Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 159: Issue 7
Szteroid-21-hidroxiláz-deficientia, a congenitalis adrenalis hyperplasia leggyakoribb oka
Authors:
Márton Doleschall Magyar Tudományos Akadémia–Semmelweis Egyetem, Budapest

Search for other papers by Márton Doleschall in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Dóra Török Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Budapest

Search for other papers by Dóra Török in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Katalin Mészáros Magyar Tudományos Akadémia–Semmelweis Egyetem, Budapest, Szentkirályi u. 46., 1088

Search for other papers by Katalin Mészáros in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Andrea Luczay Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Budapest

Search for other papers by Andrea Luczay in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Zita Halász Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Budapest

Search for other papers by Zita Halász in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Krisztina Németh Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Budapest

Search for other papers by Krisztina Németh in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Nikolette Szücs Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Budapest

Search for other papers by Nikolette Szücs in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Róbert Kiss Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Budapest

Search for other papers by Róbert Kiss in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Judit Tőke Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Budapest

Search for other papers by Judit Tőke in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
János Sólyom Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Budapest

Search for other papers by János Sólyom in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
György Fekete Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Budapest

Search for other papers by György Fekete in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Attila Patócs Magyar Tudományos Akadémia–Semmelweis Egyetem, Budapest, Szentkirályi u. 46., 1088
Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Budapest

Search for other papers by Attila Patócs in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Péter Igaz Magyar Tudományos Akadémia–Semmelweis Egyetem, Budapest
Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Budapest

Search for other papers by Péter Igaz in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
, and
Miklós Tóth Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Budapest

Search for other papers by Miklós Tóth in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
269–277
Online Publication Date:
Feb 2018
Publication Date:
01 Feb 2018
Article Category:
Review Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/650.2018.30986
Keywords:
congenitalis adrenalis hyperplasia; CYP21A2 ; sóvesztő krízis; szteroid-21-hidroxiláz-deficientia; szteroidpótlás; virilisatio; congenital adrenal hyperplasia; CYP21A2 ; salt-wasting crisis; steroid 21-hydroxylase deficiency; steroid replacement; virilization
Open access

Absztrakt:

A congenitalis adrenalis hyperplasiát 7 monogénes genetikai betegség összességének tekintjük, melyekből az egyik a szteroid-21-hidroxiláz-deficientia. A congenitalis adrenalis hyperplasia összes kóroki génje a mellékvese szteroidogenezisében vesz részt. A szteroid-21-hidroxiláz-deficientia autoszomális recesszív betegség, amelyért a szteroid-21-hidroxilázt kódoló gén mutációi a felelősek. A szteroid-21-hidroxiláz gén mutációi a congenitalis adrenalis hyperplasiás esetek 95%-át okozzák. Bár az enyhe tünetekkel együtt járó nem-klasszikus szteroid-21-hidroxiláz-deficientiát ritkán diagnosztizálják, a klasszikus szteroid-21-hidroxiláz-deficientia az aldoszteron- és a kortizolelválasztás elégtelensége miatt életveszélyes sóvesztő és adrenalis krízissel járhat együtt. A klasszikus típus élethosszig tartó szteroidpótlást igényel, amely cushingoid mellékhatásokkal járhat együtt, illetve a betegség talaján jellemző komorbiditások szintén kialakulhatnak. A betegek életminősége csökkent, mortalitásuk többszöröse a betegségben nem szenvedő populációnak. A betegség diagnosztikája, következményei és a betegek egész életét végigkísérő klinikai ellátás multidiszciplináris megközelítést kíván: a gyermekgyógyászat, a belgyógyászat, az endokrinológia, a laboratóriumi medicina, a genetikai diagnosztika, a sebészet, a szülészet-nőgyógyászat és a pszichológia szakembereinek együttes munkáját igényli. Orv Hetil. 2018; 159(7): 269–277.

  • 1

    El-Maouche D, Arlt W, Merke DP. Congenital adrenal hyperplasia. Lancet 2017; 390: 2194–2210.

  • 2

    Finkielstain GP, Kim MS, Sinaii N, et al. Clinical characteristics of a cohort of 244 patients with congenital adrenal hyperplasia. J Clin Endocrinol Metab. 2012; 97: 4429–4438.

  • 3

    Falhammar H, Frisen L, Norrby C, et al. Increased mortality in patients with congenital adrenal hyperplasia due to 21-hydroxylase deficiency. J Clin Endocrinol Metab. 2014; 99: E2715–E2721.

  • 4

    Doleschall M, Szabó JA, Pázmándi J, et al. Common genetic variants of the human steroid 21-hydroxylase gene (CYP21A2) are related to differences in circulating hormone levels. PLoS ONE 2014; 9: e107244.

