A cukorbetegség számos vesebetegség kockázatát növeli. A legjelentősebb a diabeteses nephropathia, de ischaemiás vesebetegséget, krónikus pyelonephritist és papillanecrosist is okozhat. A diabeteses nephropathia prognózisa a ma alkalmazott kezelés mellett sokat javult, ennek ellenére még az egyik leggyakoribb oka a dialízisnek és a veseátültetésnek. A diabetes további szövődményei közül elsősorban a cardiovascularis betegségek határozzák meg a mortalitást, de a cerebrovascularis események és az alsó végtagi amputációt igénylő obstruktív verőérbetegség is megemlítendő. A diabeteses retinopathia szinte mindig fennáll diabeteses nephropathia esetén, de a neuropathia is gyakori, illetve az érkárosodások gyakran kombináltan állnak fenn. Ezek miatt a betegek komplex kivizsgálást, követést és korai kezelést igényelnek. Ha transzplantáció indokolt, akkor érdemesebb azt preemptív módon végezni, illetve a legjobb eredmények az élődonoros veseátültetéstől várhatók. A szénhidrátháztartás zavarának különböző formáival találkozhatunk transzplantáció kapcsán: új keletű poszttranszplantációs diabetes alakulhat ki, de a recipiens diabetese is progrediálhat transzplantációt követően. A veseátültetés mellett hasnyálmirigy-átültetésre 1-es típusú diabetes okozta végstádiumú veseelégtelenségben kerülhet sor, a leggyakrabban szimultán módon, mely normoglykaemiát és inzulinindependenciát is eredményezhet, illetve a diabetes több másodlagos szövődményének progressziója is megállhat. A szervátültetést közvetlenül követő néhány hétben a betegek jelentős részében transzplantációhoz asszociált hyperglykaemia alakul ki, ennek oka sokszor átmeneti, azonban az immunszuppresszív kezelés és a beteg állapotának stabilizálódása ellenére a betegek akár harmadánál megmaradhat. Patogenezisében elsősorban inzulinszekréciós zavar játszik szerepet, de kifejlődéséhez inzulinrezisztencia is kell. Megelőzésében és kezelésében elsősorban inzulinkezelés segíthet, de más antidiabetikumok is szóba jöhetnek. Mind a kadáver, mind a vese-élődonorok esetén fontos a szénhidrát-anyagcsere felmérése. A szerzők a fenti állapotok magyar vonatkozásairól is beszámolnak összefoglalójukban. Orv Hetil. 2018; 159(46): 1930–1939.
Clinical practice guideline – About the diagnostics of diabetes and antiglycemic treatment of diabetic patients in adulthood. [Egészségügyi szakmai irányelv – A diabetes mellitus kórismézéséről, a cukorbetegek antihyperglykaemiás kezeléséről és gondozásáról felnőttkorban.] Diabetol Hung. 2017; 25: 1–83. [Hungarian]
Winkler G, Hidvégi T, Vándorfi Gy, et al. Risk-stratified screening for diabetes mellitus in general practices among adult subjects. [Kockázatalapú diabetesszűrés háziorvosi praxisokban, felnőtt egyének körében.] Diabetol Hung. 2011; 19: 111–122. [Hungarian]
Davidson J, Wilkinson A, Dantal J, et al. New-onset diabetes after transplantation: 2003 International Consensus Guidelines. Transplantation 2003; 75: SS3–SS24.
Hungarian National Blood Transfusion Service, Organ Coordination Office. Professional summary – 2016. [Országos Vérellátó Szolgálat, Szervkoordinációs Iroda: Szakmai beszámoló – 2016.] Országos Vérellátó Szolgálat, Budapest, 2017. http://www.ovsz.hu/sites/ovsz.hu/files/szervadomanyozas_dokumentum/szakmaibeszamolo2016-20170707_z5.pdf [Hungarian]
Plantinga LC, Crews DC, Coresh J, et al. Prevalence of chronic kidney disease in US adults with undiagnosed diabetes or prediabetes. Clin J Am Soc Nephrol. 2010; 5: 673–682.
Clinical practice guideline of the Ministry of Health about the regulations of establishment of suitability for renal transplantation. [Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve a vesetranszplantációra való alkalmasság megállapításának szakmai szabályairól.] Egészségügyi Közlöny 2008; 53: 1540–1542. [Hungarian]
Jardine AG, Gaston RS, Fellstrom BC, et al. Prevention of cardiovascular disease in adult recipients of kidney transplants. Lancet 2011; 378: 1419–1427.
Kasiske BL, Maclean JR, Snyder JJ. Acute myocardial infarction and kidney transplantation. J Am Soc Nephrol. 2006; 17: 900–907.
Lentine KL, Brennan DC, Schnitzler MA. Incidence and predictors of myocardial infarction after kidney transplantation. J Am Soc Nephrol. 2005; 16: 496–506.
Ramanathan V, Goral S, Tanriover B, et al. Screening asymptomatic diabetic patients for coronary artery disease prior to renal transplantation. Transplantation 2005; 79: 1453–1458.
Witczak BJ, Hartmann A, Jenssen T, et al. Routine coronary angiography in diabetic nephropathy patients before transplantation. Am J Transplant. 2006; 6: 2403–2408.
Palepu S, Prasad GV. Screening for cardiovascular disease before kidney transplantation. World J Transplant. 2015; 5: 276–286.
