Bevezetés: A méhlepény patológiai feldolgozása Magyarországon jelenleg kisszámú esetre korlátozódik, pedig a nemzetközi gyakorlat azt bizonyítja, hogy számos esetben az in utero elhalás okának megállapításában, az újszülött postnatalis adaptációs zavarában, esetleg később manifesztálódó betegség kimutatásában fontos információval szolgálhat. Fontos jelzője a későbbi neurológiai defektusok kialakulásának. Célkitűzés: A placenta vizsgálatának hazai gyakorlata elmarad a nemzetközi gyakorlattól, ezért is van szükség a nemzetközi gyakorlat átvételére, szakmai protokollok bevezetésére, indokolt esetben a patológiai feldolgozás módjának meghatározására. A jelen munka hiánypótló, mivel hasonló iránymutatással a magyar gyakorlatban nem találkozni. Módszer: Az angolszász orvosi irodalomban számos kiváló tanulmány foglalkozik a témával, melyek alapján jól használható ajánlások, útmutatók készültek. A „Placenta” című, először 1980-ban megjelent, 2 feletti impaktfaktorral bíró folyóirat e kérdés jelentőségére utal. Eredmények: A szerzők a szülész és neonatológus kollégáknak és a területen dolgozó egészségügyi szakembereknek a kialakult, az angliai gyakorlaton alapuló mintaképet elemzik, bemutatva a Royal College of Pathologists által ajánlottakat. Ennek szempontjait figyelembe véve gyakorlati útmutatást kívánnak nyújtani a vizsgálat indikációinak ismertetésével és a jelentősebb klinikopatológiai összefüggések bemutatásával. A cikk végén táblázatos formában mutatják be a releváns klinikopatológiai összefüggéseket. Következtetés: A placenta vizsgálatától várható információ értéke és kétségtelen klinikai haszna messze felülmúlja a szükséges anyagi ráfordítást. Orv Hetil. 2019; 160(48): 1894–1903.
Hargitai B, Marton T, Cox PM. Best practice no 178. Examination of the human placenta. J Clin Pathol. 2004; 57: 785–792.
Cox PM, Evans C. Tissue pathway for histopathological examination of the placenta. Guideline of the Royal College of Pathologists. The Royal College of Pathologists, London, 2011.
Act No. CLIV of 1997 on Health. Removal of organ, tissue from living body. Chapter 11, Section 204. [1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről. Szerv, szövet eltávolítása élő személy testéből. 11. fejezet, 204. §.] Available from: https://net.jogtar.hu [Hungarian]
Cox PM, Evans C. Tissue pathway for histopathological examination of the placenta. Guideline of the Royal College of Pathologists. The Royal College of Pathologists, London, 2017.
Baergen RN, Malicki D, Behling C, et al. Morbidity, mortality, and placental pathology in excessively long umbilical cords: retrospective study. Paediatr Dev Pathol. 2001; 4: 144–153.
van Diik CC, Franx A, De Laat MV, et al. The umbilical coiling index in normal pregnancy. J Matern Fetal Neonatal Med. 2002; 11: 280–283.
Fujikura T. Fused umbilical arteries near placental cord insertion. Am J Obstet Gynecol. 2003; 188: 765–767.
Chow JS, Benson CB, Doubilet PM. Frequency and nature of structural anomalies in fetuses with single umbilical arteries. J Ultrasound Med. 1998; 17: 765–768.
Rinehart BK, Terrone DA, Taylor CW, et al. Single umbilical artery is associated with an increased incidence of structural and chromosomal anomalies and growth restriction. Am J Perinatol. 2000; 17: 229–232.
Fox H. Pathology of the placenta. 2nd edn. WB Saunders Company Ltd., London, 1997.
Benirschke K, Kaufmann P. Pathology of the human placenta. 4th edn. Springer-Verlag, New York, NY, 2000.
Craver RD, Baldwin VJ. Necrotizing funisitis. Obstet Gynecol. 1992; 79: 64–70.
Jacques SM, Qureshi F. Necrotizing funisitis: a study of 45 cases. Hum Pathol. 1992; 23: 1278–1283.
Gibbs RS, Romero R, Hillier SL, et al. A review of premature birth and subclinical infection. Am J Obstet Gynecol. 1992; 166: 1515–1528.
