View More View Less
  • 1 Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, Szeged, Semmelweis u. 6., 6725
  • 2 Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, Szeged
Open access

Absztrakt:

Bevezetés: A kiégésszindróma vizsgálata a különböző egészségügyi szakterületeken kiemelten fontos és elengedhetetlen a tünetegyüttes átfogó megértéséhez, a megfelelő preventív és intervenciós program kialakításához. A sebészeten dolgozók rizikócsoportot jelentenek az egészségügyi dolgozók körében, így a jelen vizsgálattal igyekszünk tovább bővíteni a hazai ismereteket, továbbá fényt deríteni a kiégésszindróma jellemzőire a Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinikáján dolgozók körében. Az ott kapott vizsgálati eredményeket összehasonlítjuk a Szegedi Tudományegyetem Sürgősségi Betegellátó Önálló Osztályának eredményeivel. Célkitűzés: Célunk a Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinikáján dolgozók kiégésének felmérése és különböző változókkal való összefüggésének elemzése, továbbá az adatok összehasonlítása a Szegedi Tudományegyetem Sürgősségi Betegellátó Önálló Osztályának korábban már publikált adataival. Módszer: Kérdőíves vizsgálat, amellyel a demográfiai adatok, a társas támogatottság, a szomatikus panaszok adatfelvétele mellett Oláh-féle Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőívvel felmértük a pszichológiai immunrendszert, míg a kiégésszindrómát a Maslach Kiégés Kérdőívvel vizsgáltuk. Eredmények: Statisztikai elemzésünk alapján a kiégés mértéke szignifikánsan magasabb minél több munkaórát vállal a vizsgálati személy, illetve minél több szomatikus tünetről számol be. Szignifikánsan alacsonyabb a kiégés azon dolgozóknál, akiknek nagyobb számú, jó minőségű társas kapcsolatuk van, és akiknek erősebb a pszichológiai immunrendszerük. A Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinikájának és Sürgősségi Osztályának mintáját összehasonlítva különbséget találtunk az életkornak és az egészségügyben töltött évek számának vonatkozásában, ahogy a társas támogatás érzésének megélésében és a kiégésnek a deperszonalizációskálán elért pontszámában. Következtetés: A kapott eredmények további összefüggéseket mutatnak, és fényt derítenek protektív és rizikófaktorokra, amelyek kulcsfontosságúak lehetnek a kiégésszindróma leküzdésére tervezett preventív és intervenciós programokban. Orv Hetil. 2019; 160(20): 784–791.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • 1

    Maslach C, Schaufeli WB, Leiter MP. Job burnout. Annu Rev Psychol. 2001; 52: 397–422.

  • 2

    Ádám Sz, Mészáros V. Psychometric properties and health correlates of the Hungarian version of the Maslach Burnout Inventory – Human Services Survey (MBI-HSS) among physicians. [A humán szolgáltató szektorban dolgozók kiégésének mérésére szolgáló Maslach Kiégés Leltár magyar változatának pszichometriai jellemzői és egészségügyi korrelátumai orvosok körében.] Mentálhig Pszichoszom. 2012; 13: 127–143. [Hungarian]

  • 3

    Dimou FM, Eckelbarger D, Riall TS. Surgeon burnout: a systematic review. J Am Coll Surg. 2016; 222: 1230–1239.

  • 4

    Schaufeli WB, Leiter MP, Maslach C. Burnout: 35 years of research and practice. Career Dev Int. 2009; 14: 204–220.

  • 5

    Czeglédi E, Tandari-Kovács M. Characteristics and prevention of burnout syndrome among nurses. [A kiégés előfordulása és megelőzési lehetőségei ápolók körében.] Orv Hetil. 2019; 160: 12–19. [Hungarian]

  • 6

    Győrffy Zs, Ádám Sz. Health status, work-related stress and burnout trends among medical professionals. [Az egészségi állapot, a munkastressz és a kiégés alakulása az orvosi hivatásban.] Szociol Szle. 2004; 3: 107–127. [Hungarian]

  • 7

    Ádám Sz, Torzsa P, Győrffy Zs, et al. Frequent occurance of level burnout among general practitioners and residents. [Gyakori a magas fokú kiégés a háziorvosok és háziorvosi rezidensek körében.] Orv Hetil. 2008; 150: 317–323. [Hungarian]

