A statisztikai adatok szerint az egészségben eltöltött évek száma nem növekszik az átlagéletkor kitolódásával arányosan. A tartós gondozási rendszerek az elöregedő társadalmakban egyre terheltebbek, fenntarthatóságuk szempontjából az egyik leglényegesebb kérdés a költséghatékony működés és ehhez kötődően a szolgáltatások összehangolása. Az egészségügyi és szociális ellátórendszer jelenlegi szeparáltsága számos nehézséget indukál. Az online kérdőíves kutatás célja egyfelől az idősellátásban igen fontos részt vállaló háziorvosok idős betegeikkel, azok hozzátartozóival és az idősgondozást végző szociális szakemberekkel való viszonyának felmérése volt, másfelől információgyűjtés az ellátórendszer orvosok által tapasztalt hiányosságairól, az idősellátás javításának lehetőségeiről háziorvosi szemmel. Az eredmények leíró statisztikai és tartalomelemzéssel kerültek kiértékelésre. Az országosan 5060 címre kiküldött kérdőívet összesen 145-en töltötték ki. A kitöltők számos javaslatot fogalmaztak meg az idősellátás javítására a szociális fejlesztés, a családi támogatás, az egészségügyi fejlesztés és a társadalmi összefogás kategóriáiban. A háziorvosok által megnevezett fejlesztendő területek az idősgondozásban szorosan kapcsolódnak egymáshoz: a szociális ellátás reformja támogatná az egészségügyi ellátórendszert, és fordítva. Az egészségügyi és szociális ellátórendszerek hatékonyabb működése a családok terheit csökkentené, ugyanakkor elősegítené a családok gondozási folyamatban való aktívabb részvételét. A tudatos társadalmi, közösségi edukáció pedig olyan hosszú távú befektetés, melynek hatására erősödhet az időskorhoz való pozitív hozzáállás, az idősödés folyamatának értékközpontú szemlélete, ami az idősek sikeres társadalmi integrációjának egyik alapfeltétele. Orv Hetil. 2018; 159(8): 312–319.
Act No. CXXIII of 2015 on Primary Health Care. [2015. évi CXXIII. törvény az egészségügyi alapellátásról.] Available from: https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a1500123.tv [accessed: September 24, 2017]. [Hungarian]
Rurik I. Problems and seeking for solutions in family medicine. [Gondok és útkeresés a háziorvoslásban.] Orv Hetil. 2009; 150: 1615–1622. [Hungarian]
Ádám Sz, Torzsa P, Győrffy Zs, et al. Frequent occurance of level burnout among general practitioners and residents. [Gyakori a magas fokú kiégés a háziorvosok és háziorvosi rezidensek körében.] Orv Hetil. 2009; 150: 317–323. [Hungarian]
Dózsa Cs, Borbás F. Conceptual framework of integrated care and options for integration in primary care. [Az integrált ellátás koncepcionális keretrendszere és az integráció lehetőségei az alapellátásban.] Orv Hetil. 2015; 156: 881–887. [Hungarian]
Regulation No. 4/2000. (II. 25.) of the Ministry of Health on the Activity of General Practitioners, Pediatricians and Dentists in Primary Care. [4/2000. (II. 25.) EüM rendelet a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről.] Available from: https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0000004.eum [accessed: September 24, 2017]. [Hungarian]
Schulmann K, Leichsenring K, et al. A qualitative inventory of the key drivers of social innovation in social support and long term care (QUALIND), Final Report. Vienna, 2015; p. 28. Available from: http://mopact.group.shef.ac.uk/wp-content/uploads/2013/10/D8.3-A-qualitative-inventory-of-the-key-drivers.pdf [accessed: September 24, 2017].
Tróbert AM, Makó Cs, Illésy M. Poor job quality as a hindrance for innovation. Case study in the Hungarian old age care sector. QuInnE, Manuscript. Institute of Sociology – Centre for Social Sciences, Hungarian Academy of Sciences, Budapest, 2017; pp. 8–9.
Széman Zs, Tróbert AM. Social innovation in elderly’s long term care – MoPAct WP8.3. National Report, Hungary. [Szociális innováció a tartós idősgondozásban. MoPAct WP 8.3. Nemzeti összefoglaló beszámoló, Magyarország.] Manuscript. Budapest, 2015; p. 44. [Hungarian]
Tróbert AM. Supplementary brief analysis of the problems raised in the MoPAct WP8 T3 Hungarian focus group. [Kiegészítő elemzés a MoPAct WP8 T3 magyar fókuszcsoportjában felmerült problémafelvetéshez.] Manuscript. Budapest, 2016; pp. 4–5. [Hungarian]
Kolozsvári LR, Rurik I. Quality improvement in primary care. Financial incentives related to quality indicators in Europe. [A minőség javításának lehetséges eszközei az alapellátásban. Minőségi indikátorokhoz kapcsolt anyagi ösztönzők Európában.] Orv Hetil. 2013; 154: 1096–1101. [Hungarian]
Kolozsvári LR, Rurik I. Quality evaluation of primary care service performance. What are the problems with the recent Hungarian primary care indicators? [A háziorvosok teljesítményének minőségi értékelése. Mi a probléma a háziorvosi indikátorokkal?] Orv Hetil. 2016; 157: 328–335. [Hungarian]
Varga I. Could quality assurance be considered as a new road in the social sphere? [Lehetséges-e a „minőségbiztosítás” a szociális szférában?] Kapocs 2008; 36. Available from: http://ncsszi.hu/kiadvanyok/kapocs-letoltheto--lapszamai/kapocs-2008/86/news [accessed: October 28, 2017]. [Hungarian]
Szabó L. Elder care with question marks. [Idősellátás kérdőjelekkel.] Esély 2013; 24: 87–97. [Hungarian]
Zrubka Zs. Measurement and health economic evaluation of informal care. [Az informális ellátás mérése és egészség-gazdaságtani értékelése.] Orv Hetil. 2017; 158: 1363–1372. [Hungarian]