  • 5

    New MI, Abraham M, Gonzalez B, et al. Genotype-phenotype correlation in 1,507 families with congenital adrenal hyperplasia owing to 21-hydroxylase deficiency. Proc Natl Acad Sci USA 2013; 110: 2611–2616.

  • 6

    Han TS, Walker BR, Arlt W, et al. Treatment and health outcomes in adults with congenital adrenal hyperplasia. Nat Rev Endocrinol. 2014; 10: 115–124.

  • 7

    White PC, Speiser PW. Congenital adrenal hyperplasia due to 21-hydroxylase deficiency. Endocr Rev. 2000; 21: 245–291.

  • 8

    Ferenczi A, Garami M, Kiss E, et al. Screening for mutations of 21-hydroxylase gene in Hungarian patients with congenital adrenal hyperplasia. J Clin Endocrinol Metab. 1999; 84: 2369–2372.

  • 9

    Török D, Eckhardt G, Sólyom J. Twenty years experience in rapid identification of congenital adrenal hyperplasia in Hungary. Eur J Pediatr. 2003; 162: 844–849.

  • 10

    Gidlöf S, Falhammar H, Thilen A, et al. One hundred years of congenital adrenal hyperplasia in Sweden: a retrospective, population-based cohort study. Lancet Diabetes Endocrinol. 2013; 1: 35–42.

  • 11

    Strnadova KA, Votava F, Lebl J, et al. Prevalence of congenital adrenal hyperplasia among sudden infant death in the Czech Republic and Austria. Eur J Pediatr. 2007; 166: 1–4.

  • 12

    Török D, Eckhardt G, Sallay É, et al. Retrospective study on the feasibility of neonatal screening of 21-hydroxylase deficiency in Hungary. [Retrospektív vizsgálat a 21-hidroxiláz-defektus neonatalis szűrési lehetőségéről Magyarországon.] Gyermekgyógyászat 2003; 54: 383–389. [Hungarian]

  • 13

    Votava F, Török D, Kovács J, et al. Estimation of the false-negative rate in newborn screening for congenital adrenal hyperplasia. Eur J Endocrinol. 2005; 152: 869–874.

  • 14

    Falhammar H, Wedell A, Nordenström A. Biochemical and genetic diagnosis of 21-hydroxylase deficiency. Endocrine 2015; 50: 306–314.

  • 15

    Olgemöller B, Roscher AA, Liebl B, et al. Screening for congenital adrenal hyperplasia: adjustment of 17-hydroxyprogesterone cut-off values to both age and birth weight markedly improves the predictive value. J Clin Endocrinol Metab. 2003; 88: 5790–5794.

  • 16

    Chung HR. Adrenal and thyroid function in the fetus and preterm infant. Korean J Pediatr. 2014; 57: 425–433.

  • 17

    Handsaker RE, Van Doren V, Berman JR, et al. Large multiallelic copy number variations in humans. Nat Genet. 2015; 47: 296–303.

  • 18

    Yang Z, Mendoza AR, Welch TR, et al. Modular variations of the human major histocompatibility complex class III genes for serine/threonine kinase RP, complement component C4, steroid 21-hydroxylase CYP21, and tenascin TNX (the RCCX module). A mechanism for gene deletions and disease associations. J Biol Chem. 1999; 274: 12147–12156.

  • 19

    Conrad DF, Pinto D, Redon R, et al. Origins and functional impact of copy number variation in the human genome. Nature 2010; 464: 704–712.

  • 20

    Koppens PF, Smeets HJ, de Wijs IJ, et al. Mapping of a de novo unequal crossover causing a deletion of the steroid 21-hydroxylase (CYP21A2) gene and a non-functional hybrid tenascin-X (TNXB) gene. J Med Genet. 2003; 40: e53.

  • 21

    Baumgartner-Parzer SM, Fischer G, Vierhapper H. Predisposition for de novo gene aberrations in the offspring of mothers with a duplicated CYP21A2 gene. J Clin Endocrinol Metab. 2007; 92: 1164–1167.

  • 22

    Patocs A, Toth M, Barta C, et al. Hormonal evaluation and mutation screening for steroid 21-hydroxylase deficiency in patients with unilateral and bilateral adrenal incidentalomas. Eur J Endocrinol. 2002; 147: 349–355.

  • 23

    Luczay A, Török D, Ferenczi A, et al. Potential advantage of N363S glucocorticoid receptor polymorphism in 21-hydroxylase deficiency. Eur J Endocrinol. 2006; 154: 859–864.

  • 24

    Collier S, Tassabehji M, Sinnott P, et al. A de novo pathological point mutation at the 21-hydroxylase locus: implications for gene conversion in the human genome. Nat Genet. 1993; 3: 260–265.