Pados Gy, Karádi I, Kiss RG, et al. Categorisation of cardiovascular risks: very high, high, moderate, or low risk category – 2017. [Kardiovaszkuláris kockázatbesorolás: igen nagy, nagy, közepes, kis kockázat 2017.] Cardiol Hung. 2018; 48: 141–145. [Hungarian]
Kalmár Nagy K, Horváth Sz, Szakály P, et al. Role of simultaneous pancreas-kidney transplantation in the treatment of diabetes mellitus. [Szimultán hasnyálmirigy-vese transzplantáció helye a diabetes mellitus kezelésében.] Orv Hetil. 2013; 154: 850–856. [Hungarian]
Gruessner AC, Gruessner RW. Long-term outcome after pancreas transplantation: a registry analysis. Curr Opin Organ Transplant. 2016; 21: 377–385.
Graz H, D’Souza VK, Alderson DEC, et al. Diabetes-related amputations create considerable public health burden in the UK. Diabetes Res Clin Pract. 2018; 135: 158–165.
Santoro D, Benedetto F, Mondello P, et al. Vascular access for hemodialysis: current perspectives. Int J Nephrol Renovasc Dis. 2014; 7: 281–294.
Batabyal P, Chapman JR, Wong G, et al. Clinical practice guidelines on wait-listing for kidney transplantation: consistent and equitable? Transplantation 2012; 94: 703–713.
Thiruvoipati T, Kielhorn CE, Armstrong EJ. Peripheral artery disease in patients with diabetes: Epidemiology, mechanismus, and outcomes. World J Diabetes 2015; 6: 961–969.
Pascual J, Zamora J, Pirsch JD. A systematic review of kidney transplantation from expanded criteria donors. Am J Kidney Dis. 2008; 52: 553–586.
Haller MC, Kammer M, Oberbauer R. Dialysis vintage and outcomes in renal transplantation. Nephrol Dial Transplant. 2018 Apr 20. [Epub ahead of print]
Haritopoulos NK, Hakim NS. Indications for kidney and pancreas transplantation and patient selection. In: Hakim NS, Stratta R, Gray D. (eds.) Pancreas and islet transplantation. Oxford University Press, 2002; p. 61.
Wiseman AC. Kidney transplant options for the diabetic patient. Transplant Rev. 2013; 27: 112–116.
Mamode N, Sutherland DE. Transplantation for diabetes mellitus. Br J Surg. 2003; 90: 1031–1032.
Weems P, Cooper M. Pancreas transplantation in type II diabetes mellitus. World J Transplant. 2014; 24: 216–221.
http://www.unos.org
Szakály P, Kalmár Nagy K, Wittmann I. The first case of single pancreas transplantation in Hungary. [Szoliter hasnyálmirigy-átültetés első esete Magyarországon.] Orv Hetil. 2008; 149: 387–391. [Hungarian]
Sharif A, Hecking M, de Vries AP, et al. Proceedings from an international consensus meeting on posttransplantation diabetes mellitus: recommendations and future directions. Am J Transplant. 2014; 14: 1992–2000.
Chakkera HA, Weil EJ, Pham PT, et al. Can new-onset diabetes after kidney transplant be prevented? Diabetes Care 2013; 36: 1406–1412.
Sharif A, Cohney S. Post-transplantation diabetes-state of the art. Lancet Diabetes Endocrinol. 2016; 4: 337–349.
Prokai A, Fekete A, Kis E, et al. Post-transplant diabetes mellitus in children following renal transplantation. Pediatr Transplant. 2008; 12: 643–649.
Borda B, Lengyel Cs, Várkonyi T, et al. Risk factors of the post-transplant diabetes mellitus and its effects on the allograft function – 5 years follow up. [Poszttranszplantációs diabetes mellitus kockázati tényezői és hatása az allograft funkciójára – 5 év beteganyagában.] Diabetol Hung. 2013; 21: 15–20. [Hungarian]
Nemes B, Fedor R, Kanyári Zs, et al. First outcomes, since being full member of Eurotransplant. A single center experience of cadaveric kidney transplantation. [Eredményeink a teljes jogú Eurotransplant-tagság óta. A Debreceni Vesetranszplantációs Központ tapasztalatai.] Orv Hetil. 2016; 157: 925–937. [Hungarian]
Gámán Gy, Sárváry E, Gelley F, et al. New-onset diabetes mellitus and the analysis of dipeptidyl-peptidase-4 after liver transplantation. Transplant Proc. 2014; 46: 2177–2180.
Hecking M, Werzowa J, Haidinger M, et al. Novel views on new-onset diabetes after transplantation: development, prevention and treatment. Nephrol Dial Transplant. 2013; 28: 550–566.
Pham PT, Pham PM, Pham SV, et al. New onset diabetes after transplantation (NODAT): an overview. Diabetes Metab Syndr Obes. 2011; 4: 175–186.
Yates CJ, Fourlanos S, Hjelmesaeth J, et al. New-onset diabetes after kidney transplantation-changes and challenges. Am J Transplant. 2012; 12: 820–828.
Valderhaug TG, Hjelmesæth J, Hartmann A, et al. The association of early post-transplant glucose levels with long-term mortality. Diabetologia 2011; 54: 1341–1349.
Abramowicz D, Cochat P, Claas FH, et al. European Renal Best Practice Guideline on kidney donor and recipient evaluation and perioperative care. Nephrol Dial Transplant. 2015; 30: 1790–1797.
Lentine KL, Kasiske BL, Levey AS, et al. KDIGO clinical practice guideline on the evaluation and care of living kidney donors. Transplantation 2017; 101(8 Suppl 1): S7–S105.
Boudville N, Isbel N. The CARI guidelines. Donors at risk: impaired glucose tolerance. Nephrology (Carlton) 2010; 15(Suppl 1): S133–S136.