View More View Less
  • 1 Szent István Egyetem, Élelmiszertudományi Kar, Budapest, Villányi út 29–43., 1118
  • 2 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Budapest
  • 3 Miskolci Egyetem, Miskolc
Open access

Absztrakt:

Bevezetés: A magyarországi lakosság növekvő arányú részét képezi a roma populáció. Többszörösen hátrányos helyzetük egyik következménye a helytelen táplálkozás, mely számos esetben vezet elhízáshoz és az elhízás társbetegségeinek magas prevalenciájához. Célkitűzés: Primer antropometriai adatok gyűjtése alapján meghatározzuk a hazai roma kisebbségben a túlsúly és az elhízás előfordulási gyakoriságát, majd ezek és a fellelhető hivatalos statisztikai adatok alapján becslést és hosszú távú prognózist készítünk az elhízás okozta főbb megbetegedések betegségterheire vonatkozóan, nemek és korcsoportok szerinti bontásban. Módszer: A szerzők a nemzetközi és hazai adatforrások alapján, a Spectrum 5.0 szoftverrel előrejelzést készítettek a roma populáció várható létszámára vonatkozóan, majd antropometriai mérések alapján, a Dynamic Modeling for Health Impact Assessment szoftver alkalmazásával prognosztizálták az elhízás okozta főbb megbetegedések hosszú távú incidenciáját és prevalenciáját. Eredmények: A következő évtizedekben a roma lakosság száma a jelenlegi értéknek legalább a duplájára nő; a magyarországi romák körében a túlsúly és az elhízás prevalenciája nagyobb a teljes magyar lakossággal összehasonlítva. A következő évtizedekben az elhízáshoz kapcsolódó társbetegségek prevalenciája a nők esetében 6 ezerről 26 ezerre, a férfiaknál közel 6 ezerről több mint 17 ezerre nő. Az elhízottak körében a társbetegségek gyakorisága a jelenlegi érték több mint a háromszorosára emelkedik. Következtetések: Az egészségügyi ellátórendszernek fel kell készülnie az elhízás társbetegségeinek gyorsan növekvő arányú kezelésére a hazai romák körében. A helyzet hosszú távú javítása átgondolt prevenciós és intervenciós programok kialakítását teszi szükségessé. Orv Hetil. 2019; 160(28): 1097–1104.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • 1

    European Comission. Report on the health status of the Roma population in the EU and monitoring data collection in the area of Roma health in the Member States 2014. Brussels, 2014 August. Available from: https://ec.europa.eu/health/sites/health/files/social_determinants/docs/2014_roma_health_report_en.pdf [accessed: March 9, 2019].

  • 2

    Anghel, IM. Contesting neoliberal governance. The case of Romanian Roma. Soc Change Review 2016; 13: 85–109.

  • 3

    Dimitrova R, Ferrer-Wreder L. Positive youth development of Roma ethnic minority across Europe. In: Cabrera NJ, Leyendecker B. (eds.) Handbook on positive development of minority children and youth. Springer, Cham, 2017; pp. 307–320.

  • 4

    Messing V. Methodological puzzles of surveying Roma/Gypsy populations. Ethnicities 2014; 14: 811–829.

  • 5

    European Comission. Communication from the Commission to the European Parliament, the Council of Europe – an EU framework of national Roma integration strategies up to 2020. Brussels, 2011. Available from: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52011DC0173&from=EN [accessed: March 9, 2019].

  • 6

    FRA, UNDP, European Commission. The situation of Roma in 11 EU Member States – Survey results at a glance (2012). Publications Office, Luxembourg, p. 8. Available from: http://fra.europa.eu/sites/default/files/fra_uploads/2099-FRA-2012-Roma-at-a-glance_EN.pdf [accessed: March 9, 2019].

  • 7

    European Parliament. Resolution of 11 March 2009 on the social situation of the Roma and their improved access to the labor market in the EU (2008/2137(INI)). Strasbourg, 2009.

  • 8

    Ciaian P, Cupák A, Pokrivčák J, et al. Food consumption and diet quality choices of Roma in Romania: a counterfactual analysis. Food Sec. 2018; 10: 437–456.

  • 9

    Olišarová V, Tóthová V, Bártlová S, et al. Cultural features influencing eating, overweight, and obesity in the Roma people of South Bohemia. Nutrients 2018; 10: 838.

  • 10

    Iguacel I, Fernández-Alvira JM, Labayen I, et al. Social vulnerabilities as determinants of overweight in 2-, 4-and 6-year-old Spanish children. Eur J Public Health 2018; 28: 289–295.

  • 11

    FRANET Country thematic studies on the situation of Roma. Publications Office, Luxembourg. Available from: http://fra.europa.eu/en/country-data/2013/country-thematic-studies-situation-roma [accessed: March 9, 2019].

