 470–482.

  • 47

    Sagasaki M, Nakada Y, Yamamoto I, et al. Antibody-mediated rejection due to anti-HLA-DQ antibody after pregnancy and delivery in a female kidney transplant recipient. Nephrology (Carlton) 2018; 23(Suppl 2): 81–84.

  • 48

    Shapiro R, Sarwal MM. Pediatric kidney transplantation. Pediatr Clin North Am. 2010; 57: 393–400.

  • 49

    Heidt S, Haasnoot GW, van Rood JJ, et al. Kidney allocation based on proven acceptable antigens results in superior graft survival in highly sensitized patients. Kidney Int. 2018; 93: 491–500.

  • 50

    Solini S, Aiello S, Cassis P, et al. Prolonged cold ischemia accelerates cellular and humoral chronic rejection in a rat model of kidney allotransplantation. Transpl Int. 2012; 25: 347–356.

  • 51

    Caillard S, Becmeur C, Gautier-Vargas G, et al. Pre-existing donor-specific antibodies are detrimental to kidney allograft only when persistent after transplantation. Transpl Int. 2017; 30: 29–40.

  • 52

    Wiebe C, Gareau AJ, Pochinco D, et al. Evaluation of C1q status and titer of de novo donor-specific antibodies as predictors of allograft survival. Am J Transplant. 2017; 17: 703–711.

  • 53

    Moktefi A, Parisot J, Desvaux D, et al. C1q binding is not an independent risk factor for kidney allograft loss after an acute antibody-mediated rejection episode: a retrospective cohort study. Transpl Int. 2017; 30: 277–287.

  • 54

    Comoli P, Cioni M, Tagliamacco A, et al. Acquisition of C3d-binding activity by de novo donor-specific HLA antibodies correlates with graft loss in nonsensitized pediatric kidney recipients. Am J Transplant. 2016; 16: 2106–2116.

  • 55

    Lonze BE, Bae S, Kraus ES, et al. Outcomes and risk stratification for late antibody-mediated rejection in recipients of AB0-incompatible kidney transplants: a retrospective study. Transpl Int. 2017; 30: 874–883.

  • 56

    Couzi L, Manook M, Perera R, et al. Difference in outcomes after antibody-mediated rejection between AB0-incompatible and positive cross-match transplantations. Transpl Int. 2015; 28: 1205–1215.

  • 57

    Sivakumaran P, Vo AA, Villicana R, et al. Therapeutic plasma exchange for desensitization prior to transplantation in AB0-incompatible renal allografts. J Clin Apher. 2009; 24: 155–160.

  • 58

    Lee KW, Park JB, Oh DK, et al. Short-term outcomes of AB0-incompatible living donor kidney transplantation with uniform protocol: significance of baseline anti-AB0 titer. Transplant Proc. 2016; 48: 820–826.

  • 59

    Song GW, Lee SG, Hwang S, et al. Section 15. A desensitizing protocol without local graft infusion therapy and splenectomy is a safe and effective method in AB0-incompatible adult LDLT. Transplantation 2014; 97(Suppl 8): S59–S66.

  • 60

    Okada M, Watarai Y, Iwasaki K, et al. Favorable results in AB0-incompatible renal transplantation without B cell-targeted therapy: advantages and disadvantages of rituximab pretreatment. Clin Transplant. 2017; 31: e13071.

  • 61

    West-Thielke P, Progar K, Campara M, et al. Eculizumab for prevention of antibody-mediated rejection in blood group-incompatible renal transplantation. Transplant Proc. 2018; 50: 66–69.

  • 62

    Bartel G, Schwaiger E, Böhmig GA, et al. Prevention and treatment of alloantibody-mediated kidney transplant rejection. Transpl Int. 2011; 24: 1142–1155.

  • 63

    Habicht A, Regele H, Exner M, et al. A case of severe C4d-positive kidney allograft dysfunction in the absence of histomorphologic features of rejection. Wien Klin Wochenschr. 2002; 114: 945–948.

  • 64

    Böhmig GA, Regele H, Säemann MD, et al. Role of humoral immune reactions as target for antirejection therapy in recipients of a spousal-donor kidney graft. Am J Kidney Dis. 2000; 35: 667–673.

  • 65

    Min L, Shuming J, Zheng T, et al. Novel rescue therapy for C4d-positive acute humoral renal allograft rejection. Clin Transplant. 2005; 19: 51–55.

  • 66

    Böhmig GA, Wahrmann M, Regele H, et al. Immunoadsorption in severe C4d-positive acute kidney allograft rejection: a randomized controlled trial. Am J Transplant. 2007; 7: 117–121.

  • 67

    Waiser J, Duerr M, Budde K, et al. Treatment of acute antibody-mediated renal allograft rejection with cyclophosphamide. Transplantation 2017; 101: 2545–2552.

  • 68

    Roberts DM, Jiang SH, Chadban SJ, et al. The treatment of acute antibody-mediated rejection in kidney transplant recipients – a systematic review. Transplantation 2012; 94: 775–783.

  • 69

    Wan SS, Ying TD, Wyburn K, et al. The treatment of antibody-mediated rejection in kidney transplantation: an updated systematic review and meta-analysis. Transplantation 2018; 102: 557–568.

The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian HERE.
Mendeley citation style is available HERE.

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Péter BENCSIK (volt folyóirat-kiadás vezető, Akadémiai Kiadó, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Csaba FARSANG (egyetemi tanár, Szent Imre Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)
  • János FAZAKAS (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • István GERGELY (egyetemi docens, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Románia)
  • Judit GERVAIN (osztályvezető főorvos, Fejér Megyei Szent György Kórház, Belgyógyászat, Székesfehérvár)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • László GULÁCSI (egyetemi tanár, Óbudai Egyetem, Egészségügyi Közgazdaságtan Tanszék, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Mátyás KELTAI (ny. egyetemi docens, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • László KÓBORI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • József MOLNÁR (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Mikrobiológiai és Immunológiai Intézet, Szeged)
  • Péter MOLNÁR (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Balázs NEMES (egyetemi docens, Debreceni Egyetem, Transzplantációs Tanszék, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik) 
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Zsuzsa SCHAFF (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Kornél SIMON (ny. osztályvezető főorvos, Siófoki Kórház, Belgyógyászat, Siófok)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • Ferenc SZALAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • István SZILVÁSI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • Meinhard CLASSEN (München)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Neil MCINTYRE (London)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

2019  
Total Cites
WoS
1 085
Impact Factor 0,497
Impact Factor
without
Journal Self Cites
0,212
5 Year
Impact Factor
0,396
Immediacy
Index
0,126
Citable
Items
247
Total
Articles
176
Total
Reviews
71
Cited
Half-Life
6,1
Citing
Half-Life
7,3
Eigenfactor
Score
0,00071
Article Influence
Score
0,045
% Articles
in
Citable Items
71,26
Normalized
Eigenfactor
0,08759
Average
IF
Percentile
10,606
Scimago
H-index
20
Scimago
Journal Rank
0,176
Scopus
Scite Score
864/1178=0,4
Scopus
Scite Score Rank
General Medicine 267/529 (Q3)
Scopus
SNIP
0,254
Acceptance
Rate
73%

 

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription Information Online subsscription: 844 EUR / 1124 USD
Print + online subscription: 956 EUR / 1326 USD
Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation
1857
Publication
Programme
2021 Volume 162
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address
H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jan 2021 0 6 16
Feb 2021 0 19 33
Mar 2021 0 18 30
Apr 2021 0 9 22
May 2021 0 8 25
Jun 2021 0 5 6
Jul 2021 0 0 0