Látlelet írása minden orvosi ellátásnak – így a fogorvosi ellátásnak is – a részét képezheti. A látleletet az ellátást végző orvos az ellátási lap alapján a nyomozó hatóság és a bíróság részére hivatalból, a sérült kérésére magánúton köteles kiállítani. A látlelet az orvosi vizsgálat során észleltek mellett a sérülés gyógytartamára vonatkozó orvosi véleményt is tartalmazza. A sérülés leírásának hiányosságai az igazságügyi orvosszakértő munkáját kedvezőtlenül befolyásolhatják, mivel megnehezíthetik a szakértői vélemény elkészítését. A szerzők 147, a Pécsi Tudományegyetemről és a Debreceni Egyetemről származó, fogászati és szájsebészeti ellátások után kiállított látlelet retrospektív vizsgálatát végezték el a nyelvészet, a fogászat, a traumatológia, a büntetőjog és az igazságügyi orvostan szakmai szempontjai szerint. A leletekben dokumentált sérülések 11,1%-a fogakat érintő sérülés, 47,7%-a a fej-nyak régiót érintő egyéb csontsérülés és 41,2%-a szintén ebben a régióban található lágyrészsérülés volt. A dokumentációs hiányosságokat az egy sérülésre jutó sebjellemzők arányszámával jellemeztük, mely a vizsgált leletekben alacsony (0,64) volt. A különböző csontsérülések és a fogsérülések dokumentációja között szignifikáns különbséget találtunk: fogsérülések esetén a sérülés pontos megnevezése szignifikánsan több esetben hiányzott. A fogsérülések részletes és egységes leírása azonban elengedhetetlen a sérülés gyógytartamának büntetőjogi megítéléséhez. A szerzők ismertetik orr- és fogsérülések dokumentációja esetén a szakmaspecifikus terminológiák közötti különbségek okozta nehézségeket, a hiányos sérülésleírások alapján keletkező igazságügyi orvosszakértői vélemények jogi következményeit, valamint a fogsérülések esetén alkalmazott németországi és ausztriai joggyakorlatot. A problémák jelentős részének megoldását ez alapján az egységes – az igazságügyi orvostani szempontoknak is megfelelő, valamint fogászatokon és akut ellátás során is kiválóan alkalmazható – terminológia kidolgozásában látják. Orv Hetil. 2018; 159(51): 2154–2161.
Fogarasi K. Terminological problems of types and descriptions of injuries in accident surgical diagnostic reports. In: Silye M. (ed.) Porta Lingua. [Sebtípusok, sebleírások terminológiai problémái traumatológiai látleleteken. In: Silye M. (szerk.) Porta Lingua. Tudományterületek és nyelvhasználat.] Szaknyelvoktatók és Kutatók Országos Egyesülete, Debrecen, 2010; pp. 121–138. [Hungarian]
Fogarasi K. Limited forensic assessability of soft tissue injuries. Contrastive terminological analyses of Hungarian, Austrian and German medical diagnostic reports. PhD Dissertation. Pécs, University of Pécs, Faculty of Health Sciences, 2012.
Administrative Regulation No. 16 on the forensic medical assessment of injuries and health impairment of the Hungarian Institute of Forensic Medicine. [Az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 16. számú módszertani levele a testi sérülések és egészségkárosodások igazságügyi orvosszakértői véleményezéséről (1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről).] Egészségügyi Közlöny, 7/1998; 619. Available from: http://igor.diogenes.hu/download/modszlev/16_mszlev.pdf [Hungarian]
Schneider PM. Die klinisch-medizinische Dokumentation von vorsätzlichen Körperverletzungsdelikten durch stumpfe und scharfe Gewalt im Strafverfahren und die Folgen unzureichender Beschreibung und unpräziser Terminologie. PhD Dissertation. Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola, Pécs, 2017.
Szirmai M. Introduction to corpus linguistics. [Bevezetés a korpusznyelvészetbe.] Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005; p. 18. [Hungarian]
Ireland AJ, McNamara C, Clover MJ, et al. 3D surface imaging in dentistry – what we are looking at. Br Dent J. 2008; 205: 387–392.
