Author: Piroska Balog1
View More View Less
  • 1 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Budapest, Nagyvárad tér 4. XX. emelet, 1089
Open access

Absztrakt:

A cardiovascularis egészség szempontjából a negatív érzelmek közül a depresszió, a szorongás, a vitális kimerültség és az ellenségesség szerepét vizsgálták a leggyakrabban. A depresszió tünetei közül elsősorban a szomatikus tünetek, a szorongást illetően pedig elsősorban a generalizált szorongás és a pánik hozható összefüggésbe a szív- és érrendszeri betegségekkel. Myocardialis infarctuson átesett betegek interjúit elemezve azt találták, hogy vitális kimerültség előzi meg az infarktust, vagyis a fáradtság, az energiahiány, az ingerlékenység és egy általános demoralizáció együttese. A vitális kimerültség bizonyítottan hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához, és mindkét nemnél a szívbetegségek egyik legerősebb rizikófaktora. Az ellenségességet illetően a kutatások azt mutatták, hogy a harag elfojtása, valamint a harag destruktív kifejezése (mások hibáztatása) mutatott szoros összefüggést a szív- és érrendszeri betegségekkel. Az is igazolást nyert, hogy az ok-okozati összefüggés a negatív érzelmek és a szív- és érrendszeri betegségek között kétirányú, vagyis a szív- és érrendszeri betegségek megléte is hozzájárul a negatív érzelmek fokozódásához, és mindkét betegségcsoportban az alacsony szívritmus-variabilitás játssza a főszerepet. A tanulmány az Európai Irányelvek (2016) által a negatív érzelmek vizsgálatára javasolt kérdéssort is bemutatja. Orv Hetil. 2018; 159(48): 2005–2010.

  • 1

    Janszky I, Ahlbom A, Hallqvist J, et al. Hospitalization for depression is associated with an increased risk for myocardial infarction not explained by lifestyle, lipids, coagulation, and inflammation: the SHEEP Study. Biol Psychiatry 2007; 62: 25–32.

  • 2

    Meijer A, Conradi HJ, Bos EH, et al. Adjusted prognostic association of depression following myocardial infarction with mortality and cardiovascular events: individual patient data meta-analysis. Br J Psychiatry 2013; 203: 90–102.

  • 3

    Sheps DS, Rozanski A. From feeling blue to clinical depression: exploring the pathogenicity of depressive symptoms and their management in cardiac practice. Psychosom Med. 2005; 67(Suppl 1): S2–S5.

  • 4

    Loerbroks A, Bosch JA, Mommersteeg PM, et al. The association of depression and angina pectoris across 47 countries: findings from the 2002 World Health Survey. Eur J Epidemiol. 2014; 29: 507–515.

  • 5

    de Jonge P, Mangano D, Whooley MA. Differential association of cognitive and somatic depressive symptoms with heart rate variability in patients with stable coronary heart disease: findings from the Heart and Soul Study. Psychosom Med. 2007; 69: 735–739.

  • 6

    de Jonge P, Ormel J, van den Brink RH, et al. Symptom dimensions of depression following myocardial infarction and their relationship with somatic health status and cardiovascular prognosis. Am J Psychiatry 2006; 163: 138–144.

  • 7

    Roest AM, Thombs BD, Grace SL, et al. Somatic/affective symptoms, but not cognitive/affective symptoms, of depression after acute coronary syndrome are associated with 12-month all-cause mortality. J Affect Disord. 2011; 131: 158–163.

  • 8

    de Miranda Azevedo R, Roest AM, Hoen PW, et al. Cognitive/affective and somatic/affective symptoms of depression in patients with heart disease and their association with cardiovascular prognosis: a meta-analysis. Psychol Med. 2014; 44: 2689–2703.

  • 9

    Berkman LF, Blumenthal J, Burg M, et al. Effects of treating depression and low perceived social support on clinical events after myocardial infarction: the Enhancing Recovery in Coronary Heart Disease Patients (ENRICHD) randomized trial. JAMA 2003; 289: 3106–3116.

  • 10

    van Melle JP, de Jonge P, Honig A, et al. Effects of antidepressant treatment following myocardial infarction. Br J Psychiatry 2007; 190: 460–466.

  • 11

    Stapelberg NJ, Hamilton-Craig I, Neumann DL, et al. Mind and heart: heart rate variability in major depressive disorder and coronary heart disease – a review and recommendations. Aust N Z J Psychiatry 2012; 46: 946–957.

  • 12

    Kidwell M, Ellenbroek BA. Heart and soul: heart rate variability and major depression. Behav Pharmacol. 2018; 29(2 and 3 – Special Issue): 152–164.

