View More View Less
  • 1 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Budapest, Üllői u. 78/B, 1082
Open access

Absztrakt:

Bevezetés: Infantilis cerebralis paresisben, gyermekkorban, a spasticitas oldására a botulinumtoxin kedvező hatását széleskörűen igazolták. A járáskép javítására, a másodlagos deformitások és az ortopédiai műtétek megelőzésére, valamint a toxin hosszú távú kedvező eredményeire jelenleg nincs egyértelmű evidencia. Célkitűzés: Tanulmányunkban arra kerestünk választ, hogy rövid távon milyen eredmények érhetők el a toxin használatával, és a szülők hogyan értékelik gyermekük botoxkezelését. Módszer: Első betegcsoportunkban 18 gyermek musculus (m.) triceps surae kezelését, majd izomnyújtás céljából gipszelését végeztük. Második betegcsoportunkban 12 esetben történt többszintű alsó végtagi injektálás. Beavatkozás előtt és 4–6 héttel utána meghatároztuk az alsó végtagok ízületi mozgásterjedelmét, az izomtónust és a spasticitast. A második csoport járóképes gyermekein megfigyeléses és 3D-járásanalízist végeztünk. Rögzítettük a mellékhatásokat, és a gyermekek állapotáról szubjektív szülői véleményt kértünk. Eredmények: Első betegcsoportunkban bokaízületi mozgásterjedelem-javulást, izomtónus- és spasticitascsökkenést észleltünk. A második csoportban enyhült a csípő flexiós contracturája, javult a csípőabductio és a poplitealis szög. A megfigyelt járáskép és a műszeres mérések eredményei ugyanakkor alig változtak a botox hatására. A toxinkezelés farmakológiai időtartama alatt néhány esetben észleltünk múló, enyhe mellékhatásokat. Társuló pozitív hatásokról is kaptunk szülői visszajelzést: egyöntetűen jobb közérzetről, könnyedebb mozgásról, 3 esetben a nem injektált felső végtagok funkciójának javulásáról, 1-1 betegnél a dysarthria és a dysphagia csökkenéséről számoltak be. Következtetés: Vizsgálatunk megerősíti, hogy a spasticus m. triceps surae botoxkezelése gipszeléssel jelentős dorsalflexiós javulást eredményezhet. Proximális izomcsoportok érintettsége esetén a többszintű botulinumtoxin-kezelés ízületi mozgásterjedelem-javulást eredményezhet, de a járásképet eseteinkben kevéssé javította. Az ajánlások betartásával a botoxkezelés jelentős mellékhatásokat nem okoz. Az észlelt pozitív társuló hatások további vizsgálata szükséges. Orv Hetil. 2019; 160(28): 1105–1111.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • 1

    Shilpa PS, Kaul R, Sultana N, et al. Botulinum toxin: the Midas touch. J Nat Sci Biol Med. 2014; 5: 8–14.

  • 2

    Neville B. Botulinum toxin in the cerebral palsies. BMJ 1994; 309: 1526–1527.

  • 3

    Koman LA, Mooney JF 3rd, Smith B, et al. Management of cerebral palsy with botulinum-A toxin: preliminary investigation. J Pediatr Ortop. 1993; 13: 489–495.

  • 4

    Cardoso ES, Rodrigues BM, Barroso M, et al. Botulinum toxin type A for the treatment of the spastic equinus foot in cerebral palsy. Pediatr Neurol. 2006; 34: 106–109.

  • 5

    Pascual-Pascual SI, Pascual-Castroviejo I, Ruiz PJ. Treating spastic equinus foot from cerebral palsy with botulinum toxin type A: what factors influence the results? An analysis of 189 consecutive cases. Am J Phys Med Rehabil. 2011; 90: 554–563.

  • 6

    Molenaers G, Eyssen M, Desloovere K, et al. A multilevel approach to botulinum toxin type A treatment of the (ilio)psoas in spasticity in cerebral palsy. Eur J Neurol. 1999; 6(Suppl 4): S59–S62.

  • 7

    Balbaloglu O, Basaran A, Ayoglu H. Functional outcomes of multilevel botulinum toxin and comprehensive rehabilitation in cerebral palsy. J Child Neurol. 2011; 26: 482–487.

  • 8

    Heinen F, Molenaers G, Fairhurst C, et al. European consensus table 2006 on botulinum toxin for children with cerebral palsy. Eur J Pediatr Neurol. 2006; 10: 215–225.

  • 9

    Heinen F, Desloovere K, Schroeder AS, et al. The updated European Consensus 2009 on the use of botulinum toxin for children with cerebral palsy. Eur J Pediatr Neurol. 2010; 14: 45–66.

  • 10

    Pavone V, Testa G, Restivo DA, et al. Botulinum toxin treatment for limb spasticity in childhood cerebral palsy. Front Pharmacol. 2016; 7: 29.

  • 11

    Ade-Hall RA, Moore AP. Botulinum toxin type A in the treatment of lower limb spasticity in cerebral palsy. Cochrane Database Syst Rev. 2000; 2: CD001408.

  • 12

    Love SC, Novak I, Kentish M, et al. Botulinum toxin assessment, intervention and after-care for lower limb spasticity in children with cerebral palsy: international consensus statement. Eur J Neurol. 2010; 17(Suppl. 2): 9–37.

  • 13

    Read FA, Boyd RN, Barber LA. Longitudinal assessment of gait quality in children with bilateral cerebral palsy following repeated lower limb intramuscular botulinum toxin-A injections. Res Dev Disabil. 2017; 68: 35–41.

  • 14

    Wood E, Rosenbaum P. The Gross Motor Function Classification System for Cerebral Palsy: a study of reliability and stability over time. Dev Med Child Neurol. 2000; 42: 292–296.

  • 15

    Schwartz MH, Rozumalski A. The Gait Deviation Index: a new comprehensive index of gait pathology. Gait Posture 2008; 28: 351–357.

  • 16

    Park ES, Rha DW, Yoo JK, et al. Short-term effects of combined serial casting and botulinum toxin injection for spastic equinus in ambulatory children with cerebral palsy. Yonsei Med J. 2010; 51: 579–584.

  • 17

    Blaszczyk I, Foumani NP, Ljungberg C, et al. Questionnaire about the adverse events and side effects following botulinum toxin A treatment in patients with cerebral palsy. Toxins (Basel) 2015; 7: 4645–4654.

  • 18

    Rossi RP, Strax TE, Di Rocco A. Severe dysphagia after botulinum toxin B injection to the lower limbs and lumbar paraspinal muscles. Am J Phys Med Rehabil. 2006; 85: 1011–1013.

  • 19

    Davis E, Shelly A, Waters E, et al. Quality of life of adolescents with cerebral palsy: perspectives of adolescents and parents. Dev Med Child Neurol. 2009; 51: 193–199.

  • 20

    Narayanan UG, Fehlings D, Weir S, et al. Initial development and validation of the Caregiver Priorities and Child Health Index of Life with Disabilities (CPCHILD). Dev Med Child Neurol. 2006; 48: 804–812.