A végstádiumú veseelégtelen betegek kezelésének folyamatos fejlődése és túlélési eredményeinek javulása következtében egyre nagyobb kihívást jelent tartós, jól működő arteriovenosus összeköttetés létrehozása. A HeRO (Hemodialysis Reliable Outflow) rendszer lehetővé teszi megfelelően funkcionáló arteriovenosus sönt képzését olyan betegekben, akiknél mindkét oldali centrális vénás elzáródás miatt felső végtagi sönt készítése már nem jönne szóba. Hazánkban először ültettünk be eredményesen HeRO graftot egy tartós hemodialízisben részesülő betegnél. Célunk az ezzel kapcsolatos tapasztalataink bemutatása. Esetismertetésünkben a betegdokumentációt, a pre- és posztoperatív képalkotó vizsgálatokat tekintettük át. Betegünk (73 éves nő) 12 éve részesül rendszeres hemodialíziskezelésben. Mindkét felső végtagon számos alkalommal történt arteriovenosus fistula létrehozása, fistulathrombectomia, valamint mindkét oldalon sor került tartós tunelizált dialíziskanül használatára. Bal oldali könyöktáji fistulájának elzáródását követően konvencionális sönt képzése nem jött szóba a mindkét oldalon kialakult vena subclavia occlusióra tekintettel, ezért HeRO graft implantációja mellett döntöttünk. A sikeres graftimplantációt követően 7, majd 12 hónappal történt graftthrombectomia és endovascularis intervenció, melyet követően ismét jó hatásfokú hemodialízis végezhető a grafton keresztül. A mindkét oldali felső testfél centrálisvéna-occlusiója esetén a HeRO graftrendszer megfelelő alternatívája lehet a tunelizált dialíziskanülöknek és alsó végtagi arteriovenosus összeköttetéseknek. Orv Hetil. 2019; 160(31). 1231–1234.
Port FK. End-stage renal disease: magnitude of the problem, prognosis of future trends and possible solutions. Kidney Int Suppl. 1995; 50: S3–S6.
Katzman HE, McLafferty RB, Ross JR, et al. Initial experience and outcome of a new hemodialysis access device for catheter-dependent patients. J Vasc Surg. 2009; 50: 600–607.e1.
Schmidli J, Widmer MK, Basile C, et al. Editor’s choice – vascular access: 2018 Clinical Practice Guidelines of the European Society for Vascular Surgery. Eur J Vasc Endovasc Surg. 2018; 55: 757–818.
Murad MH, Elamin MB, Sidawy AN, et al. Autogenous versus prosthetic vascular access for hemodialysis: a systematic review and meta-analysis. J Vasc Surg. 2008; 48(5 Suppl): 34S–47S.
Jakimowicz T, Galazka Z, Grochowiecki T, et al. Vascular access for haemodialysis in patients with central vein thrombosis. Eur J Vasc Endovasc Surg. 2011; 42: 842–849.
Duncan JM, Baldwin RT, Caralis JP, et al. Subclavian vein-to-right atrial bypass for symptomatic venous hypertension. Ann Thorac Surg. 1991; 52: 1342–1343.
Danese MD, Griffiths RI, Dylan M, et al. Mortality differences among organisms causing septicemia in hemodialysis patients. Hemodial Int. 2006; 10: 56–62.
Kudlaty EA, Pan J, Allemang MT, et al. The end stage of dialysis access: femoral graft or HeRO vascular access device. Ann Vasc Surg. 2015; 29: 90–97.
Al Shakarchi J, Houston JG, Jones RG, et al. A review on the Hemodialysis Reliable Outflow (HeRO) graft for haemodialysis vascular access. Eur J Vasc Endovasc Surg. 2015; 50: 108–113.