View More View Less
  • 1 Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet, Budapest, Albert Flórián út 5–7., 1097
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $1,070.00

Absztrakt:

A veleszületett immundefektusok száma meghaladja a 350-et, és körülbelül egynegyedüknek vannak neurológiai vonatkozásai. Még nagyobb hányadukban fordulhatnak elő súlyos központi idegrendszeri infekciók. Az idegrendszeri vonatkozású kórképek táblázatos összefoglalása mellett a szerző részletesen elemez egy jellegzetes betegséget. Az ataxia teleangiectasia oka az ATM-gén biallélikus mutációja, amely genomikus instabilitáshoz, fokozott tumorrizikóhoz, immundefektushoz, valamint elsősorban kisagyi neurodegenerációhoz vezet. A leggyakoribb, klasszikus kórformát törzs- és végtagataxia, oculomotoros apraxia, choreoathetosis, ritkán egyéb mozgászavar, beszéd- és nyelészavar jellemzi, jelentősebb kognitív deficit nincs. Teleangiectasiák a conjunctivákon és a bőrön általában 6 éves kor után jelennek meg. Gyakori infekciók jelezhetik a betegek 60–80%-ában előforduló immundefektust, melyre elsősorban súlyos sinopulmonalis infekciók hívják fel a figyelmet. A betegek hajlamosak malignus betegségekre. A kórlefolyás néha atípusos és/vagy késői kezdetű, ami megnehezíti a diagnózis megállapítását. A betegek szérumában majdnem mindig emelkedett az alfa-fetoprotein-szint, a koponya-MRI-n 7–8 éves kortól progresszív cerebellaris atrophia figyelhető meg. A kórisméhez az ATM-gén vizsgálata szükséges; a talált biallélikus patogénmutációk segítséget nyújtanak a családtervezésben, de esetleges jövőbeli génterápiának is az alapját képezik. Az ataxia teleangiectasia számos betegségtől különítendő el, melyek egy része ugyancsak a primer immundeficientiák közé tartozik. Oki terápia jelenleg nincs, a betegek a legtöbbször fiatal felnőtt korukig élnek. Orv Hetil. 2018; 159(49): 2057–2064.

  • 1

    Maródi L. Editor’s commentary. Interdisciplinary immunodeficiency: a novel approach to understanding primary immunodeficiency disorders. [Interdiszciplináris immundeficientia: új szemlélet a primer immunhiány-betegségek értelmezésében.] Orv Hetil. 2018; 159: 895–897. [Hungarian]

  • 2

    Bousfiha A, Jeddane L, Picard C, et al. The 2017 IUIS phenotypic classification for primary immunodeficiencies. J Clin Immunol. 2018; 38: 129–143. [Epub 2017 Dec 11]

  • 3

    Zhang S, Pondarre C, Pennarun G, et al. A nonsense mutation in the DNA repair factor Hebo causes mild bone marrow failure and microcephaly. J Exp Med. 2016; 213: 1011–1028.

  • 4

    Flinn AM, Gennery AR. Adenosine deaminase deficiency: a review. Orphanet J Rare Dis. 2018; 13: 65.

  • 5

    Wu X, Wu W, Pan W, et al. Acute necrotizing encephalopathy: an underrecognized clinicoradiologic disorder. Mediators Inflamm. 2015; 2015: 792578.

  • 6

    Crow YJ, Manel N. Aicardi–Goutières syndrome and the type I interferonopathies. Nat Rev Immunol. 2015; 15: 429–440.

  • 7

    Gatti R, Perlman S. Ataxia-telangiectasia. In: Adam MP, Ardinger HH, Pagon RA, et al. (eds.) SourceGeneReviews® [Internet]. University of Washington, Seattle, WA, 1993–2018. 1999 Mar 19 [updated 2016 Oct 27].

  • 8

    Rothblum-Oviatt C, Wright J, Lefton-Greif MA, et al. Ataxia telangiectasia: a review. Orphanet J Rare Dis. 2016; 11: 159.

  • 9

    Nowak-Wegrzyn A, Crawford TO, Winkelstein JA, et al. Immunodeficiency and infections in ataxia-telangiectasia. J Pediatr. 2004; 144: 505–511.

  • 10

    Chun HH, Gatti RA. Ataxia-telangiectasia, an evolving phenotype. DNA Repair (Amst.) 2004; 3: 1187–1196.

  • 11

    Verhagen MM, Abdo WF, Willemsen MA, et al. Clinical spectrum of ataxia-telangiectasia in adulthood. Neurology 2009; 73: 430–437.

  • 12

    Charlesworth G, Mohire MD, Schneider SA, et al. Ataxia telangiectasia presenting as dopa-responsive cervical dystonia. Neurology 2013; 81: 1148–1151.

  • 13

    Hiel JA, van Engelen BG, Weemaes CM, et al. Distal spinal muscular atrophy as a major feature in adult-onset ataxia telangiectasia. Neurology 2006; 67: 346–349.

  • 14

    Byrd PJ, Srinivasan V, Last JI, et al. Severe reaction to radiotherapy for breast cancer as the presenting feature of ataxia telangiectasia. Br J Cancer 2012; 106: 262–268.

  • 15

    van Os NJ, Roeleveld N, Weemaes CM, et al. Health risks for ataxia-telangiectasia mutated heterozygotes: a systematic review, meta-analysis and evidence-based guideline. Clin Genet. 2016; 90: 105–117.

  • 16

    Habek M, Brinar VV, Rados M, et al. Brain MRI abnormalities in ataxia-telangiectasia. Neurologist 2008; 14: 192–195.

  • 17

    Devgan SS, Sanal O, Doil C. Homozygous deficiency of ubiquitin-ligase ring-finger protein RNF168 mimics the radiosensitivity syndrome of ataxia-telangiectasia. Cell Death Differ. 2011; 18: 1500–1506.

  • 18

    Chrzanowska KH, Gregorek H, Dembowska-Bagińska B, et al. Nijmegen breakage syndrome (NBS). Orphanet J Rare Dis. 2012; 7: 13.

  • 19

    Federighi P, Ramat S, Rosini F, et al. Characteristic eye movements in ataxia-telangiectasia-like disorder: an explanatory hypothesis. Front Neurol. 2017; 8: 596.

  • 20

    Lagier-Tourenne C, Tazir M, López LC, et al. ADKC3, an ancestral kinase, is mutated in a form of recessive ataxia associated with coenzyme Q deficiency. Am J Hum Genet. 2008; 82: 661–672.

  • 21

    Gatti RA, Perlman S. A proposed bailout for A-T patients? Eur J Neurol. 2009; 16: 653–655.

  • 22

    Schütte P, Möricke A, Zimmermann M, et al. Preexisting conditions in pediatric ALL patients: spectrum, frequency and clinical impact. Eur J Med Genet. 2016; 59: 143–151.

  • 23

    Crawford TO, Skolasky RL, Fernandez R, et al. Survival probability in ataxia telangiectasia. Arch Dis Child. 2006; 91: 610–611.