View More View Less
  • 1 Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Pécs
Open access

Absztrakt:

Az alapellátás terén olyan strukturális változtatás szükséges, amely nem teljes rendszerében változtatja meg az egészségügyi alapellátást, hanem lehetővé teszi, hogy a rosszabbul ellátott területeken – elsősorban kistérségi szinten – lehetővé váljék más gyakorlatok alkalmazása. Az erőforrások koncentrálása, az egészségügy finanszírozása kihívást és fejtörést okoz a politikusok és szakmapolitikus számára. Az 1990-es évek kezdetén, a rendszerváltás idején, az egészségügy átalakítása az alapellátással kezdődött. A kezdet a házi/családorvoslás volt, a finanszírozás gerincét a szabad orvosválasztásra alapozott korkorrigált fejkvóta képezte. A biztosítói juttatás ezzel együtt vegyes rendszerű lett. Ezt sok pró és kontra vélemény kísérte és kíséri jelenleg is, de az alapgondolat kiállta a próbáját: az európai jellemzőket és a magyar helyzetet áttekintve, a háziorvosi tételes betegforgalmi jelentések adatai alapján és az ezt megelőző években történt kutatások eredményeit elemezve igazolja a kapitációalapú finanszírozás helyességét, és vélelmezi, hogy e módszer, mint alap, egyszerű, manipulálhatatlan, kevés terhet ró a szolgáltatóra és a biztosítóra, és kis költségekkel jár. A realitásokra is figyelemmel végső soron az ellátás optimalizálását eredményezheti. Orv Hetil. 2019; 160(27): 1057–1063.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • 1

    Act CXXIII. of 2015 primary health care. [2015. évi CXXIII. törvény az egészségügyi alapellátásról.] Magyar Közlöny 2015; 102: 17507–17514. [Hungarian]

  • 2

    Starfield B. Is primary care essential? Lancet 1994; 344: 1129–1133.

  • 3

    Editorial Notice. [Szerkesztőségi közlemény.] Medicus Universalis 2017; 50: 70. [Hungarian]

  • 4

    Publication of Hungarian National Institute of Primary Health Care. [Az Országos Alapellátási Intézet kiadványa.] Országos Alapellátási Intézet, Budapest, 2011. [Hungarian]

  • 5

    Boerma WG. Profiles of general practice in Europe. An international study of variation in the tasks of general practitioners. Nivel, Utrecht, 2003. Available from: https://www.nivel.nl/sites/default/files/bestanden/profiles-of-general-practice-in-europe.pdf [accessed: April 16, 2019].

  • 6

    Masseria C, Irwin R, Thomson S, et al. Primary care in Europe. European Commission Directorate-General “Employment, Social Affairs And Equal Opportunities” Unit E1 – Social and Demographic Analysis. Available from: http://www.ec.europa.eu/social/BlobServlet?docId=4739&langId=en [accessed: February 12, 2018].

  • 7

    Belecz B, Paulik E, Balogh S, et al. Health status of women in southern great plain. [A nők egészségi állapota és egészségmagatartása dél-alföldi megyékben.] Medicus Universalis 2004; 37: 171–176. [Hungarian]

  • 8

    Gress S, Delnij DM, Groenewegen PP. Managing primary care behaviour through payment systems and financial incentives. In: Saltman RB, Rico A, Boerma WG. (eds.) Primary care in the driver’s seat? Organizational reform in European primary care. Open University Press, Maidenhead, 2006; pp. 184–200.

  • 9

    Payment system of PHC. [Az alapellátási rendszerek finanszírozása. In: Az alapellátás jellemzői Európában.] Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI), Informatikai és Rendszerelemzési Főigazgatóság, Budapest, 2014; pp. 11–20. [Hungarian]

  • 10

    Gress S, Focke A, Hessel F, et al. Financial incentives for disease management programmes and integrated care in German social health insurance. Health Policy 2006, 78: 295–305.

  • 11

    Kringos DS, Boerma WG, Hutchinson A, et al. The breadth of primary care: a systematic literature review of its core dimensions. BMC Health Serv Res. 2010; 10: 65.

  • 12

    Belec B, Paulik E, Balogh S, et al. The effect of schooling on health status in Csongrád County. [Az iskolázottság hatása az egészségi állapotra Csongrád megyében.] Medicus Universalis 2004; 37: 11–16. [Hungarian]

  • 13

    Nédó E, Paulik E. Association of smoking, physical activity, and dietary habits with socioeconomic variables: a cross-sectional study in adults on both sides of the Hungarian–Romanian border. BMC Public Health 2012; 12: 60.

  • 14

    Paulik E, Nagymajtényi L, Easterling D, et al. Smoking behaviour and attitudes of Hungarian Roma and non-Roma population towards tobacco control policies. Int J Public Health 2011; 56: 485–491.

  • 15

    Balogh S, Papp R, Józan P, et al. Continued improvement of cardiovascular mortality in Hungary – impact of increased cardio-metabolic prescriptions. BMC Public Health 2010; 10: 422.

  • 16

    Balogh S. Praxisanalysis in GP praxises and one possible method. [A körzeti munka elemzése és egy lehetséges módszere.] Medicus Universalis 1986; 19: 213–217. [Hungarian]

  • 17

    Balogh S, Arnold Cs, Diós E, et al. Comparative examination of the curative-preventive activity of district doctors in 6 districts. [A körzeti orvosok gyógyító-megelőző tevékenységének összehasonlító vizsgálata hat körzetben.] Medicus Universalis 1987; 20: 337–341. [Hungarian]

  • 18

    Balogh S. Comparative evaluation of seven practices. [Hét körzeti praxis összehasonlító értékelése.] Medicus Universalis 1990; 23: 335–340. [Hungarian]

  • 19

    Paulik E, Balogh S, Belec B, et al. Epidemiological characteristics of obesity in the Southern Great Plain. [Az elhízás epidemiológiai jellemzői a Dél-Alföldön.] Népegészségügy 2004; 83: 12–17. [Hungarian]

  • 20

    Balogh S. Family medicine in the mirror of social security data I. First months of departure. [A háziorvoslás a társadalombiztosítási adatok tükrében I. Az indulás első hónapjai.] Medicus Universalis 1995; 28: 195–200. [Hungarian]

  • 21

    Balogh S. Micro-regional cooperation, such as the possibility of structural change and the identity of public health issues. [A kistérségi együttműködés, mint a struktúraváltás lehetősége és a népegészségügyi kérdések azonossága.] Medicus Universalis 2007; 40: 99–101. [Hungarian]

  • 22

    Hargitai R, Balogh S. Micro-regional cooperation, such as the possibility of structural change and the identity of public health issues. [Kistérségi Egészségközpont – Az alapellátási struktúra-változtatás lehetséges modellje.] Medicus Universalis 2007; 40: 9–13. [Hungarian]

  • 23

    Balogh S, Hajnal F. A model, by making common task force out of scientific organisation, the academic sector and governmental institute was realised in Hungary to support the specific family physician training, and to implement research and development projects in the primary healthcare. Part I. [Tudományos szakmai szervezet, az akadémiai szektor és országos intézet összefogásának modellje a családorvos-szakképzés, az alapellátás kutatás-fejlesztés színterein. I. rész] Orv Hetil. 2018; 159: 1310–1316.