View More View Less
  • 1 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, , Budapest, Korányi S. u. 2/A, 1083
  • | 2 DVS Kft., Budapest
  • | 3 ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal, Budapest
Open access

Absztrakt:

A bélflóra olyan, mint az ujjlenyomat: minden embernek egyedi összetételű, rá jellemző baktériumfajokból álló mikrobanépesség él a bélrendszerében, amit ma bélmikrobiomnak hívunk. A baktériumok változatosságának, sokszínűségének (diverzitásának) csökkenése szoros kapcsolatot mutat a funkcionális bélbetegségekkel, az elhízással, a 2-es típusú diabetesszel és a cardiovascularis betegségekkel, valamint sok autoimmun megbetegedéssel. A székletgenomikai teszt során a bélflórát alkotó fajok pontos identifikálása és filogenetikai azonosítása révén meghatározható a diverzitás változása, illetve azonosítható bizonyos bélbaktériumok túlnövekedése. Praehypertoniás, hypertoniás egyénekben a Firmicutes törzshöz tartozó baktériumok elszaporodása, míg a Bacteroidetes törzsek csökkenése gyakrabban volt kimutatható, mint normotonia esetén, mindemellett az egyes baktériumtörzsek fiziológiai aránya kevésbé volt kiegyenlített. Az első megfigyelések arra utalnak, hogy kapcsolat állhat fenn a magas vérnyomás és az intestinalis baktériumflóra egyensúlyának megbomlása között, mind állatkísérletekben, mind emberben észlelhető hypertonia esetén. A vizsgálatok eredményei azt is felvetik, hogy a bél mikrobiotájának étrenddel történő célzott befolyásolása a magas vérnyomás nem gyógyszeres kezelésének új innovatív módszere lehet. Orv Hetil. 2018; 159(9): 346–351.

  • 1

    The Human Microbiome Project Consortium. Structure, function and diversity of the healthy human microbiome. Nature 2012; 486: 207–214.

  • 2

    Brandi L, Cantarel BL, Lombard V, et al. Complex carbohydrate utilization by the healthy human microbiome. PLoS ONE 2012; 7: e28742.

  • 3

    Arumugam M, Raes J, Pelletier E, et al. Enterotypes of the human gut microbiome. Nature 2011; 473: 174–180.

  • 4

    Qin J, Li R, Raes J, et al. A human gut microbial gene catalog established by metagenomic sequencing. Nature 2010; 464: 59–65.

  • 5

    D’Argenio V, Salvatore F. The role of the gut microbiome in the healthy adult status. Clin Chim Acta 2015; 451: 97–102.

  • 6

    Zeevi D, Korem T, Zmora N, et al. Personalized nutrition by prediction of glycemic responses. Cell 2015; 163: 1079–1094.

  • 7

    Korem T, Zeevi D, Zmora N, et al. Bread affects clinical parameters and induces gut microbiome-associated personal glycemic responses. Cell Metab. 2017; 25: 1243–1253.e5.

  • 8

    Eckburg PB, Bick EM, Bernstein CN, et al. Diversity of the human intestinal microbial flora. Science 2005; 308: 1635–1638.

  • 9

    Festi D, Schiumerini R, Eusebi LH, et al. Gut microbiota and metabolic syndrome. World J Gastroenterol. 2014; 20: 16079–16094.

  • 10

    David LA, Maurice CF, Carmody RN, et al. Diet rapidly and reproducibly alters the human gut microbiome. Nature 2014; 505: 559–563.

  • 11

    Wu GD, Chen J, Hoffmann C, et al. Linking long-term dietary patterns with gut microbial enterotypes. Science 2011; 334: 105–108.

  • 12

    Wopereis H, Oozeer R, Knipping K, et al. The first thousand days – intestinal microbiology of early life: establishing a synbiosis. Pediatr Allergy Immunol. 2014; 5: 428–438.

  • 13

    Penders J, Thijs C, Vink C, et al. Factors influencing the composition of the intestinal microbiota in early infancy. Pediatrics 2006; 118: 511–521.

  • 14

    Yang T, Santisteban MM, Rodriguez V, et al. Gut dysbiosis is linked to hypertension. Hypertension 2015; 65: 1331–1340.

  • 15

    Pluznick J. A novel SCFA receptor, the microbiota, and blood pressure regulation. Gut Microbes 2014; 5: 202–207.

  • 16

    Petriz BA, Castro AP, Almeida JA, et al. Exercise induction of gut microbiota modifications in obese, nonobese and hypertensive rats. BMC Genomics 2014; 15: 511.

  • 17

    Cani PD, Amar J, Iglesias MA, et al. Metabolic endotoxemia initiates obesity and insulin resistance. Diabetes 2007; 56: 1761–1772.

  • 18

    Wright SD, Ramos RA, Tobias PS, et al. CD14, a receptor for complexes of lipopolysaccharide (LPS) and LPS binding protein. Science 1990; 249: 1431–1433.

  • 19

    van Hemert S, Verwer J, Schütz B. Clinical studies evaluating effects of probiotics on parameters of intestinal barrier function. Adv Microbiol. 2013; 3: 212–221.

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jan 2021 0 26 48
Feb 2021 0 22 38
Mar 2021 0 43 53
Apr 2021 0 28 36
May 2021 0 22 25
Jun 2021 0 8 14
Jul 2021 0 0 0