  • 25

    Szabó JA, Szilágyi A, Doleschall Z, et al. Both positive and negative selection pressures contribute to the polymorphism pattern of the duplicated human CYP21A2 gene. PLoS ONE 2013; 8: e81977.

  • 26

    Bánlaki Z, Szabó JA, Szilágyi A, et al. Intraspecific evolution of human RCCX copy number variation traced by haplotypes of the CYP21A2 gene. Genome Biol Evol. 2013; 5: 98–112.

  • 27

    Doleschall M, Luczay A, Koncz K, et al. A unique haplotype of RCCX copy number variation: from the clinics of congenital adrenal hyperplasia to evolutionary genetics. Eur J Hum Genet. 2017; 25: 702–710.

  • 28

    Luczay A. Medical care of congenital adrenal hyperplasia due to 21-hydrosylase deficiency (CAH 21-OHD) in everyday practice. [A congenitalis adrenalis hyperplasia 21-hidroxiláz-hiány (CAH 21-OHD) ellátása a mindennapi gyakorlatban.] Gyermekgyógyászat 2013; 64: 174–177. [Hungarian]

  • 29

    Sólyom E, Ságodi L, Borbás É, et al. “Testicular tumor” in young patients with congenital adrenal hyperplasia. [Fiatal, sóvesztő adrenogenitalis szindrómás betegek „testicularis tumora”.] Gyermekgyógyászat 2003; 54: 447–457. [Hungarian]

  • 30

    Reisch N, Willige M, Kohn D, et al. Frequency and causes of adrenal crises over lifetime in patients with 21-hydroxylase deficiency. Eur J Endocrinol. 2012; 167: 35–42.

  • 31

    Stewart PM, Biller BM, Marelli C, et al. Exploring inpatient hospitalizations and morbidity in patients with adrenal insufficiency. J Clin Endocrinol Metab. 2016; 101: 4843–4850.

  • 32

    Speiser PW, Azziz R, Baskin LS, et al. Congenital adrenal hyperplasia due to steroid 21-hydroxylase deficiency: an Endocrine Society clinical practice guideline. J Clin Endocrinol Metab. 2010; 95: 4133–4160.

  • 33

    Mallappa A, Sinaii N, Kumar P, et al. A phase 2 study of Chronocort, a modified-release formulation of hydrocortisone, in the treatment of adults with classic congenital adrenal hyperplasia. J Clin Endocrinol Metab. 2015; 100: 1137–1145.

  • 34

    Auchus RJ. Management considerations for the adult with congenital adrenal hyperplasia. Mol Cell Endocrinol. 2015; 408: 190–197.

  • 35

    Tóth M. Endocrine diseases. In: Papp Z. (ed.) Medical care during pregnancy. [Endokrinológiai betegségek. In: Papp Z. (szerk.) A várandósgondozás kézikönyve.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2016; pp. 427–437. [Hungarian]

  • 36

    Claahsen-van der Grinten HL, Hermus AR, Otten BJ. Testicular adrenal rest tumours in congenital adrenal hyperplasia. Int J Pediatr Endocrinol. 2009; 2009: 624823.

  • 37

    Falhammar H, Nordenström A. Nonclassic congenital adrenal hyperplasia due to 21-hydroxylase deficiency: clinical presentation, diagnosis, treatment, and outcome. Endocrine 2015; 50: 32–50.

  • 38

    Ayalon-Dangur I, Segev-Becker A, Ayalon I, et al. The many faces of non-classic congenital adrenal hyperplasia. Isr Med Assoc J. 2017; 19: 317–322.

  • 39

    Pall M, Azziz R, Beires J, et al. The phenotype of hirsute women: a comparison of polycystic ovary syndrome and 21-hydroxylase-deficient nonclassic adrenal hyperplasia. Fertil Steril. 2010; 94: 684–689.

  • 40

    Gődény S, Csenteri O. Importance of the interdisciplinary, evidence-based diagnosis of polycystic ovary syndrome. [A polycystás ovarium szindróma interdiszciplináris, bizonyítékokon alapuló diagnózisának fontossága.] Orv Hetil. 2014; 155: 1175–1188. [Hungarian]

  • 41

    Nandagopal R, Sinaii N, Avila NA, et al. Phenotypic profiling of parents with cryptic nonclassic congenital adrenal hyperplasia: findings in 145 unrelated families. Eur J Endocrinol. 2011; 164: 977–984.

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Aug 2024 0 148 150
Sep 2024 0 68 38
Oct 2024 0 144 24
Nov 2024 0 68 23
Dec 2024 0 32 24
Jan 2025 0 23 19
Feb 2025 0 0 0