Az egészségügyi ellátórendszeren belül az ápolói pályán dolgozók fokozottan veszélyeztetettek a kiégési szindróma (érzelmi kimerültség, elszemélytelenedés, a személyes hatékonyság és a teljesítmény csökkenése) kialakulása szempontjából. A kiégés nemcsak az egyénre nézve bír kedvezőtlen egészségi és gazdasági következményekkel, hanem rontja a kezelési együttműködést és az ellátás minőségét, illetve befolyásolja a műhibák és a szövődmények előfordulási gyakoriságát is. Éppen ezért a kiégési szindróma felismerése, megelőzése és kezelése össztársadalmi érdekünk. A tanulmányban bemutatjuk a kiégés előfordulási gyakoriságát a hazánkban dolgozó ápolók körében, valamint a kiégés prevenciójának lehetséges színtereit és módjait, különös tekintettel a pszichológiai tanácsadás szerepére, illetve lehetőségeire. Mindez gyakorlati szempontú hozadékkal járhat a kiégés megelőzéséért folytatott küzdelemben. Orv Hetil. 2019; 160(1): 12–19.
Kovács M. The phenomenon of burnout in view of the Hungarian and international literature. [A kiégés jelensége a kutatási eredmények tükrében.] LAM 2006; 16: 981–987. [Hungarian]
Schaufeli WB, Leiter MP, Maslach C. Burnout: 35 years of research and practice. Career Dev Int. 2009; 14: 204–220.
West CP, Dyrbye LN, Shanafelt TD. Physician burnout: contributors, consequences and solutions. J Intern Med. 2018, 283: 516–529.
Csabai M, Molnár P. Medical psychology and clinical health psychology. [Orvosi pszichológia és klinikai egészségpszichológia.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2009. [Hungarian]
Maslach C. What have we learned about burnout and health? Psychol Health 2001; 16: 607–611.
Pálfiné Szabó I. The characteristics of nurses’ and caregivers’ behaviour in different clinical settings with special attention to burnout syndrome. [Ápolói és gondozói magatartások alakulása különböző ellátási helyzetekben, különös tekintettel a kiégés jelenségére.] Orv Hetil. 2008; 149: 1463–1469. [Hungarian]
Fekete S. Risks of helping professions – Helper syndrome and burnout. [Segítő foglalkozások kockázatai – Helfer-szindróma és Burnout-jelenség.] Psychiatr Hung. 1991; 6: 17–29. [Hungarian]
Győrffy Zs, Ádám Sz, Pilling J. The physical and mental health of physicians. In: Szántó Zs, Susánszky É. (eds.) Medical sociology. [Az orvosok testi és lelki egészségi állapota. In: Szántó Zs, Susánszky É. (szerk.) Orvosi szociológia.] Semmelweis Kiadó, Budapest, 2006; pp. 105–116. [Hungarian]
Pikó B. Behavioral science approach to nursing profession: psychosomatic symptoms – job-related stress – social support. [A nővéri munka magatartás-tudományi vizsgálata: pszichoszomatikus tünetek, munkahelyi stressz, társas támogatás.] LAM 2001; 11: 318–325. [Hungarian]
Nagy I. Study of burnout syndrome among nurses in Nyíregyháza. [A burnout szindróma vizsgálata a nyíregyházi ápolók körében.] Acta Med Soc. 2015; 6: 39–57. [Hungarian]
Pálfi F, Vranesicsé Horváth I, Németh K, et al. Mental health status of nurses, and risk factors triggering burnout. [Az ápolók mentálhigiénés állapota, és a kiégés szindrómát provokáló faktorok előfordulása a vizsgált populációban.] Nővér 2007; 20(4): 3–13. [Hungarian]
Kumar S. Burnout and doctors: prevalence, prevention and intervention. Healthcare 2016; 4: 37.
Maslach C, Leiter MP. New insights into burnout and health care: strategies for improving civility and alleviating burnout. Med Teach. 2017; 39:160–163.
Győrffy Zs. Female physicians in Hungary. [Orvosnők Magyarországon.] Semmelweis Kiadó, Budapest, 2015. [Hungarian]
Friganović A, Kovačević I, Ilić B, et al. Healthy settings in hospital – how to prevent burnout syndrome in nurses: literature review. Acta Clin Croat. 2017; 56: 292–298.
