View More View Less
  • 1 Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Debrecen, Móricz Zsigmond út 22., 4032
  • | 2 Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Debrecen
  • | 3 Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Debrecen
  • | 4 Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Debrecen
  • | 5 Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Debrecen
  • | 6 Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Debrecen
Open access

Absztrakt:

Immunglobulin-E (IgE)-alapú, rendszertelenül ismétlődő, súlyos, anafilaxiás reakciók jelentkeztek egy 50 éves, európai fehér férfi betegnél, akinél ugyanakkor Crohn-betegség is igazolódott. Az immunológiai laboratóriumi vizsgálatok alapján felmerült egy olyan patomechanizmus lehetősége, hogy a Crohn-betegség miatt sérült bélfalon át mikrobaeredetű molekulák kerülhettek a vérbe, és ezek allergénként szerepeltek. A mikrobiológiai vizsgálatok atípusos Staphylococcust mutattak ki a székletből. A szérumban magas IgE-szintet mértek. A célzott antibiotikum, továbbá az allergiaellenes és immunszuppresszív szerek egyidejű alkalmazásával teljes remisszió volt elérhető néhány hónap alatt. Nemcsak a Crohn-betegség javult, de a szérum össz-IgE-mennyisége is jelentősen csökkent, valamint teljesen megszűntek a kiszámíthatatlan anafilaxiás rohamok. Az atípusos mikrobaallergének (például Staphylococcus-származékok) által kiváltott anafilaxiás komplikáció – e kóros mechanizmus felismerése után – eredményesen kezelhető Crohn-betegségben. Ez az első leírása ennek a kórképnek. Orv Hetil. 2019; 160(38): 1514–1518.

  • 1

    Jostins L, Ripke S, Weersma RK, et al. Host–microbe interactions have shaped the genetic architecture of inflammatory bowel disease. Nature 2012; 491: 119–124.

  • 2

    Frank DN, St Amand AL, Feldman RA, et al. Molecular-phylogenetic characterization of microbial community imbalances in human inflammatory bowel diseases. Proc Natl Acad Sci U S A 2007; 104: 13780–13785.

  • 3

    Manichanh C, Rigottier-Gois L, Bonnaud E, et al. Reduced diversity of fecal microbiota in Crohn’s disease revealed by a metagenomic approach. Gut 2006; 55: 205–211.

  • 4

    Tamburini S, Clemente JC. Zooming in on inflammatory bowel disease: microbial and proteomic features associated with IBD in colonic microenvironments. Cell Mol Gastroenterol Hepatol. 2016; 2: 540–541.

  • 5

    Chiba M, Hoshina S, Kono M, et al. Staphylococcus aureus in inflammatory bowel disease. Scand J Gastroenterol. 2001; 36: 615–620.

  • 6

    Pedamallu CS, Bhatt AS, Bullman S, et al. Metagenomic characterization of microbial communities in situ within the deeper layers of ileum in Crohn’s disease. Cell Mol Gastroenterol Hepatol. 2016; 2: 563–566.e5.

  • 7

    Reginald K, Westritschnig K, Linhart B, et al. Staphylococcus aureus fibronectin-binding protein specifically binds IgE from patients with atopic dermatitis and requires antigen presentation for cellular immune responses. J Allergy Clin Immunol. 2011; 128: 82–91.e8.

  • 8

    Bachert C, van Steen K, Zhang N, et al. Specific Ig E against Staphylococcus aureus enterotoxins: an independent risk factor for asthma. J Allergy Clin Immunol. 2012; 130: 376–381.e8.

  • 9

    Dobozy A, Hunyadi J, Kenderssy AS, et al. Lymphocyte transformation test in detection of drug hypersensitivity. Clin Exp Dermatol. 1981; 6: 367–372.

  • 10

    Antal P, Szegedi Gy, Szabó G, et al. Upgrading of a luminol dependent chemiluminescence phagocytic assay. [A fagocitózist jellemző, luminolfüggő kemilumineszcencia mérés korszerűsítése.] Labor Diagn. 1994; 21: 267–273.

  • 11

    Iliás Á, Rózsa FP, Gönczi L, et al. The role of fecal calprotectin in the diagnosis and treatment of gastrointestinal diseases. [A székletkalprotektin meghatározásának szerepe a bélbetegségek diagnosztikájában és kezelésében.] Orv Hetil. 2019; 160: 322–328. [Hungarian]

  • 12

    Maaser C, Sturm A, Vavricka SR, et al. ECCO-ESGAR Guideline for Diagnostic Assessment in IBD Part 1: Initial diagnosis, monitoring of known IBD, detection of complications. J Crohn’s Colitis 2019; 13: 144–164.

  • 13

    Barta Z, Csipő I, Antal-Szalmás P, et al. Anti-Saccharomyces cerevisiae antibodies in patients with Crohn’s disease. (Saccharomyces cerevisiae elleni antitest előfordulása Crohn-betegségben.) Orv Hetil. 2001; 142: 2303–2307. [Hungarian]

  • 14

    Steenholdt C, Svenson M, Bendtzen K, et al. Acute and delayed hypersensitivity reactions to infliximab and adalimumab in a patient with Crohn’s disease. J Crohn’s Colitis 2012; 6: 108–111.

  • 15

    Babouri A, Roblin X, Filippi J, et al. Tolerability of one hour 10 mg/kg infliximab infusions in inflammatory bowel diseases: a prospective multicenter cohort study. J Crohn’s Colitis 2014; 8: 161–165.

  • 16

    Uyanikoglu A, Ermis F, Akyuz F, et al. Infliximab in inflammatory bowel disease: attention to adverse events. Eur Rev Med Pharmacol Sci. 2014; 18: 2337–2342.

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jan 2021 0 8 23
Feb 2021 0 10 41
Mar 2021 0 28 34
Apr 2021 0 8 15
May 2021 0 6 20
Jun 2021 0 4 9
Jul 2021 0 0 0