  • 13

    Thomas AJ, Kalaria RN, O’Brien JT. Depression and vascular disease: what is the relationship? J Affect Disord. 2004; 79: 81–95.

  • 14

    Taylor WD, Aizenstein HJ, Alexopoulos GS. The vascular depression hypothesis: mechanisms linking vascular disease with depression. Mol Psychiatry 2013; 18: 963–974.

  • 15

    Roest AM, Martens EJ, de Jonge P, et al. Anxiety and risk of incident coronary heart disease: a meta-analysis. J Am Coll Cardiol. 2010; 56: 38–46.

  • 16

    Thurston RC, Rewak M, Kubzansky LD. An anxious heart: anxiety and the onset of cardiovascular diseases. Prog Cardiovasc Dis. 2013; 55: 524–537.

  • 17

    Chalmers JA, Quintana DS, Abbott MJ, et el. Anxiety disorders are associated with reduced heart rate variability: a meta-analysis. Front Psychiatry 2014; 5: 80.

  • 18

    Tully PJ, Cosh SM, Baune BT. A review of the affects of worry and generalized anxiety disorder upon cardiovascular health and coronary heart disease. Psychol Health Med. 2013; 18: 627–644.

  • 19

    AbuRuz ME. Persistent anxiety and in-hospital complications after acute coronary syndrome. Int J Health Sci (Qassim). 2018; 12: 50–56.

  • 20

    Norlund F, Lissåker C, Wallert J, et al. Factors associated with emotional distress in patients with myocardial infarction: results from the SWEDEHEART registry. Eur J Prev Cardiol. 2018; 25: 910–920.

  • 21

    Tully PJ, Baune BT. Comorbid anxiety disorders alter the association between cardiovascular diseases and depression: the German National Health Interview and Examination Survey. Soc Psychiatry Psychiatr Epidemiol. 2014; 49: 683–691.

  • 22

    Janszky I, Ahnve S, Lundberg I, et al. Early-onset depression, anxiety, and risk of subsequent coronary heart disease: 37-year follow-up of 49,321 young Swedish men. J Am Coll Cardiol. 2010; 56: 31–37.

  • 23

    Székely A, Balog P, Benkö E, et al. Anxiety predicts mortality and morbidity after coronary artery and valve surgery – a 4-year follow-up study. Psychosom Med. 2007; 69: 625–631.

  • 24

    Batelaan NM, ten Have M, van Balkom AJ, et al. Anxiety disorders and onset of cardiovascular disease: the differential impact of panic, phobias and worry. J Anxiety Disord. 2014; 28: 252–258.

  • 25

    Machado S, Sancassiani F, Paes F, et al. Panic disorder and cardiovascular diseases: an overview. Int Rev Psychiatry 2017; 29: 436–444.

  • 26

    Chen YH, Tsai SY, Lee HC, et al. Increased risk of acute myocardial infarction for patients with panic disorder: a nationwide population-based study. Psychosom Med. 2009; 71: 798–804.

  • 27

    Chen YH, Hu CJ, Lee HC, et al. An increased risk of stroke among panic disorder patients: a 3-year follow-up study. Can J Psychiatry 2010; 55: 43–49.

  • 28

    Belem da Silva CT, Schuch F, Costa M, et al. Somatic, but not cognitive, symptoms of anxiety predict lower levels of physical activity in panic disorder patients. J Affect Disord. 2014; 164: 63–68.

  • 29

    Zane RD, McAfee AT, Sherburne S, et al. Panic disorder and emergency services utilization. Acad Emerg Med. 2003; 10: 1065–1069.

  • 30

    Foldes-Busque G, Denis I, Poitras J, et al. A closer look at the relationships between panic attacks, emergency department visits and non-cardiac chest pain. J Health Psychol. 2017 Jan 5. https://doi.org/10.1177/1359105316683785 [Epub ahead of print]

  • 31

    Kachintorn U. How do we define non-cardiac chest pain? J Gastroenterol Hepatol. 2005; 20(Suppl): S2–S5.

  • 32

    Katerndahl DA. Chest pain and its importance in patients with panic disorder: an updated literature review. Prim Care Companion J Clin Psychiatry 2008; 10: 376–383.

  • 33

    Fleet R, Lavoie K, Beitman BD. Is panic disorder associated with coronary artery disease? A critical review of the literature. J Psychosom Res. 2000; 48: 347–356.

  • 34

    Sardinha A, Araújo CG, Soares-Filho GL, et al. Anxiety, panic disorder and coronary artery disease: issues concerning physical exercise and cognitive behavioral therapy. Expert Rev Cardiovasc Ther. 2011; 9: 165–175.