Irinyi T, Németh A, Lampek K. The relationship of mental health status, violent acts and workplace conflicts among health care providers. [Az egészségügyi szakdolgozók kiégettségének összefüggése az egészségügyi ellátás során kialakuló agressziós cselekmények gyakoriságával és a munkahelyi konfliktussal.] Mentálhig Pszichoszomat. 2018; 19: 205–219. [Hungarian]
Pálfi F. Employ or profession? Risks of burnout among nurses. [Szolgálat, önfeláldozás, hivatás? A kiégés veszélyei ápolók körében.] Nővér 2003; 16(6): 3–9. [Hungarian]
Kovács M, Hegedűs K. Emotion work, emotional dissonance and burnout among health professionals. [Érzelmi munka, érzelmi disszonancia és a kiégés összefüggései az egészségügyi dolgozók körében.] Nővér 2009; 22(5): 3–11. [Hungarian]
Mészáros V, Cserháti Z, Oláh A, et al. Coping with work-related stress in health care professionals – strategies for prevention of burnout and depression. [A munkahelyi stresszel való megküzdés egészségügyi szakdolgozók körében – lehetőségek a kiégés és depresszió megelőzésének szolgálatában.] Orv Hetil. 2013; 154: 449–454. [Hungarian]
Ádám S, Nistor A, Nistor K, et al. Facilitating the diagnosis of depression and burnout by identifying demographic and work-related risk and protective factors among nurses. [A kiégés és a depresszió diagnosztizálásának elősegítése demográfiai és munkahelyi védő- és kockázati tényezőik feltárásával egészségügyi szakdolgozók körében.] Orv Hetil. 2015; 156: 1288–1297. [Hungarian]
Bencés I. Nurses and burnout. [Az ápolók és a kiégés.] Nővér 2006; 19(3): 10–16. [Hungarian]
Szemlédy I. Study of burnout among dialyzing nurses. [A kiégés jelenségének vizsgálata dializáló ápolók körében.] Nővér 2004; 17(3): 10–20. [Hungarian]
Köbli M, Nagy L, Pálfiné Szabó I. Study of burnout syndrome among nurses. [Kiégés szindróma vizsgálata az ápolók körében.] Nővér 2008; 21(6): 11–20. [Hungarian]
Hegedűs K, Riskó Á, Mészáros E. Physical and psychological condition of health care workers dealing with the seriously ill. [A súlyos betegekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók testi és lelkiállapota.] LAM 2004; 14: 786–793. [Hungarian]
Némethné Németh E. The burn-out syndrome among nurses of Markusovszky Hospital in Vas county. [A kiégés szindróma a Vas Megyei Markusovszky Kórház ápolói körében.] Nővér 2001; 14(4): 21–24. [Hungarian]
Stevanin S, Palese A, Bressan V, et al. Workplace-related generational characteristics of nurses: a mixed-method systematic review. J Adv Nurs. 2018; 74: 1245–1263.
Back AL, Steinhauser KE, Kamal AH, et al. Building resilience for palliative care clinicians: an approach to burnout prevention based on individual skills and workplace factors. J Pain Symptom Manage. 2016; 52: 284–291.
Szényei GA, Ádám Sz, Győrffy Zs, et al. Prevention of burnout syndrome. From the traditions to the modern information technologies. [A kiégési szindróma megelőzése. A hagyományoktól a modern információs technológiákig.] Magy Pszichol Szle. 2015; 70: 847–862. [Hungarian]
Herskovits M. Possibilities and responsibility of vocational guidance in case of inadequate career objectives. In: Ritoókné Ádám M. (ed.) Psychology of counseling. [A pályaválasztási tanácsadás lehetőségei és felelőssége inadekvát pályaválasztási tervek esetében. In: Ritoókné Ádám M. (szerk.) A tanácsadás pszichológiája.] Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998; pp. 195–198. [Hungarian]
Erdélyi I. Theatre of the soul. Psychodrama and the ways of self-knowledge. [A lélek színháza. A pszichodráma és az önismeret útjai.] L’Harmattan Könyvkiadó, Budapest, 2015. [Hungarian]
Antalfai M. Creation and unfolding – Theory and practice of the Katarzisz Complex Art Therapy. [Alkotás és kibontakozás – A Katarzisz Komplex Művészetterápia elmélete és gyakorlata.] Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány, Budapest, 2016. [Hungarian]
Spooner-Lane RS, Patton WA. Determinants of burnout among public hospital nurses. Aust J Adv Nurs. 2007; 25: 8–16.