  • 12

    Lizzie M. A healthcare needs assessment of the Slovak Roma community in Tinsley, Sheffield. University of Sheffield, 2010.

  • 13

    Krajcovicova-Kudlackova M, Blazicek P, Spustova V, et al. Cardiovascular risk factors in young Gypsy population. Bratisl Lek Listy 2004; 105: 256–259.

  • 14

    Zajc M, Narančić NS, Škarić-Jurić T. Body mass index and nutritional status of the Bayash Roma from eastern Croatia. Coll Antropol. 2006; 30: 783–787.

  • 15

    Gallagher A, Cvorović J, Strkalj G. Body mass index in Serbian Roma. HOMO 2009; 60: 567–578.

  • 16

    Gualdi-Russo E, Zironi A, Dallari GV, et al. Migration and health in Italy: a multiethnic adult sample. J Travel Med. 2009; 16: 88–95.

  • 17

    Carrasco-Garrido P, López de Andrés A, Hernández Barrera V, et al. Health status of Roma women in Spain. Eur J Public Health 2011; 21: 793–798. [Epub 2010 Oct 13]

  • 18

    Babinska I, Veselska ZD, Bobakova D, et al. Is the cardiovascular risk profile of people living in Roma settlements worse in comparison with the majority population in Slovakia? Int J Public Health 2013; 58: 417–425.

  • 19

    Zeljko HM, Škarić-Jurić T, Narančić NS, et al. Age trends in prevalence of cardiovascular risk factors in Roma minority population of Croatia. Econ Hum Biol. 2013; 11: 326–336.

  • 20

    Papon C, Delarche N, Le Borgne C, et al. Assessment of cardiovascular risk factors in a Roma community from Southwestern France. Am J Hum Biol. 2017; 29(1): 22895. [Epub 2016 Jul 15.]

  • 21

    Weiss E, Japie C, Balahura AM, et al. Cardiovascular risk factors in a Roma sample population from Romania. Rom J Intern Med. 2018; 56: 193–202.

  • 22

    Kósa Z, Moravcsik-Kornyicki Á, Diószegi J, et al. Prevalence of metabolic syndrome among Roma: a comparative health examination survey in Hungary. Eur J Public Health 2015; 25: 299–304. [Epub 2014 Sep 16]

  • 23

    Stover J, Brown T, Puckett R, et al. Updates to the Spectrum/Estimations and Projections Package model for estimating trends and current values for key HIV indicators. AIDS 2017; 31(Suppl 1): S5–S11.

  • 24

    Avenir Health. Available from: https://www.avenirhealth.org/software-spectrum.php 2018 [accessed: March 9, 2019].

  • 25

    World Health Organization (WHO). BMI classification. Geneva, 2006. Available from: http://apps.who.int/bmi/index.jsp?introPage=intro_3.html [accessed: March 9, 2019].

  • 26

    Nuttall FQ. Body mass index: obesity, BMI, and health: a critical review. Nutr Today 2015; 50: 117–128.

  • 27

    Lhachimi SK, Nusselder WJ, Smit HA, et al. DYNAMO-HIA – A Dynamic Modeling tool for generic Health Impact Assessments. PLoS ONE 2012; 7: e33317.

  • 28

    Lhachimi SK, Nusselder WJ, Lobstein TJ, et al. Modelling obesity outcomes: reducing obesity risk in adulthood may have greater impact than reducing obesity prevalence in childhood. Obes Rev. 2013; 14: 523–531.

  • 29

    Kulik MC, Nusselder WJ, Boshuizen HC, et al. Comparison of tobacco control scenarios: quantifying estimates of long-term health impact using the DYNAMO-HIA modeling tool. PLoS ONE 2012; 7: 32363.

  • 30

    Erdei G, Kovács VA, Bakacs M, et al. Hungarian Diet and Nutritional Status Survey 2014. I. Nutritional status of the Hungarian adult population. [Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat 2014. I. A magyar felnőtt lakosság tápláltsági állapota.] Orv Hetil. 2017; 158: 533–540. [Hungarian]

  • 31

    World Health Organization (WHO). Obesity and overweight. Geneva, 2016. Available from: http://www.who.int/mediacentre/factsheets/fs311/en/ [accessed: March 9, 2019].

  • 32

    Crowe D, Kolsti J, Hancock I. (eds.) The gypsies of Eastern Europe. Routledge, London, 2016.

  • 33

    Kumar S, Kelly AS. Review of childhood obesity: from epidemiology, etiology, and comorbidities to clinical assessment and treatment. Mayo Clin Proc. 2017; 92: 251–265.

  • 34

    Škarić-Jurić T, Zeljko HM, Narančić NS, et al. Comparison of anthropometric indicators of obesity in rural and urban Croatian Roma: a pilot study. Kongres preventivne medicine Promotion of anthropological science: Biological-Medical Anthropology, Anthropology of Future, 2012.