Az adott zenei stílusirányzat és előadásmód iránti beállítódástól is függően a muzsika befolyásolhat mentális aktivitásokat, mint érzelem, hangulat, motiváció, pszichomotoros tempó és kogníció. Kísérletes adatok utalnak arra, hogy a zene szomatikus funkciók élettani paramétereit (vérnyomás, szívritmus, perifériás vérkeringés, légzés) képes megváltoztatni. A medicinális és idegtudományi kutatások erőfeszítéseket tesznek, hogy megfejtsék a zene feldolgozásának és előadásának agyi korrelátumait, amiben a modern képalkotó eljárások lényeges előrelépést hoztak. Úgy tűnik, hogy nincs egy bizonyos zenei központ, hanem a zene alkotóelemeitől (dallam, ritmus) függően erős hálózati összeköttetéssel több agyterület vesz részt ebben. Kitüntetettek a felső halántéki régiók (elsődleges, másodlagos, harmadlagos hallókéreg), illetve a homlok- és fali lebeny, a limbicus rendszer és a cerebellum részei. Az orvostudomány a fenti szempontokon túl elsősorban a zeneterápia terén kapcsolódik a muzsikához. Kontrollált tanulmányok metaelemzései jelzik, hogy a zene alkalmas lehet stresszállapot, szorongás, illetve depresszió csökkentésére különféle betegségcsoportokban (cardiovascularis, onkológiai, mentális) és orvosi vizsgálatokban (sebészeti, urológiai, szívkatéterezési). Stroke-rehabilitáció terén a motoros, kognitív és pszichoszociális funkciók javulását figyelték meg zenei beavatkozások után. A medicinához tartozik a hangulatzavarok és a zenei kreativitás kapcsolata, amelyre eminens zeneszerzők körében számos példa akad, valamint tudós és praktizáló orvosok kiváló aktív zenélése vagy zeneszerzése. Orv Hetil. 2019; 160(11): 403–418.
Koelsch S. Brain correlates of music-evoked emotions. Nat Rev Neurosci. 2014; 15: 170–180.
Fitch WT. Four principles of bio-musicology. Philos Trans R Soc B Biol Sci. 2015; 370: 20140091.
Gray PM, Krause B, Atema J, et al. Biology and music. The music of nature. Science 2001; 291: 52–54.
Balter M. Evolution of behavior. Seeking the key to music. Science 2004; 306: 1120–1122.
Patel AD, Iversen JR, Bregman MR, et al. Experimental evidence for syncronization to a musical beat in a nonhuman animal. Curr Biol. 2009; 19: 827–830.
McDermott J, Hauser MD. Nonhuman primates prefer slow tempos but dislike music overall. Cognition 2007; 104: 654–668.
Schaefer HE. Music-evoked emotions – Current studies. Front Neurosci. 2017; 11: 600.
Clark CN, Downey LE, Warren JD. Brain disorders and the biological role of music. Soc Cogn Affect Neurosci. 2015; 10: 444–452.
Hyde KL, Lech J, Norton A, et al. The effects of musical training on structural brain development: a longitudinal study. Ann N Y Acad Sci. 2009; 1169: 182–186.
Limb CJ. Structural and functional neural correlates of music perception. Anat Rec Part A 2006; 288A: 435–446.
Pallesen KJ, Brattico E, Bailey C, et al. Emotion processing of major, minor, and dissonant chords: a functional magnetic resonance imaging study. Ann N Y Acad Sci. 2005; 1060: 450–453.
Lerner Y, Papo D, Zhdanov A, et al. Eyes wide shut: amygdala mediates eyes-closed effect on emotional experience with music. PLoS ONE 2009; 4: e6230.
Salimpoor VN, Benovoy M, Larcher K, et al. Anatomically distinct dopamine release during anticipation and experience of peak emotion to music. Nat Neurosci. 2011; 14: 257–262.
Münte TF, Altenmüller E, Jäncke L. The musician’s brain as a model of neuroplasticity. Nat Rev Neurosci. 2002; 3: 473–478.
Linnavalli T, Putkinen V, Lipsanen J, et al. Music playschool enhances children’s linguistic skills. Sci Rep. 2018; 8: 8767.
Habibi A, Damasio A, Ilari B, et al. Music training and child development: a review of recent findings from a longitudinal study. Ann N Y Acad Sci. 2018; 1423: 73–81.
Stark EA, Vuust P, Kringelbach ML. Music, dance, and other art forms: New insights into the links between hedonia (pleasure) and eudaimonia (well-being). Prog Brain Res. 2018; 237: 129–152.
Reybrouck M, Vuust P, Brattico E. Brain connectivity networks and the aesthetic experience of music. Brain Sci. 2018; 8: 107.
Janka Z, Zöllei É, Szentistványi I, et al. Psychometric analysis by semantic differential scale of emotional experience of music. [Zenei élmény pszichometriai elemzése szemantikai differenciál skálával.] Clin Neurosci/Ideggyogy Sz. 1987; 40: 442–450. [Hungarian]
Trost W, Ethofer T, Zentner M, et al. Mapping aesthetic musical emotions in the brain. Cereb Cortex 2012; 22: 2769–2783.