Purebl Gy. Low intesity psychological interventions in everyday medical practice. [Alacsony intenzitású pszichológiai intervenciók a mindennapi orvosi gyakorlatban.] Oriold és Társai Kiadó, Budapest, 2018. [Hungarian]
Saleh AM, Awadalla NJ, El-masri YM, et al. Impacts of nurses’ circadian rhythm sleep disorders, fatigue, and depression on medication administration errors. Egypt J Chest Dis Tuberc. 2014; 63: 145–153.
Clow A, Edmunds S. (eds.) Physical activity and mental health. Human Kinetics, Leeds, 2014.
Terebessy A, Matyasovszky M, Horváth F, et al. The role of physical activity in health promotion of healthcare workers. [A testmozgás szerepe az egészségügyi dolgozók egészségfejlesztésében.] Orv Hetil. 2016; 157: 1563–1570. [Hungarian]
Dunn AL, Marcus BH, Kampert JB, et al. Comparison of lifestyle and structured interventions to increase physical activity and cardiorespiratory fitness. A randomized trial. JAMA 1999; 281: 327–334.
Kállai J. Health and social support. In: Kállai J, Varga J, Oláh A. (eds.) Health psychology in practice. [Egészség és társas támogatás. In: Kállai J, Varga J, Oláh A. (szerk.) Egészségpszichológia a gyakorlatban.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2007; pp. 199–216. [Hungarian]
Guseo A, Hertelendi A. Let’s save our nurses and doctors! [Mentsünk meg nővéreinket, orvosainkat!] Orv Hetil. 2014; 155: 2082–2092. [Hungarian]
Fincher SF. Creating mandalas. For insight, healing, and self-expression. [Mandalakészítés. Intuíció, önkifejezés, gyógyulás.] Édesvíz Kiadó, Budapest, 1998. [Hungarian]
Dahlke R. Inner journey. Guided meditations on the inner way. [Belső utazás. Vezetett meditációk a belső úton.] Bioenergetic Kiadó, Budapest, 2017. [Hungarian]
Frey A, Totton A. I am here now: a creative mindfulness guide and journal. [Én – Itt – Most – Kreatív mindfulness gyakorlatok.] Jaffa Kiadó, Budapest, 2016. [Hungarian]
Payne RA. Relaxation techniques: a practical handbook for the health care professional. 2nd edition. Churchill Livingstone, Edinburgh, New York, 1995.
Mimura C, Griffiths P. The effectiveness of current approaches to workplace stress management in the nursing profession: an evidence based literature review. Occup Environ Med. 2003; 60: 10–15.
Stauder A, Balog P, Kovács M, et al. The Hungarian adaptation of the Williams LifeSkills® stress management and psychosocial skills training program and ten years’ implementation in Hungary. [A Williams ÉletKészségek® stresszkezelő és pszichoszociális készségfejlesztő program magyar adaptációja és 10 éves tapasztalatai.] Mentálhig Pszichoszomat. 2016; 17: 81–95. [Hungarian]
Smith S. Communications in nursing. Communicating assertively and responsibly in nursing: a guidebook. [Kommunikáció az ápolásban. Vezérfonal az ápoló önérvényesítő és felelősségteljes kommunikációjához.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2009. [Hungarian]
Edwards D, Burnard P. A systematic review of stress and stress management interventions for mental health nurses. J Adv Nurs. 2003; 42: 169–200.
Zsák É, Hegedűs K. Experiences of loss, grief, coping strategies in pre- and perinatal care. [Veszteségélmények, gyász, megküzdési stratégiák a prae- és perinatalis ellátásban.] LAM 2017; 27: 93–100. [Hungarian]
Peterson U, Bergström G, Samuelsson M, et al. Reflecting peer-support groups in the prevention of stress and burnout: randomized controlled trial. J Adv Nurs. 2008; 63: 506–516.
Harmathy É. What is going on the Balint group? [Mi is történik a Bálint-csoportban (és mi nem)?] Semmelweis Kiadó, Budapest, 2015. Available from: http://magtud.semmelweis.hu/files/Harmathy_Eva_konyve_Balint.pdf [accessed: May 7, 2017]. [Hungarian]