View More View Less
  • 1 Szegedi Tudományegyetem, Szeged, Semmelweis u. 8., 6720
Open access

Absztrakt:

Bevezetés: Napjainkban a perifériás verőérbetegségek incidenciája mellett a sürgős végtagmentő műtétet igénylő, kritikus végtagischaemiás esetek aránya is növekszik. A modern orvoslás alapelve a minimálinvazivitás szemlélete, így az érrendszer helyreállító beavatkozásaiban is elsődlegessé váltak az endovascularis technikák. Az arteria poplitea atheroscleroticus betegségei korábban a térd alá vezetett femoropoplitealis bypassműtét indikációját jelentették. Manapság egyre gyakrabban használunk intervenciós megoldásokat, ezen az érszakaszon azonban a sztentek használatának indikációjában az irodalom nem egységes. Célkitűzés: Érsebészeti osztályunkon 2016. január óta használunk Jaguár öntáguló flexibilis sztenteket az arteria poplitea atheroscleroticus betegségeinek kezelésére, célunk ezen beavatkozások effektivitásának vizsgálata volt. Módszer: Vizsgálatunkba klinikánk Érsebészeti Osztályán 2016. január 1. és 2017. december 31. között olyan arteria poplitea intervención átesett betegeket válogattuk be, akiknél Jaguár sztent beültetése is történt. Egyéves utánkövetés során vizsgáltuk a sztentek átjárhatóságát, az amputációmentes túlélést és az ezeket befolyásoló rizikófaktorokat. Statisztikai analízis: A folyamatos változók összehasonlítását Student-féle t-teszttel, a kategorikusokat khi-négyzet-próbával végeztük. Eredmények: A vizsgált időszakban 33 esetben végeztünk olyan poplitea, illetve femoropoplitealis endovascularis beavatkozást, melynek során az arteria poplitea szegmentbe Jaguár sztent beültetése is történt. Reoperációt igénylő posztintervenciós szövődmény 2 esetben fordult elő. Az utánkövetés során az első év végén a popliteasztentek primer átjárhatósága 58,1%-os, szekunder átjárhatósága 74,2%-os, míg az amputációmentes túlélés 96,8%-os volt. Következtetés: Eredményeink alapján – a nemzetközi irodalmi adatokkal összehasonlítva – megállapítható, hogy bár a Jaguár sztentek egyéves primer átjárhatósága relatíve alacsonyabb, az egyéves amputációmentes túlélés már jónak mondható, emellett a módszer sok esetben lényegesen kisebb műtéti terheléssel jár. Orv Hetil. 2020; 161(15): 588–593.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • 1

    Hungarian Central Statistical Office. Changes in the structure of causes of death in Hungary, 2000–2012. [Központi Statisztikai Hivatal. A haláloki struktúra változása Magyarországon, 2000–2012.] Available from: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/halalokistruk.pdf [accessed: November 11, 2019]. [Hungarian]

  • 2

    Kolossváry E, Ferenci T, Kováts T, et al. Trends in major lower limb amputation related to peripheral arterial disease in Hungary: a nationwide study (2004–2012). Eur J Vasc Endovasc Surg. 2015; 50: 78–85. [Published correction appears in Eur J Vasc Endovasc Surg. 2019; 58: 783.]

  • 3

    Aboyans V, Criqui, MH, Abraham P, et al. Measurement and interpretation of the ankle-brachial index, a scientific statement from the American Heart Association. Circulation 2012; 126: 2890–2909. [Published correction appears in Circulation 2013; 127: e264.]

  • 4

    Farkas K, Járai Z, Kolossváry E. Cilostazol is effective and safe option for the treatment of intermittent claudication. Results of the NOCLAUD study. [A cilostazol hatékony és biztonságos lehetőség a claudicatio intermittens kezelésére. A NOCLAUD vizsgálat eredményei.] Orv Hetil. 2017; 158: 123–128. [Hungarian]

  • 5

    Dotter CT, Judkins MP. Transluminal treatment of arteriosclerotic obstruction. Description of a new technic and a preliminary report of its application. Circulation 1964; 30: 654–670.