Järvelä I. Genomics studies on musical aptitude, music perception, and practice. Ann N Y Acad Sci. 2018; 1423: 82–91.
Morley AP, Narayanan M, Mines R, et al. AVPR1A and SLC6A4 polymorphisms in choral singers and non-musicians: a gene association study. PloS ONE 2012; 7: e31763.
Trappe HJ. The effects of music on the cardiovascular system and cardiovascular health. Heart 2010; 96: 1868–1871.
Bernardi L, Porta C, Casucci G, et al. Dynamic interactions between musical, cardiovascular, and cerebral rhythms in humans. Circulation 2009; 119: 3171–3180.
Bernardi NF, Codrons E, di Leo R, et al. Increase in synchronization of autonomic rhythms between individuals when listening to music. Front Physiol. 2017; 8: 785.
Fancourt D, Ockelford A, Belai A. The psychoneuroimmunological effects of music: a systematic review and a new model. Brain Behav Immun. 2014; 36: 15–26.
Bradt J, Dileo C, Shim M. Music interventions for preoperative anxiety. Cochrane Database Syst Rev. 2013; 6: CD006908.
Jayakar JP, Alter DA. Music for anxiety reduction in patients undergoing cardiac catheterization: a systematic review and meta-analysis of randomized controlled trials. Complement Ther Clin Pract. 2017; 28: 122–130.
Kühlmann AYR, De Rooij A, Kroese LF, et al. Meta-analysis evaluating music interventions for anxiety and pain in surgery. Br J Surg. 2018; 105: 773–783.
Kyriakides R, Jones P, Geraghty R, et al. Effect of music on outpatient urological procedures: a systematic review and meta-analysis from the European Association of Urology Section of Uro-Technology. J Urol. 2018; 199: 1319–1327.
Bro ML, Jespersen KV, Hansen JB, et al. Kind of blue: a systematic review and meta-analysis of music interventions in cancer treatment. Psychooncology 2018; 27: 386–400.
Sihvonen AJ, Särkämö T, Leo V, et al. Music-based interventions in neurological rehabilitation. Lancet Neurol. 2017; 16: 648–660.
Fujioka T, Dawson DR, Wright R, et al. The effects of music-supported therapy on motor, cognitive, and psychosocial functions in chronic stroke. Ann N Y Acad Sci. 2018; 1423: 264–274.
Altenmüller E, Schlaug G. Apollo’s gift: new aspects of neurologic music therapy. Prog Brain Res. 2015; 217: 237–252.
Landis-Shack N, Heinz AJ, Bonn-Miller MO. Music therapy for posttraumatic stress in adults: a theoretical review. Psychomusicology 2017; 27: 334–342.
Rauscher FH, Shaw GL, Ky KN. Music and spatial task performance. Nature 1993; 365: 611.
Grylls E, Kinsky M, Baggott A, et al. Study of the Mozart effect in children with epileptic electroencephalograms. Seizure 2018; 59: 77–81.
Coppola G, Operto FF, Caprio F, et al. Mozart’s music in children with drug-refractory epileptic encephalopathies: comparison of two protocols. Epilepsy Behav. 2018; 78: 100–103.
Xue C, Li T, Yin S, et al. The influence of induced mood on music preference. Cogn Process. 2018; 19: 517–525.
Woloszyn MR, Ewert L. Memory for facial expression is influenced by the background music playing during study. Adv Cogn Psychol. 2012; 8: 226–233.
Castillo-Pérez S, Gómez-Pérez V, Velasco MC, et al. Effects of music therapy on depression compared with psychotherapy. Arts Psychother. 2010; 37: 387–390.
Fancourt D, Perkins R. Effect of singing interventions on symptoms of postnatal depression: three-arm randomised controlled trial. Br J Psychiatry 2018; 212: 119–121.
Leubner D, Hinterberger T. Reviewing the effectiveness of music interventions in treating depression. Front Psychol. 2017; 8: 1109.
Aust S, Filip K, Koelsch S, et al. Music in depression: neural correlates of emotional experience in remitted depression. World J Psychiatry 2013; 3: 8–17.
Murphy K, Liu WW, Goltz D, et al. Implementation of personalized music listening for assisted living residents with dementia. Geriat Nurs. 2018; 39: 560–565.
van der Steen JT, van Soest-Poortvliet MC, van der Wouden JC, et al. Music-based therapeutic interventions for people with dementia. Cochrane Database Syst Rev. 2017; 5: CD003477.
Janka Z. The impact of mood alterations on creativity. [Hangulatzavarok befolyása a kreativitásra.] Clin Neurosci/Ideggyógy Szle. 2006; 59: 236–240. [Hungarian]
Janka Z. Artistic creativity and bipolar mood disorder. [Művészi kreativitás és bipoláris kedélyzavar.] Orv Hetil. 2004; 145: 1709–1718. [Hungarian]
Willich SN. Physicians in opera – reflection of medical history and public perception. Br Med J. 2006; 333: 1333–1335.
Winkler G. Doctors, druggists and the ones who seem to be – on the musical stage. [Orvos, patikus és aki annak látszik – a zenés színpadon.] Orv Hetil. 2012; 153: 632–634. [Hungarian]