View More View Less
  • 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C, 1117
Open access

Absztrakt:

Bevezetés: A pszichoszomatikus tünetek gyakorisági mintázatát számos tényező (életkor, nem, egészségi állapot) befolyásolja a teljes emberi életciklus során. A pszichoszomatikus tüneteknek a korcsoportra jellemző, átlagostól nagyobb gyakorisága hozzájárulhat az életminőség romlásához. A gyermekkorban jelentkező pszichoszomatikus tünetek hatással lehetnek a felnőttkori egészségi állapotra. Célkitűzés: Iskoláskorú és pubertáskorú gyermekek (n = 13 331; életkor: 8–17 év) körében a pszichoszomatikus tünetek előfordulási gyakoriságának felmérése és az egyes pszichoszomatikus tünetek gyakorisági mintázatát befolyásoló testszerkezeti, pszichoszociális és életmódbeli tényezők azonosítása. Módszer: Vizsgálatunkban a Második Országos Növekedésvizsgálatban részt vett gyermekek egyik almintájának pszichoszomatikus státuszát elemeztük. A pszichoszomatikus tünetek gyakoriságát a Haugland-féle módszerrel becsültük. A gyermekek testszerkezetének jellemzésére abszolút és relatív testdimenziókat, a tápláltsági állapotot, a pszichoszociális státusz jellemzésére az önértékelés és az énkép komponenseit, az egészségi állapot mutatóit, a szocioökonómiai háttér tényezőit, az életmód jellemzésére pedig a fizikai aktivitási mintázat tényezőit használtuk fel. Eredmények: A pszichoszomatikus tünetek gyakorisága nőtt az életkorral. A leányoknál gyakrabban fordultak elő pszichoszomatikus tünetek. A leányok esetében a tápláltsági állapot, az önértékelés és az iskolai sikeresség a pszichoszomatikus tünetek mintázatának legfontosabb befolyásoló tényezői, ezzel szemben a fiúk esetében a pszichoszomatikus tünetek mintázatát a legjelentősebben a fizikai aktivitási szint és a szocioökonómiai háttér tényezői befolyásolják. Következtetések: A pszichoszomatikus tünetek gyakoriságát jelentős mértékben befolyásolja a nem, az életkor, a testszerkezeti tényezők, az egészségi állapot és a pszichoszociális státusz. Orv Hetil. 2019; 160(12): 464–472.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • 1

    Pikó B, Barabás K, Boda K. Frequency of common psychosomatic symptoms and its influence on self-perceived health in a Hungarian student population. Eur J Public Health 1997; 7: 243–247.

  • 2

    Larsson, BS. Somatic complaints and their relationships to depressive symptoms in Swedish adolescents. J Child Psychol Psychiatry 1991; 32: 821–832.

  • 3

    Murberg TA, Bru, E. School-related stress and psychosomatic symptoms among Norwegian adolescents. School Psychol Int. 2004; 25: 317–332.

  • 4

    Aro H, Paronen O, Aro S. Psychosomatic symptoms among 14–16 year old Finnish adolescents. Soc Psychiatry 1987; 22: 171–176.

  • 5

    Brill SR, Patel DR, MacDonald E. Psychosomatic disorders in pediatrics. Indian J Pediatr. 2001; 68: 597–603.

  • 6

    Knishkowy B, Palti H, Tima, C, et al. Symptom clusters among young adolescents. Adolescence 1995; 30: 351–362.

  • 7

    Egger HL, Angold A, Costello, EJ. Headaches and psychopathology in children and adolescents. J Am Acad Child Adolesc Psychiatry 1998; 37: 951–958.

  • 8

    Alfvén G. The covariation of common psychosomatic symptoms among children from socio-economically differing residential areas: an epidemiological study. Acta Paediatr. 1993; 82: 484–487.

  • 9

    Hyams JS, Burke G, Davis PM, et al. Abdominal pain and irritable bowel syndrome in adolescents: a community-based study. J Pediatr. 1996; 129: 220–226.

  • 10

    Kristjánsdóttir G. Prevalence of pain combinations and overall pain: a study of headache, stomach pain and back pain among schoolchildren. Scand J Soc Med. 1997; 25: 58–63.

  • 11

    Berntsson LT, Köhler L, Gustafsson JE. Psychosomatic complaints in schoolchildren: a Nordic comparison. Scand J Public Health 2001; 29: 44–54.