  • 35

    Appels A, Höppener P, Mulder P. A questionnaire to assess premonitory symptoms of myocardial infarction. Int J Cardiol. 1987; 17: 15–24.

  • 36

    Schuitemaker GE, Dinant GJ, van der Pol GA, et al. Assessment of vital exhaustion and identification of subjects at increased risk of myocardial infarction in general practice. Psychosomatics 2004; 45: 414–418.

  • 37

    Smith OR, Kupper N, Denollet J, et al. Vital exhaustion and cardiovascular prognosis in myocardial infarction and heart failure: predictive power of different trajectories. Psychol Med. 2011; 41: 731–738.

  • 38

    Kornerup H, Marott JL, Schnohr P, et al. Vital exhaustion increases the risk of ischemic stroke in women but not in men: results from the Copenhagen City Heart Study. J Psychosom Res. 2010; 68: 131–137.

  • 39

    Appels A, Golombeck B, Gorgels A, et al. Behavioral risk factors of sudden cardiac arrest. J Psychosom Res. 2000; 48: 463–469.

  • 40

    Frestad D, Prescott E. Vital exhaustion and coronary heart disease risk: a systematic review and meta-analysis. Psychosom Med. 2017; 79: 260–272.

  • 41

    Schnohr P, Marott JL, Kristensen TS, et al. Ranking of psychosocial and traditional risk factors by importance for coronary heart disease: the Copenhagen City Heart Study. Eur Heart J. 2015; 36: 1385–1393.

  • 42

    van Diest R, Hamulyák K, Kop WJ, et al. Diurnal variations in coagulation and fibrinolysis in vital exhaustion. Psychosom Med. 2002; 64: 787–792.

  • 43

    von Känel R, Frey K, Fischer J. Independent relation of vital exhaustion and inflammation to fibrinolysis in apparently healthy subjects. Scand Cardiovasc J. 2004; 38: 28–32.

  • 44

    Kwaijtaal M, van Diest R, Bär FW, et al. Inflammatory markers predict late cardiac events in patients who are exhausted after percutaneous coronary intervention. Atherosclerosis 2005; 182: 341–348.

  • 45

    Igna CV, Julkunen J, Vanhanen H. Vital exhaustion, depressive symptoms and serum triglyceride levels in high-risk middle-aged men. Psychiatry Res. 2011; 187: 363–369.

  • 46

    Kop WJ. Somatic depressive symptoms, vital exhaustion, and fatigue: divergent validity of overlapping constructs. Psychosom Med. 2012; 74: 442–445.

  • 47

    Vroege EM, Zuidersma M, de Jonge P. Vital exhaustion and somatic depression: the same underlying construct in patients with myocardial infarction? Psychosom Med. 2012; 74: 446–451.

  • 48

    Balog P, Falger PR, Szabó G, et al. Are vital exhaustion and depression independent risk factors for cardiovascular disease morbidity? Health Psychol. 2017; 36: 740–748.

  • 49

    Purebl Gy, Birkás E, Csoboth C, et al. The relationship of biological and psychological risk factors of cardiovascular disorders in a large-scale national representative community survey. Behav Med. 2006; 31: 133–139.

  • 50

    Graversen P, Abildstrøm SZ, Jespersen L, et al. Cardiovascular risk prediction: can Systematic Coronary Risk Evaluation (SCORE) be improved by adding simple risk markers? Results from the Copenhagen City Heart Study. Eur J Prev Cardiol. 2016; 23: 1546–1556.

  • 51

    Eng PM, Fitzmaurice G, Kubzansky LD, et al. Anger expression and risk of stroke and coronary heart disease among male health professionals. Psychosom Med. 2003; 65: 100–110.

  • 52

    Haukkala A, Konttinen H, Laatikainen T, et al. Hostility, anger control, and anger expression as predictors of cardiovascular disease. Psychosom Med. 2010; 72: 556–562.

  • 53

    Izawa S, Eto Y, Yamada KC, et al. Cynical hostility, anger expression style, and acute myocardial infarction in middle-aged Japanese men. Behav Med. 2011; 37: 81–86.

  • 54

    Chida Y, Steptoe A. The association of anger and hostility with future coronary heart disease: a meta-analytic review of prospective evidence. J Am Coll Cardiol. 2009; 53: 936–946.

  • 55

    Suls J. Anger and the heart: perspectives on cardiac risk, mechanisms and interventions. Prog Cardiovasc Dis. 2013; 55: 538–547.

  • 56

    Caska CM, Hendrickson BE, Wong MH, et al. Anger expression and sleep quality in patients with coronary heart disease: findings from the Heart and Soul Study. Psychosom Med. 2009; 71: 280–285.