  • 8

    Győrffy Zs, Girasek E. Burnout among Hungarian physicians. Who are the most jeopardized? [Kiégés a magyarországi orvosok körében. Kik a legveszélyeztetettebbek?] Orv Hetil. 2015; 156: 564–570. [Hungarian]

  • 9

    Győrffy Zs. Burnout and resilience among Hungarian physicians. [Kiégés és reziliencia (rugalmas ellenállás) a magyarországi orvosok körében.] Orv Hetil. 2019; 160: 112–119. [Hungarian]

  • 10

    Shanafelt TD, Boone S, Tan L, et al. Burnout and satisfaction with work-life balance among US physicians relative to the general US population. Arch Intern Med. 2012; 172: 1377–1385.

  • 11

    Hompoth EA, Töreki A, Pető Z. Investigation of the burnout syndrome among the employees of the Department of Emergency Medicine at the University of Szeged. [A kiégésszindróma vizsgálata a Szegedi Tudományegyetem, Sürgősségi Betegellátó Önálló Osztály dolgozóinak körében.] Orv. Hetil. 2018; 159: 113–118. [Hungarian]

  • 12

    Shanafelt TD, Balch CM, Bechamps GJ, et al. Burnout and career satisfaction among American surgeons. Ann Surg. 2009; 250: 463–471.

  • 13

    Caldwell RA, Pearson JL, Chin RJ. Stress-moderating effects: social support in the context of gender and locus of control. Pers Soc Psychol B. 1987; 13: 5–17.

  • 14

    Kopp M, Kovács M. (eds.) The Hungarian population’s quality of life around the millennium. [A magyar népesség életminősége az ezredfordulón.] Semmelweis Kiadó, Budapest, 2006. [Hungarian]

  • 15

    Tandari-Kovács M. Emotional burden and burnout syndrome among health professionals. Doctoral dissertation. [Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében. Doktori értekezés.] Semmelweis Egyetem, Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola, Budapest, 2011. [Hungarian]

  • 16

    Maslach C, Jackson SE, Leiter MP. Maslach burnout inventory manual. 3rd edn. Consulting Psychologists Press, Palo Alto, CA, 1996.

  • 17

    Oláh A. Emotions, coping and optimal experience. [Érzelmek, megküzdés és optimális élmény.] Trefort Kiadó, Budapest, 2005. [Hungarian]

  • 18

    Kállai J. Health and social support. In: Kállai J, Varga J, Oláh A. (eds.) Health psychology in practice. [Egészség és társas támogatás. In: Kállai J, Varga J, Oláh A. (szerk.) Egészségpszichológia a gyakorlatban.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2007; pp. 199–216. [Hungarian]

  • 19

    Mészáros V, Cserháti Z, Oláh A, et al. Coping with work-related stress in health care professionals – strategies for prevention of burnout and depression. [A munkahelyi stresszel való megküzdés egészségügyi szakdolgozók körében – lehetőségek a kiégés és depresszió megelőzésének szolgálatában.] Orv Hetil. 2013; 154: 449–454. [Hungarian]

  • 20

    Ádám Sz, Nistor A, Nistor K, et al. Negative and positive predictive relationships between coping strategies and the three burnout dimensions among Hungarian medical students. [A megküzdési stratégiák negatív és pozitív prediktív kapcsolata a kiégés három dimenziójával orvostanhallgatók körében.] Orv Hetil. 2014; 155: 1273–1280. [Hungarian]

  • 21

    Shin H, Park YM, Ying JY, et al. Relationships between coping strategies and burnout symptoms: a meta-analytic approach. Prof Psychol Res Pract. 2014; 45: 44–56.

  • 22

    Pulcrano M, Evans SR, Sosin M. Quality of life and burnout rates across surgical specialties: a systematic review. JAMA Surg. 2016; 151: 970–978.

  • 23

    Cañadas-De la Fuente GA, Ortega E, Ramirez-Baena L, et al. Gender, marital status, and children as risk factors for burnout in nurses: a meta-analytic study. Int J Environ Res Public Health 2018; 15: 2102.