Naeye RL. Functionally important disorders of the placenta, umbilical cord, and fetal membranes. Hum Pathol. 1987; 18: 680–691.
Naeye RL. Acute chorioamnionitis and the disorders that produce placental insufficiency. Monogr Pathol. 1991; 33: 286–307.
Redline RW, Faye-Petersen O, Heller D, et al. Amniotic infection syndrome: nosology and reproducibility of placental reaction patterns. Paediatr Dev Pathol. 2003; 6: 435–448.
Wu YW, Colford JM Jr. Chorioamnionitis as a risk factor for cerebral palsy: a meta-analysis. JAMA 2000; 284: 1417–1424.
Wu YW. Systematic review of chorioamnionitis and cerebral palsy. Ment Retard Dev Disabil Res Rev. 2002; 8: 25–29.
Gersell DJ, Phillips NJ, Beckerman K. Chronic chorioamnionitis: a clinicopathologic study of 17 cases. Int J Gynecol Pathol. 1991; 10: 217–229.
Naeye RL. Do placental weights have clinical significance? Hum Pathol. 1987; 18: 387–391.
Naeye RL. Disorders of the placenta, fetus and neonate: diagnosis and clinical significance. Mosby Year Book, St Louis, MO, 1992.
Heinonen S, Taipale P, Saarikoski S. Weights of placentae from small-for-gestational age infants revisited. Placenta 2001; 22: 399–404.
Ahmed A, Gilbert-Barness E. Placenta membranacea: a developmental anomaly with diverse clinical presentation. Paediatr Dev Pathol. 2003; 6: 201–203.
Redline RW, Patterson P. Patterns of placental injury. Correlations with gestational age, placental weight, and clinical diagnoses. Arch Pathol Lab Med. 1994; 118: 698–701.
Redline RW, Wilson-Costello D, Borawski E, et al. Placental lesions associated with neurologic impairment and cerebral palsy in very low-birth-weight infants. Arch Pathol Lab Med. 1998; 122: 1091–1098.
Redline RW, O’Riordan MA. Placental lesions associated with cerebral palsy and neurologic impairment following term birth. Arch Pathol Lab Med. 2000; 124: 1785–1791.
Naeye RL. Placental infarction leading to fetal or neonatal death. A prospective study. Obstet Gynecol. 1977; 50: 583–588.
Stallmach T, Hebisch G, Meier K, et al. Rescue by birth: defective placental maturation and late fetal mortality. Obstet Gynecol. 2001; 97: 505–509.
Fox H, Elston CW. Pathology of the placenta. Major Probl Pathol. 1978; 7: 1–491.
Jauniaux E, Nicolaides KH, Hustin J. Perinatal features associated with placental mesenchymal dysplasia. Placenta 1997; 18: 701–706.
Lokan J, Chan YF, Agnesta F. Placental mesenchymal dysplasia. Pathology 2002; 34: 375–378.
Bane AL, Gillan JE. Massive perivillous fibrinoid causing recurrent placental failure. Br J Obstet Gynaecol. 2003; 110: 292–295.
Boyd TK, Redline RW. Chronic histiocytic intervillositis: a placental lesion associated with recurrent reproductive loss. Hum Pathol. 2000; 31: 1389–1396.
Doss BJ, Greene MF, Hill J, et al. Massive chronic intervillositis associated with recurrent abortions. Hum Pathol. 1995; 26: 1245–1251.
Altshuler G. Placenta within the medicolegal imperative. Arch Pathol Lab Med. 1991; 115: 688–695.
Altshuler G. Some placental considerations related to neurodevelopmental and other disorders. J Child Neurol. 1993; 8: 78–94.
Sander CH. Hemorrhagic endovasculitis and hemorrhagic villitis of the placenta. Arch Pathol Lab Med. 1980; 104: 371–373.
Sander CM, Gilliland D, Akers C, et al. Livebirths with placental hemorrhagic endovasculitis: interlesional relationships and perinatal outcomes. Arch Pathol Lab Med. 2002; 126: 157–164.
Shen-Schwarz S, Macpherson TA, Mueller-Heubach E. The clinical significance of hemorrhagic endovasculitis of the placenta. Am J Obstet Gynecol. 1988; 159: 48–51.
Redline RW. The clinical implications of placental diagnoses. Semin Perinatol. 2015; 39: 2–8.