  • 57

    Vella EJ, Friedman BH. Hostility and anger in: Cardiovascular reactivity and recovery to mental arithmetic stress. Int J Psychophysiol. 2009; 72: 253–259.

  • 58

    Davidson KW, Mostofsky E. Anger expression and risk of coronary heart disease: evidence from the Nova Scotia Health Survey. Am Heart J. 2010; 159: 199–206.

  • 59

    Haas DC, Chaplin WF, Shimbo D, et al. Hostility is an independent predictor of recurrent coronary heart disease events in men but not women: results from a population based study. Heart 2005; 91: 1609–1610.

  • 60

    Stewart JC, Fitzgerald GJ, Kamarck TW. Hostility now, depression later? Longitudinal associations among emotional risk factors for coronary artery disease. Ann Behav Med. 2010; 39: 258–266.

  • 61

    Piepoli MF, Hoes AW, Agewall S, et al. 2016 European Guidelines on cardiovascular disease prevention in clinical practice: the Sixth Joint Task Force of the European Society of Cardiology and Other Societies on Cardiovascular Disease Prevention in Clinical Practice (constituted by representatives of 10 societies and by invited experts). Developed with the special contribution of the European Association for Cardiovascular Prevention & Rehabilitation (EACPR). Eur Heart J. 2016; 37: 2315–2381.

The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian HERE.
Mendeley citation style is available HERE.

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Péter BENCSIK (volt folyóirat-kiadás vezető, Akadémiai Kiadó, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Csaba FARSANG (egyetemi tanár, Szent Imre Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)
  • János FAZAKAS (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • István GERGELY (egyetemi docens, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Románia)
  • Judit GERVAIN (osztályvezető főorvos, Fejér Megyei Szent György Kórház, Belgyógyászat, Székesfehérvár)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • László GULÁCSI (egyetemi tanár, Óbudai Egyetem, Egészségügyi Közgazdaságtan Tanszék, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Mátyás KELTAI (ny. egyetemi docens, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • László KÓBORI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • József MOLNÁR (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Mikrobiológiai és Immunológiai Intézet, Szeged)
  • Péter MOLNÁR (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Balázs NEMES (egyetemi docens, Debreceni Egyetem, Transzplantációs Tanszék, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik) 
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Zsuzsa SCHAFF (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Kornél SIMON (ny. osztályvezető főorvos, Siófoki Kórház, Belgyógyászat, Siófok)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • Ferenc SZALAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • István SZILVÁSI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • Meinhard CLASSEN (München)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Neil MCINTYRE (London)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

2020  
Total Cites 1277
WoS
Journal
Impact Factor
0,540
Rank by Medicine, General & Internal 155/169 (Q4)
Impact Factor  
Impact Factor 0,310
without
Journal Self Cites
5 Year 0,461
Impact Factor
Journal  0,17
Citation Indicator  
Rank by Journal  Medicine, General & Internal 203/313 (Q4)
Citation Indicator   
Citable 261
Items
Total 229
Articles
Total 32
Reviews
Scimago 21
H-index
Scimago 0,176
Journal Rank
Scimago Medicine (miscellaneous) Q4
Quartile Score  
Scopus 921/1187=0,8
Scite Score  
Scopus General Medicine 494/793 (Q3)
Scite Score Rank  
Scopus 0,283
SNIP  
Days from  28
sumbission  
to acceptance  
Days from  114
acceptance  
to publication  
Acceptance 72%
Rate

2019  
Total Cites
WoS
1 085
Impact Factor 0,497
Impact Factor
without
Journal Self Cites
0,212
5 Year
Impact Factor
0,396
Immediacy
Index
0,126
Citable
Items
247
Total
Articles
176
Total
Reviews
71
Cited
Half-Life
6,1
Citing
Half-Life
7,3
Eigenfactor
Score
0,00071
Article Influence
Score
0,045
% Articles
in
Citable Items
71,26
Normalized
Eigenfactor
0,08759
Average
IF
Percentile
10,606
Scimago
H-index
20
Scimago
Journal Rank
0,176
Scopus
Scite Score
864/1178=0,4
Scopus
Scite Score Rank
General Medicine 267/529 (Q3)
Scopus
SNIP
0,254
Acceptance
Rate
73%

 

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2021 Online subsscription: 844 EUR / 1124 USD
Print + online subscription: 956 EUR / 1326 USD
Subscription fee 2022 Online subsscription: 858 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 975 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation
1857
Publication
Programme
2021 Volume 162
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address
H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Apr 2021 0 22 56
May 2021 0 18 45
Jun 2021 0 17 28
Jul 2021 0 51 35
Aug 2021 0 32 23
Sep 2021 0 19 37
Oct 2021 0 0 0