Bevezetés: Krónikus obstruktív légúti betegekben a tápanyagok fokozott felhasználása és a szükséglethez képest alacsonyabb energiabevitel miatt alultápláltság alakulhat ki. Célkitűzés: Kutatásunk célja volt felmérni a 40 év feletti, krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenvedő emberek tápláltsági állapotát, valamint megvizsgáltuk az összefüggéseket a betegség súlyossága és a betegek tápláltsági állapota között. Módszer: Retrospektív obszervációs vizsgálatot végeztünk az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet légzésfunkciós laboratóriumában 2017. évben megjelent betegek körében; a légzésfunkciós és antropometriai adatokat az egészségügyi elektronikus nyilvántartási rendszerből nyertük ki. A beválasztási kritériumok a 40 év feletti életkor és a COPD diagnózisa voltak. A légúti obstrukció súlyosságát a mért FEV1-értékek alapján GOLD-stádiumok szerint kategorizáltuk. Eredményeinket SPSS Statistics V22.0 programban dolgoztuk fel. Eredmények: A betegek átlagéletkora 66 év volt; a nemi megosztást tekintve 49,3% férfi és 50,7% nő volt. A COPD-s betegek körében az átlagos testtömegindex (BMI) 27,14 kg/m² volt, értéke széles tartományban mozgott: a cachexia, valamint a súlyos obesitas egyaránt előfordult. A FEV1 (ref%)-értékek alapján a 3236 vizsgált beteget GOLD I.: 30%, GOLD II.: 40%, GOLD III.: 23% és GOLD IV.: 7% stádiumba soroltuk be. Pozitív korrelációt találtunk a mért FEV1-értékek és a tápláltsági állapot között (H = 0,2297, r = 0,1401), azaz a cachexia mértéke a betegség súlyosságával összefüggést mutatott. Varianciaanalízis alapján szignifikáns összefüggést találtunk a betegek tápláltsági állapota és a betegség súlyossága között (p<0,001), azaz a magasabb BMI-vel rendelkező betegek jobb tüdőfunkcióval rendelkeztek. Következtetés: A malnutritio kedvezőtlen hatású a légzésfunkcióra, gyengül a légzőizmok teljesítménye. Vizsgálatunkban a BMI növekedésével a FEV1-értékek javultak, tehát a BMI hasznos mutató lehet a COPD-s betegek légzésfunkciós prognózisának előrejelzésében. Orv Hetil. 2019; 160(23): 908–913.
Kovács G. An underrated public health issue. [Egy alábecsült népbetegség.] Orvostovábbk Szle. 2015; 22: 8–9. [Hungarian]
World Health Organization. World Health Statistics 2011. Geneva, 2011. Available from: http://www.who.int/whosis/whostat/EN_WHS2011_Full.pdf [accessed: December 11, 2018].
Böszörményi NGy, Balikó Z, Kovács G, et al. Diagnostic and therapeutic protocols of chronic lung diseases (chronic obstructive pulmonary disease – COPD) in the primary, secondary and emergency health care. [Egészségügyi szakmai irányelv a krónikus tüdőbetegség (COPD) diagnosztikájáról és kezeléséről, az alap-, szak-, és sürgősségi ellátás területére.] Med Thor. 2014; 67: 76–112. [Hungarian]
Pákó J, Veres D, Tisza J, et al. COPD in the light of multimorbidity. [A COPD a multimorbiditás tükrében.] Orvostovábbk Szle. 2016; 22: 38–43. [Hungarian]
Harik-Khan RI, Fleg JL, Wise RA. Body mass index and the risk of COPD. Chest 2002; 121: 370–376.
Benton MJ, Wagner CL, Alexander JL. Relationship between body mass index, nutrition, strength, and function in elderly individuals with chronic obstructive pulmonary disease. J Cardiopulm Rehabil Prev. 2010; 30: 260–263.
Ezzell L, Jensen GL. Malnutrition in chronic obstructive pulmonary disease. Am J Clin Nutr. 2000; 72: 1415–1416.
Rutten E, Wouters E, Franssen F. Malnutrition and obesity in COPD. Eur Respir Mon. 2013; 59: 80–92.
Global Initiative for Chronic Obstructive Lung Disease. Global Strategy for the Diagnosis, Management and Prevention of Chronic Obstructive Pulmonary Disease (2018 Report). Available from: https://goldcopd.org/wp-content/uploads/2017/11/GOLD-2018-v6.0-FINAL-revised-20-Nov_WMS.pdf [December 11, 2018].
Cochrane WJ, Afolabi OA. Investigation into the nutritional status, dietary intake and smoking habits of patients with chronic obstructive pulmonary disease. J Hum Nutr Diet. 2004; 17: 3–11.
Landbo C, Prescott E, Lange P, et al. Prognostic value of nutritional status in chronic obstructive pulmonary disease. Am J Respir Crit Care Med. 1999; 160: 1856–1861.
Vanfleteren LE, Spruit MA, Wouters EF, et al. Management of chronic obstructive pulmonary disease beyond the lungs. Lancet Respir Med. 2016; 4: 911–924.
Skyba P, Kluchova Z, Joppa P, et al. Nutritional status in relation to respiratory impairment and systemic inflammation in patients with acute exacerbations of COPD. Med Sci Monit. 2009; 15: CR528–CR533.
Somfay A. Coughing, suffocation – am I suffering from COPD? [Fulladok, köhögök – COPD-s vagyok?] SpringMed Kiadó, Budapest, 2005. [Hungarian]
Varga J, Munkácsi A, Máthé Cs, et al. The effect of the inspiratory muscles training on physical condition in COPD. [A belégző izmok tréningjének hatása a betegek fizikai állapotára COPD-ben.] Med Thor. 2018; 71: 96–102. [Hungarian]
Cao C, Wang R, Wang JM, et al. Body mass index and mortality in chronic obstructive pulmonary disease: a meta-analysis. PLoS ONE 2012; 7: e43892.
Stoll P, Foerster S, Virchow JC. Overweight is a predictor of long-term survival in hospitalized patients with exacerbations of COPD. Respir Med. 2016; 116: 59–62.
Liu XM, Liu YJ, Zhan J, et al. Overweight, obesity and risk of all-cause and cardiovascular mortality in patients with type 2 diabetes mellitus: a dose-response meta-analysis of prospective cohort studies. Eur J Epidemiol. 2015; 30: 35–45.
Bagheri M, Speakman JR, Shabbidar S, et al. A dose-response meta-analysis of the impact of body mass index on stroke and all-cause mortality in stroke patients: a paradox within a paradox. Obes Rev. 2015; 16: 416–423.
Kovesdy CP, Anderson JE, Kalantar-Zadeh K. Paradoxical association between body mass index and mortality in men with CKD not yet on dialysis. Am J Kidney Dis. 2007; 49: 581–591.
Varga J. Chronic obstructive pulmonary disease. [Krónikus obstruktív tüdőbetegség.] Háziorv Továbbk Szle. 2018; 23: 26–30. [Hungarian]