A bélflóra és a különböző betegségek (elhízás, diabetes mellitus, metabolikus kórképek, allergiás és autoimmun betegségek, gyulladásos bélbetegségek, májelégtelenség, infekciók, egyes neuropszichiátriai kórképek, daganatok) közötti összefüggés vizsgálata az utóbbi években előtérbe került. A mikrobióta depléciója gátolja a csontvelői vérképzést. Az infekciók és azok antibiotikumkezelése szintén hatással lehet a vérképzésre. A bélflóra a graft-versus-host betegség súlyosságát is befolyásolhatja és a T-regulátor sejteken keresztül szerepet játszhat az immunthrombocytopenia patogenezisében is. A dolgozat összefoglalja a bélflóra jellemzőit, a mikrobiótának a csontvelői vérképzésre, az infekciók lefolyására, az allogén csontvelő-transzplantációra, a graft-versus-host betegségre, a lymphomák kialakulására gyakorolt hatását, az ezzel kapcsolatos kutatások eredményeit és a terápiás lehetőségeket. Röviden tárgyalja a bélflóra és az immunthrombocytopenia, valamint a daganatok immunterápiájának eredményessége közötti lehetséges kapcsolatot és hatását a von Willebrand-faktor-szintézisre. Felhívja a figyelmet a mikrobiótadiverzitás fenntartásának fontosságára. Orv Hetil. 2019; 160(20): 774–779.
Young VB. The role of the microbiome in human health and disease: an introduction for clinicians. Br Med J. 2017; 356: j831.
Halmos T, Suba I. Physiological patterns of intestinal microbiota. The role of dysbacteriosis in obesity, insulin resistance, diabetes and metabolic syndrome. [A bélbakterióta élettani jellemzői, a dysbacteriosis szerepe az elhízásban, inzulinrezisztenciában, diabetesben és metabolikus szindrómában.] Orv Hetil. 2016; 157: 13–22. [Hungarian]
Wu HJ, Wu E. The role of gut microbiota in immune homeostasis and autoimmunity. Gut Microbes 2012; 3: 4–14.
Frecska E, Móré Cs. The role of gut microbiota in mental health. [A bélflóra szerepe a mentális egészségben.] Lege Art Med. 2018; 28: 11–15. [Hungarian]
Gomes AC, Bueno AA, de Souza RG, et al. Gut microbiota, probiotics and diabetes. Nutr J. 2014; 13: 60.
Komaroff AL. The microbiome and risk for obesity and diabetes. JAMA 2017; 317: 355–356.
Richards JL, Yap YA, McLeod KH, et al. Dietary metabolites and the gut microbiota: an alternative approach to control inflammatory and autoimmune diseases. Clin Transl Immunol. 2016; 5: e82.
Barna I, Nyúl D, Szentes T, et al. Review of the relation between gut microbiome, metabolic disease and hypertension. [A bélmikrobiom, a metabolikus betegségek és a hypertonia kapcsolatának irodalmi áttekintése.] Orv Hetil. 2018; 159: 346–351. [Hungarian]
Hagymási K, Bacsárdi A, Egresi A, et al. The role of gut microbiota in chronic liver diseases, and treatment possibilities. [A bélflóra patofiziológiai jelentősége és szerepe mint terápiás célpont májbetegségekben.] Orv Hetil. 2018; 159: 1465–1474. [Hungarian]
Yan H, Baldridge MT, King KY. Hematopoiesis and the bacterial microbiome. Blood 2018; 132: 559–564.
Routy B, Letendre C, Enot D, et al. The influence of gut-decontamination prophylactic antibiotics on acute graft-versus-host disease and survival following allogeneic hematopoietic stem cell transplantation. Oncoimmunology 2017; 6: e1258506.
Staffas A, Burgos da Silva M, van den Brink MR. The intestinal microbiota in allogeneic hematopoietic cell transplant and graft-versus-host disease. Blood 2017; 129: 927–933.
Weber D, Jenq RR, Peled JU, et al. Microbiota disruption induced by early use of broad-spectrum antibiotics is an independent risk factor of outcome after allogeneic stem cell transplantation. Biol Blood Marrow Transplant. 2017; 23: 845–852.
