Bevezetés: Nemzetközi felmérések szerint az utazás során az utazók több mint fele valamilyen egészségi problémával találja magát szembe. Az utazási betegségek túlnyomó többsége utazás előtti orvosi tanácsadással megelőzhető, de a tanácsadás tematikájának és tartalmának meg kell felelnie az adott társadalom utazási szokásainak és utazási kultúrájának. Célkitűzés: A jelen közlemény a magyar utazók és utazási szokások jellemzőit tárja fel. Módszer: Egy utazási kiállítás résztvevői töltötték ki a nemzetközi utazásokra vonatkozó kérdőívet. A felmérés nem reprezentatív, az adatok csak egyszerű statisztikai módszerekkel voltak feldolgozhatók. Eredmények: Az utazásorvostanban célszerű korcsoportfelosztás szerint a válaszadók 11%-a fiatalkorú (15–24 év), 81%-a felnőtt korú (25–59) és 8%-a idősödő (60–74) korban volt. A válaszadók 28%-a évente többször, 40%-a évente, 32%-a ritkán utazik. A felnőtt korú (16%), a fiatalkorú (8%) és az idősödő korú (4%) válaszadók évente többször utazott. Következtetések: A válaszok értékelése után megállapítható, hogy a magyar utazók úti céljai egy 13 évvel ezelőtti felméréshez képest szinte változatlanok: a válaszadó magyarok legtöbbje (95% felett) Európán belül utazott, a többiek más kontinenst kerestek fel. A magyarok általában nem endémiás területre utaznak, ezért utazás előtt tanácsadás céljából csak 5%-uk keresi fel háziorvosát, 29%-uk csak akkor, ha oltást kell felvenniük. Az utazni vágyók 42%-a utazás előtt soha nem fordul a háziorvoshoz, noha a megkérdezettek 29%-a tud valamilyen krónikus betegségéről. Az utazni vágyók 51%-a az egészségügyi információkat tájékozódásul az internetről szerzi be, és csak 6%-uk fordul orvoshoz. Mindez hangsúlyozza az utazás előtti tanácsadás szükségességét és a tanácsadás korszerű formáinak kidolgozását, a gyakorlatba való átültetésének szükségét. Orv Hetil. 2018; 159(9): 357–362.
Getz L, Larssen KE, Dahl B, et al. Health problems in Norwegians travelling to distant countries. Scand J Prim Health Care 1990; 8: 95–100.
McIntosh IB, Reed JM, Power KG, et al. The impact of travel acquired illness on the world traveller and family doctor and the need for pre-travel health education. Scott Med J. 1994; 39: 40–44.
Wirtanen W. Statistics: Will I have a medical emergency overseas? Int Travel News 2011; 8: 58.
Steffen R, Rickenbach M, Wilhelm U, et al. Health problems after travel to developing countries. J Infect Dis. 1987; 156: 84–91.
Backer E. Investigating the family life cycle model in tourism. In: Schänzel H, Yeoman I, Backer E. (eds.) Family tourism, multidisciplinary perspectives. Channel View Publications, Bristol, Buffalo, Toronto, 2012; p. 169.
Characteristics of international travel and tourism demand 2004. [A nemzetközi idegenforgalom és turisztikai kereslet jellemzői 2004.] KSH-kiadvány, Budapest, 2005. [Hungarian]
M.Á.S.T. Market and Public Opinion Poll Company. Travel practices of the Hungarian population, 2004. [M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság. A magyar lakosság utazási szokásai, 2004.] Turizmus Bulletin 2005; 1: 21–31. [Hungarian]
Felkai P. Analysis of prevention in travellers diseases on the basis of latest results in travel medicine. [Az utazással összefüggő megbetegedések megelőzésének elemzése az utazási orvostan legújabb eredményei alapján.] Orv Hetil. 2008; 149: 1707–1712. [Hungarian]
Bovagnet CL. How European go on holiday. Stat Focus 2006; 18: 2.
Hungarian Tourism Agency. National and international travel of the Hungarian population in 2016. [Magyar Turisztikai Ügynökség. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban.] Magyar Turisztikai Ügynökség, Budapest, 2017. Available from: http://szakmai.itthon.hu/documents/28123/4083489/Helyzetelemzes_2017_0116.pdf/ [accessed: December 1, 2017].
Tourism in Hungary, 2005. [Turizmus Magyarországon, 2005.] Magyar Turizmus Zrt., Budapest, 2005. Available from: http://itthon.hu/documents/28123/3629999/turstat2005_magyar_vegleges/2dba4b90-733e-455c-8369-44d455a3d882 [accessed: August 13, 2017]. [Hungarian]
Axmann A, Tuyet VT, Anh CK, et al. Problems of chloroquine-resistant Plasmodium falciparum. Ther Hung. 1988; 36: 51–55.
Vida J. The place of serology results in occupational healthcare. [Szerológiai eredmények helye a foglalkozás-egészségügyben. Fórum, 2017. szeptember 13.] Országos Közegészségügyi Intézet, Budapest. Available from: http://www.omfi.hu/letolt/forum/05_Dr_Vida_Judit_(OMFI)_FESZ-forum_2017-09-13_OKI-OMFI.pdf [accessed: December 1, 2017]. [Hungarian]
Gagneux-Brunon A, Andrillat C, Fouilloux P. Pre-travel advice seeking from GPs by travellers with chronic illness seen at a travel clinic. J Travel Med. 2016; 23: pii: taw013;
LaRocque RC, Rao SR, Tsibris A, et al. Pre-travel health advice-seeking behavior among US international travelers departing from Boston Logan International Airport. J Travel Med. 2010; 17: 387–391.
Felkai P, Felkai E. Travel medicine in general practice. [Utazási orvostan a háziorvosi gyakorlatban.] Lege Artis Med. 2005; 15: 632–641. [Hungarian]
Hamer DH, Connor BA. Travel health knowledge, attitudes and practices among United States travelers. J Travel Med. 2004; 11: 23–26.
Walz A, Tschudi P, Badertscher N, et al. Pre-travel advice – a study among Swiss general practitioners. [Beratung vor der Reise – eine Umfrage bei Schweizer Hausärzten]. Ther Umsch. 2013; 70: 313–317. [German]
Reed JM, McIntosh IB, Power K. Travel illness and the family practitioner: A retrospective assessment of travel-induced illness in general practice and the effect of a travel illness clinic. J Travel Med. 1994; 1: 192–198.