  • 12

    Ibeziako P, Bujoreanu S. Approach to psychosomatic illness in adolescents. Curr Opin Pediatr. 2001; 23: 384–389.

  • 13

    Binder LM, Campbell KA. Medically unexplained symptoms and neuropsychological assessment. J Clin Exp Neuropsychol. 2004; 26: 369–392.

  • 14

    Bodzsár É, Zsákai A. Body developmental status of Hungarian children and adolescents. Hungarian National Growth Study 2003–2006. [Magyar gyermekek és serdülők testfejlettségi állapota. Országos Növekedésvizsgálat 2003–2006.] Plantin Kiadó, Budapest, 2012. [Hungarian]

  • 15

    Zsákai A, Bodzsár É. Subjectiv health status in relation to nutritional status in children aged between 7–18 years. [A szubjektív egészségi és a tápláltsági státusz közötti kapcsolat 7–18 éves gyermekeknél.] Anthrop Közl. 2012; 53: 101–114. [Hungarian]

  • 16

    Weiner JS, Lourie JA. Human biology. A guide to field methods. IBP Handbook No. 9. Blackwell Scientific, Oxford, 1969.

  • 17

    Bodzsar EB. Maturation, body composition and mental performance. Acta Med Auxol. 2001; 33: 5–12.

  • 18

    Drinkwater DT, Ross WD. Anthropometric fractionation of body mass. In: Kinanthropometry II. Univ. Park Press, Baltimore, MD, 1980; pp. 178–189.

  • 19

    Haugland S, Wold B, Stevenson J, et al. Subjective health complaints in adolescence. A cross-national comparison of prevalence and dimensionality. Eur J Public Health 2001; 11: 4–10.

  • 20

    Cole TJ, Bellizzi MC, Flegal KM, et al. Establishing a standard definition for child overweight and obesity worldwide: international survey. Br Med J. 2000; 320: 1240.

  • 21

    Cole TJ, Flegal KM, Nicholls D, et al. Body mass index cut offs to define thinness in children and adolescents: international survey. Br Med J. 2007; 335: 194.

  • 22

    Cantril H. The pattern of human concerns. Rutgers University Press, New Brunswick, NJ, 1965.

  • 23

    Hollingshead AA. Four-factor index of social status. Yale University, New Haven, CT, 1975.

  • 24

    Fitts WH. Tennessee self-concept scale. Counselor recordings and tests. Nashville, TE, 1964.

  • 25

    Dévai M, Sipos M. Tennessee self-concept scale. [Tennessee-féle énkép skála.] Országos Pedagógiai Intézet, Budapest, 1986. [Hungarian]

  • 26

    Bernstein GA, Massie ED, Thuras, PD, et al. Somatic symptoms in anxious-depressed school refusers. J Am Acad Child Psychiatry 1997; 36: 661–668.

  • 27

    Vannatta K, Gartstein MA, Short A, et al. A controlled study of peer relationships of children surviving brain tumors: teacher, peer, and self ratings. J Pediatr Psychol. 1998; 23: 279–287.

  • 28

    Campo JV, Garber J. Somatization. In Ammerman RT, Campo JV. (eds.) Handbook of pediatric psychology and psychiatry: Psychological and psychiatric issues in the pediatric setting. Allyn and Bacon, Boston, MA, 1998; pp. 137–161.

  • 29

    Fritz GK, Fritsch S, Hagino O. Somatoform disorders in children and adolescents: a review of the past 10 years. J Am Acad Child Adolesc Psychiatry 1997; 36: 1329–1338.

  • 30

    Brattberg G. Do pain problems in young school children persist into early adulthood? A 13-year follow-up. Eur J Pain 2004; 8: 187–199.

  • 31

    Magni G, Pierri M, Donzelli F. Recurrent abdominal pain in children: a long-term follow-up. Eur J Pediatr. 1987; 146: 72–74.

  • 32

    Nimnuan C, Hotopf M, Wessely S. Medically unexplained symptoms: an epidemiological study in seven specialities. J Psychosom Res. 2001; 51: 361–367.

  • 33

    Oster, J. Recurrent abdominal pain, headache and limb pains in children and adolescents. Pediatrics 1972; 50: 429–436.