Zeiser R, Socié G, Blazar BR. Pathogenesis of acute graft-versus-host disease: from intestinal microbiota alterations to donor T cell activation. Br J Haematol. 2016; 175: 191–207.
Tabibian JH, Kenderian SS. The microbiome and immune regulation after transplantation. Transplantation 2017; 101: 56–62.
Yoshioka K, Kakihana K, Doki N, et al. Gut microbiota and acute graft-versus-host disease. Pharmacol Res. 2017; 122: 90–95.
Doki N, Suyama M, Sasajima S, et al. Clinical impact of pre-transplant gut microbial diversity on outcomes of allogeneic hematopoietic stem cell transplantation. Ann Hematol. 2017; 96: 1517–1523.
Weber D, Frauenschläger K, Ghimire S, et al. The association between acute graft-versus-host disease and antimicrobial peptide expression in the gastrointestinal tract after allogeneic stem cell transplantation. PLoS ONE 2017; 12: e0185265.
Riwes M, Reddy P. Microbial metabolites and graft versus host disease. Am J Transplant. 2018; 18: 23–29.
Shallis RM, Terry CM, Lim SH. Changes in intestinal microbiota and their effects on allogeneic stem cell transplantation. Am J Hematol. 2018; 93: 122–128.
Swimm A, Giver CR, DeFilipp Z, et al. Indoles derived from intestinal microbiota act via type I interferon signaling to limit graft-versus-host disease. Blood 2018; 132: 2506–2519.
Han L, Jin H, Zhou L, et al. Intestinal microbiota at engraftment influence acute graft-versus-host disease via the Treg/Th17 balance in allo-HSCT recipients. Front Immunol. 2018; 9: 669.
Mancini N, Greco R, Pasciuta R, et al. Enteric microbiome markers as early predictors of clinical outcome in allogeneic hematopoietic stem cell transplant: results of a prospective study in adult patients. Open Forum Infect Dis. 2017; 4: ofx215.
Ponziani FR, Gerardi V, Pecere S, et al. Effect of rifaximin on gut microbiota composition in advanced liver disease and its complications. World J Gastroenterol. 2015; 21: 12322–12333.
Kakihana K, Fujioka Y, Suda W, et al. Fecal microbiota transplantation for patients with steroid-resistant acute graft-versus-host disease of the gut. Blood 2016; 128: 2083–2088.
DeFilipp Z, Peled JU, Li S, et al. Third-party fecal microbiota transplantation following allo-HCT reconstitutes microbiome diversity. Blood Adv. 2018; 2: 745–753.
Qi X, Li X, Zhao Y, et al. Treating steroid refractory intestinal acute graft-vs.-host disease with fecal microbiota transplantation: a pilot study. Front Immunol. 2018; 9: 2195.
Yamamoto ML, Schiestl RH. Intestinal microbiome and lymphoma development. Cancer J. 2014; 20: 190–194.
Dwivedi M, Kumar P, Laddha NC, et al. Induction of regulatory T cells: a role for probiotics and prebiotics to suppress autoimmunity. Autoimmun Rev. 2016; 15: 379–392.
Xu MQ, Cao HL, Wang WQ, et al. Fecal microbiota transplantation broadening its application beyond intestinal disorders. World J Gastroenterol. 2015; 21: 102–111.
Derosa L, Routy B, Kroemer G, et al. The intestinal microbiota determines the clinical efficacy of immune checkpoint blockers targeting PD-1/PD-L1. Oncoimmunology 2018; 7: e1434468.
Elkrief A, Derosa L, Zitvogel L, et al. The intimate relationship between gut microbiota and cancer immunotherapy. Gut Microbes 2018 Oct 19. . [Epub ahead of print]
Humphries A, Daud A. The gut microbiota and immune checkpoint inhibitors. Hum Vaccin Immunother. 2018; 14: 2178–2182.
Jäckel S, Kiouptsi K, Lillich M, et al. Gut microbiota regulate hepatic von Willebrand factor synthesis and arterial thrombus formation via Toll-like receptor-2. Blood 2017; 130: 542–553.