Dawood A, Patel S, Brown, J. Cone beam CT in dental practice. BDJ 2009; 207: 23–28.
Jaju PP, Jaju SP. Clinical utility of dental cone-beam computed tomography: current perspectives. Clin Cosmet Investig Dent. 2014; 6: 29–43.
Palomo L, Palomo JM. Cone beam CT for diagnosis and treatment planning in trauma cases. Dent Clin North Am. 2009; 53: 717–727.
Malhotra N, Kundabala M, Acharaya S. A review of root fractures: Diagnosis, treatment and prognosis. Dent Update 2011; 38: 615–616, 619–620.
Saoud TM, Mistry S, Kahler B, et al. Regenerative endodontic procedures for traumatized teeth after horizontal root fracture, avulsion, and perforating root resorption. J Endod. 2016; 42: 1476–1482.
Paryani K, Kim SG. Regenerative endodontic treatment of permanent teeth after completion of root development: a report of 2 cases. J Endod. 2013; 39: 929–934.
International Association of Dental Traumatology. Dental Trauma Guidelines 2012. Available from: http://aidt-dentaltrauma.org
Dental Trauma Guide. Evidence Based Treatment Guide. Available from: http://dentaltraumaguide.org
Trope M. Avulsion of permanent teeth: theory to practice. Dent Traumatol. 2011; 27: 281–294.
Andreasen JO, Andreasen FM, Andersson L. (eds.) Textbook and color atlas of traumatic injuries to the teeth. 4th edition. Wiley-Blackwell/Munksgaard Publishing Company, Oxford, 2013.
American Academy of Pediatric Dentistry (AAPD). Guideline on Management of Acute Dental Trauma. Reference Manual 2012; 34: 230–238.
DiAngelis AJ, Andreasen JO, Ebeleseder KA, et al. International Association of Dental Traumatology guidelines for the management of traumatic dental injuries: 1. Fractures and luxations of permanent teeth. Dent Traumatol. 2012; 28: 2–12.
Andersson L, Andreasen JO, Day P, et al. International Association of Dental Traumatology guidelines for the management of traumatic dental injuries: 2. Avulsion of permanent teeth. Dent Traumatol. 2012; 28: 88–96.
Malmgren B, Andreasen JO, Flores MT, et al. International Association of Dental Traumatology guidelines for the management of traumatic dental injuries: 3. Injuries in the primary dentition. Dent Traumatol. 2012; 28: 174–182.
Fritze E. Die ärztliche Begutachtung. Springer, Berlin, 2012; p. 752.
Act C of 2012 on the Criminal Code. [2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről.] 164. §. Available from: https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200100.TV [Hungarian]
Das österreichische Strafgesetzbuch (StGB) Bundesgesetz vom 23. Jänner 1974 über die mit gerichtlicher Strafe bedrohten Handlungen. § 84. Available from: https://www.ris.bka.gv.at/GeltendeFassung.wxe?Abfrage=Bundesnormen&Gesetzesnummer=10002296
Das deutsche Strafgesetzbuch (StGB) zuletzt geändert durch Gesetz vom 30. 09. 2017 (BGBl. I S. 3532) m.W.v. 13. 10. 2017; § 226.
Oberster Gerichtshof, Urteil vom 16. 06. 1981 – 9 Os 60/81.
Das deutsche Strafgesetzbuch (StGB) zuletzt geändert durch Gesetz vom 30. 09. 2017 (BGBl. I S. 3532) m.W.v. 13. 10. 2017; § 223.
Bundesgerichtshof, Urteil vom 29. 02. 1972 – 5 StR 400/71, in: NJW 1972; 1143–1144.
Decree No. 60/2003 (20. 10.) of the Ministry of Health, Social and Family Affairs on the minimum technical requirements provioling health services. (60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről.] Available from: https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0300060.esc [Hungarian]