Bevezetés: A WHO adatai szerint évente több mint 2 millió ember hal meg alkoholabúzus miatt. Az alkoholt fogyasztók egy része a sürgősségi betegellátó rendszerben jelenik meg. Van, aki csupán józanodás céljából, van, aki az alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható baleseti sérülés miatt, és van, aki az ehhez köthető belgyógyászati betegségei következtében. Célkitűzés: Kutatásunk céljául tűztük ki, hogy feltárjuk, hány alkoholbefolyásoltság alatt álló beteg kerül be a kórházi sürgősségi ellátórendszerbe, illetve a finanszírozás szempontjából mekkora terhet rónak az ellátóosztályra. Módszer: Kutatásunkat a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központja Sürgősségi Betegellátó Tanszékének Sürgősségi Betegellátó Osztályán végeztük, a 2016. január 1. és december 31. közötti időszakban. Mintánkat a Sürgősségi Betegellátó Osztályon megjelent, alkoholbefolyásoltság alatt álló, felvételre jelentkező betegek alkották (n = 1326). Az adatokat dokumentumelemzés keretén belül értük el. Az adatok elemzését SPSS 22.0 statisztikai szoftverrel végeztük. Eredmények: A bekerülő betegek 78%-a férfi volt. A minta átlagéletkora 50 ± 14,518 év volt. A lakhellyel rendelkezők a minta 71,1%-át, míg a hajléktalan betegek a 28,9%-át képezték. A triage-skála szerint 608 beteg a T5-ös kategóriába került, mivel csak detoxikálásra volt szükségük. A tudatszint tekintetében a betegek 93,7%-a a Glasgow Kóma Skála (GCS) szerinti 14 vagy 15 pontot kapott. A betegek 14,6%-a nem várta meg az orvosi vizsgálatot. A járó- és fekvőbeteg-ellátás keretén belül is, ezen betegek ellátása nyereségesnek mondható a vizsgált változók tekintetében. Következtetés: A sérülések diagnosztikája és ellátása a hazai irányelveknek megfelelően történik. A várttal ellentétben ezen betegek ellátása nyereséges az osztály számára, bár a kiadások szempontjából csak a fix költségek kerültek összegzésre. Orv Hetil. 2019; 160(43): 1698–1705.
WHO. Harmful use of alcohol kills more than 3 million people each year, most of them men. World Health Organization, Geneva, 2018. Available from: https://www.who.int/news-room/detail/21-09-2018-harmful-use-of-alcohol-kills-more-than-3-million-people-each-year-most-of-them-men [accessed: May 13, 2019].
Bede A. Alcoholic patients in primary care. [Alkoholbetegek az alapellátásban.] Magy Csalorv L. 2012; 6: 15–16. [Hungarian]
WHO. Global status report on alcohol and health. World Health Organization, Geneva, 2014. Available from: http://www.who.int/substance_abuse/publications/global_alcohol_report/msb_gsr_2014_1.pdf?ua=1 [accessed: December 4, 2018].
Elekes Zs. Alcohol problem among primary health care patients. [Alkoholprobléma a háziorvosi rendelők betegei között.] Demográfia 2015; 58: 145–171. [Hungarian]
European population health survey, 2014. [Európai lakossági egészségfelmérés, 2014.] Statisztikai Tükör 2015; 29: 1–9. Available from: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/elef14.pdf [accessed: December 4, 2018].
Barbieri S, Feltracco P, Lucchetta V, et al. A social media-based acute alcohol consumption behaviour (neknomination): case series in Italian emergency departments. Interact J Med Res. 2018; 7: e2.
Du Y, Wolf IK, Knopf H. Psychotropic drug use and alcohol consumption among older adults in Germany: results of the German Health Interview and Examination Survey for Adults 2008–2011. BMJ Open 2016; 6: e012182.
Betlehem J, Radnai B. The place of Model of Emergency Academy in the improvement of health promotion. [A Sürgősségi Akadémia Modell helye az egészségügyi ellátás fejlesztésében.] Egészség Akadémia 2012; 3: 7–15. [Hungarian]
Parkinson K, Newbury-Brich D, Phillipson A, et al. Prevalence of alcohol related attendance at an inner city emergency department and its impact: a dual prospective and retrospective cohort study. Emerg Med J. 2016; 33: 187–193.
Dugas S, Favrod-Coune T, Poletti PA, et al. Pitfalls in the triage and evaluation of patients with suspected acute ethanol intoxication in an emergency department. Intern Emerg Med. 2019; 14: 467–473.
Comelli I, Lippi G, Sanchis-Gomar F, et al. Visits for alcohol-related problems in a large urban emergency department. Results of a 15-year survey. Acta Biomed. 2018; 88: 514–518.
Cole JB, Klein LR, Martel ML. Parenteral antipsychotic choice and its association with emergency department length of stay for acute agitation secondary to alcohol intoxication. Acad Emerg Med. 2019; 26: 79–84.
Rehm J, Mathers C, Popova S, et al. Global burden of disease and injury and economic cost attributable to alcohol use and alcohol-use disorders. Lancet 2009; 373: 2223–2233.
Airaksinen NK, Nurmi-Lüthje IS, Kataja JM, et al. Cycling injuries and alcohol. Injury 2018; 49: 945–952.
http://semmelweis.hu/igazsagugy/files/2012/06/13_mszlev.pdf [Hungarian]
Vardy J, Keliher T, Fisher J, et al. Quantifying alcohol-related emergency admissions is a UK tertiary referral hospital: a cross-sectional study of chronic alcohol dependency and acute alcohol intoxication. BMJ Open 2016; 6: e010005.
Majori S, Ricci G, Marchiori F, et al. Prevalence of acute alcohol intoxication in Borgo Trento Hospital Emergency Department (Verona). J Prev Med Hyg. 2015; 56: E196–E202.
Martin N, Newbury-Birch D, Duckett J, et al. A retrospective analysis of the nature, extent and cost of alcohol-related emergency calls to the ambulance service in an English region. Alcohol Alcohol. 2012; 47: 191–197.
Lin HL, Lin TY, Soo KM, et al. The effect of alcohol intoxication on mortality of blunt head injury. Biomed Res Int. 2014; 2014: 619231.
Verelst S, Moonen PJ, Desruelles D, et al. Emergency department visits due to alcohol intoxication: characteristics of patients and impact on the emergency room. Alcohol Alcohol. 2012; 47: 433–438.
finanszirozas.oep.hu/raford/szakkoll/OENO_kompetencia_2008_07_02.xls [Hungarian]