View More View Less
  • 1 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Budapest, Szigony u. 36., 1083
Open access

Absztrakt:

Bevezetés: A Ménière-betegség belsőfül-eredetű szédüléses kórkép; jellemző tünetei a forgó jellegű szédüléses epizódok, tinnitus, füldugulás és sensorineuralis halláscsökkenés, valamint vegetatív tünetek. A betegek gondozásának, tünetorientált kezelésének egyik alapja a szédülésnapló adatainak elemzése. Célkitűzés: Kutatásunkban a betegségre jellemző tünetek részletes elemzését végeztük, illetve hangsúlyozzuk a multidiszciplináris megközelítés jelentőségét. Anyag és módszer: 58 (12 férfi, 46 nő; átlagéletkor 56,97 év ± 10,45 SD) definitív Ménière-beteg által kitöltött szédülésnapló adatait elemeztük. A paraméterek statisztikai elemzését az IBM SPSS V24-es program segítségével hajtottuk végre. Mivel a paraméterek nem mutattak normáleloszlást, nem parametrikus teszteket (Mann–Whitney-féle U-teszt) alkalmaztunk. Eredmények: A panaszok elemzése alapján a legdominánsabb tünet a szédülés (átlagos erősség 5,38 ± 2,06 SD), második a sorban a fülzúgás (4,54 ± 2,81 SD), végül ezt követi a fejfájás (2,77 ± 3,1 SD). A fejfájás gyakori társulása ellenére a vestibularis migrén minden esetben kizárható volt. Fontos eredmény, hogy akik fejfájást is panaszoltak, szignifikánsan nagyobb értéket adtak meg a szédülés erősségével kapcsolatban (p = 0,001). A vegetatív tünetek tekintetében pedig még erőteljesebb összefüggés volt tapasztalható (p<0,01). A narratív elemzés alapján a betegek a leggyakrabban a stresszhelyzetet és a hidegfrontot jelölik meg rohamprovokáló tényezőként. Következtetés: A szédülés mint domináns tünet kezelése mellett az egyéb társuló tünetek kezelése is lényeges. Az életminőség-monitorozás és a gyakran társuló pszichés eltérések felvetik a multidiszciplináris megközelítés fontosságát. Orv Hetil. 2019; 160(48): 1915–1920.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • 1

    Oberman BS, Patel VA, Cureoglu S, et al. The aetiopathologies of Ménière’s disease: a contemporary review. Acta Otorhinolaryngol Ital. 2017; 37: 250–263.

  • 2

    Szirmai Á. The Meniére syndrome. [A Meniére-szindróma.] Medicus Anonymus 2009; 17(2): 17–18. [Hungarian]

  • 3

    Kalinics P, Gerlinger I, Harmat K. The aetiology, diagnosis and therapy of Ménière’s disease – Review article. [A Ménière-betegség etiológiája, diagnózisa és terápiája – Irodalmi áttekintés.] Fül-Orr-Gégegyógyászat 2019; 65: 49–55. [Hungarian]

  • 4

    Walther LE. Procedures for restoring vestibular disorders. GMS Curr Otorhinolaryngol Head Neck Surg. 2005; 4: Doc05.

  • 5

    Orji FT. The influence of psychological factors in Meniere’s disease. Ann Med Health Sci Res. 2014; 4: 3–7.

  • 6

    Van Cruijsen N, Wit H, Albers F. Psychological aspects of Ménière’s disease. Acta Otolaryngol. 2003; 123: 340–347.

  • 7

    van Cruijsen N, Jaspers JP, van de Wiel HB, et al. Psychological assessment of patients with Menière’s disease. Int J Audiol. 2006; 45: 496–502.

  • 8

    Sawada S, Takeda T, Saito H. Antidiuretic hormone and psychosomatic aspects in Menière’s disease. Acta Otolaryngol Suppl. 1997; 528: 109–112.

  • 9

    Groen JJ. Psychosomatic aspects of Menière’s disease. Acta Otolaryngol. 1983; 95: 407–416.

  • 10

    Savastano M, Maron MB, Mangialaio M, et al. Illness behaviour, personality traits, anxiety, and depression in patients with Menière’s disease. J Otolaryngol. 1996; 25: 329–333.

  • 11

    De Valck CF, Denollet J, Wuyts FL, et al. Increased handicap in vertigo patients with a type-D personality. Audiological Med. 2007; 5: 169–175.

  • 12

    Söderman AC, Bagger-Sjöbäck D, Bergenius J, et al. Factors influencing quality of life in patients with Ménière’s disease, identified by a multidimensional approach. Otol Neurotol. 2002; 23: 941–948.

  • 13

    Cohen H, Ewell LR, Jenkins HA. Disability in Meniére’s disease. Arch Otolaryngol Head Neck Surg. 1995; 121: 29–33.

  • 14

    Hägnebo C, Melin L, Larsen HC, et al. The influence of vertigo, hearing impairment and tinnitus on the daily life of Menière patients. Scand Audiol. 1997; 26: 69–76.

  • 15

    Chakor RT, Eklare N. Vertigo in cerebrovascular diseases. Otorhinolaryngol Clin. 2012; 4: 46–53.

  • 16

    Molnár A, Maihoub S, Tamás L, et al. Possible effect of diabetes and hypertension on the quality of life of patients suffering from Ménière’s disease. [A diabetes mellitus és a hypertonia lehetséges hatása a Ménière-betegségben szenvedők életminőségére.] Orv Hetil. 2019; 160: 144–150. [Hungarian]

  • 17

    Lahmann C, Henningsen P, Brandt T, et al. Psychiatric comorbidity and psychosocial impairment among patients with vertigo and dizziness. J Neurol Neurosurg Psychiatry 2015; 86: 302–308.

  • 18

    Szirmai Á. (ed.) The differential diagnosis and therapy of balance disorders. [Az egyensúlyzavarok differenciáldiagnosztikája és terápiája.] Semmelweis Kiadó, Budapest, 2006; pp. 151–158. [Hungarian]

  • 19

    Lopez-Escamez JA, Carey J, Chung WH, et al. Diagnostic criteria for Menière’s disease. J Vestib Res. 2015; 25: 1–7.

  • 20

    Lempert T, Olesen J, Furman J, et al. Vestibular migraine: diagnostic criteria. J Vestib Res. 2012; 22: 167–172.