  • 6

    Norgren L, Hiatt WR, Dormandy JA, et al. Inter-society consensus for the management of peripheral arterial disease (TASC II). J Vasc Surg. 2007; 45(Suppl): S5–S67.

  • 7

    European Stroke Organisation, Tendera M, Aboyans V, Bartelink ME, et al. ESC Guidelines on the diagnosis and treatment of peripheral artery diseases: Document covering atherosclerotic disease of extracranial carotid and vertebral, mesenteric, renal, upper and lower extremity arteries. The Task Force on the Diagnosis and Treatment of Peripheral Artery Diseases of the European Society of Cardiology (ESC). Eur Heart J. 2011; 32: 2851–2906.

  • 8

    Aboyans V, Ricco JB, Bartelink ME, et al. 2017 ESC Guidelines on the Diagnosis and Treatment of Peripheral Arterial Diseases, in collaboration with the European Society for Vascular Surgery (ESVS): Document covering atherosclerotic disease of extracranial carotid and vertebral, mesenteric, renal, upper and lower extremity arteries. Endorsed by: the European Stroke Organization (ESO). The Task Force for the Diagnosis and Treatment of Peripheral Arterial Diseases of the European Society of Cardiology (ESC) and of the European Society for Vascular Surgery (ESVS). Eur Heart J. 2018; 39: 763–816.

  • 9

    Farkas K, Mátyás L, Palásthy Zs, et al. Professional guideline of the Hungarian Ministry of Human Capacities for the treatment of peripheral arterial diseases. [Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szakmai irányelve a perifériás verőér megbetegedések ellátásáról.] Egészségügyi Közlöny 2017; LXVI(3): 650–675. [Hungarian]

  • 10

    Kröger K, Santosa F, Goyen M. Biomechanical incompatibility of popliteal stent placement. J Endovasc Ther. 2004; 11: 686–694.

  • 11

    Hoffmann U, Vetter J, Rainoni L, et al. Popliteal artery compression and force of active plantar flexion in young healthy volunteers. J Vasc Surg. 1997; 26: 281–287.

  • 12

    Chang IS, Chee HK, Park SW, et al. The primary patency and fracture rates of self-expandable nitinol stents placed in the popliteal arteries, especially in the P2 and P3 segments, in Korean patients. Korean J Radiol. 2011; 12: 203–209.

  • 13

    Potoczny PW, Janik P, Uryniak A. Angioplasty of the popliteal artery using the Jaguar™ stent. Acta Angiol. 2018; 24: 80–85.

  • 14

    Scheinert D, Werner M, Scheinert S, et al. Treatment of complex atherosclerotic popliteal artery disease with a new self-expanding interwoven nitinol stent: 12-month results of the Leipzig SUPERA popliteal artery stent registry. JACC Cardiovasc Interv. 2013; 6: 65–71.

  • 15

    Werner M, Paetzold A, Banning-Eichenseer U, et al. Treatment of complex atherosclerotic femoropopliteal artery disease with a self-expanding interwoven nitinol stent: midterm results from the Leipzig SUPERA 500 registry. EuroIntervention 2014; 10: 861–868.

  • 16

    León LR Jr, Dieter RS, Gadd CL, et al. Preliminary results of the initial United States experience with the Supera woven nitinol stent in the popliteal artery. J Vasc Surg. 2013; 57: 1014–1022.

  • 17

    Parthipun A, Diamantopoulos A, Kitrou P, et al. Use of a new hybrid heparin-bonded nitinol ring stent in the popliteal artery: procedural and mid-term clinical and anatomical outcomes. Cardiovasc Intervent Radiol. 2015; 38: 846–854.

  • 18

    Spiliopoulos S, Kitrou P, Galanakis N. Incidence and endovascular treatment of isolated atherosclerotic popliteal artery disease: outcomes from the IPAD multicenter study. Cardiovasc Intervent Radiol. 2018; 41: 1481–1487.

  • 19

    Rastan A, Krankenberg H, Baumgartner I, et al. Stent placement versus balloon angioplasty for the treatment of obstructive lesions of the popliteal artery: a prospective, multicenter, randomized trial. Circulation 2013; 127: 2535–2541.

  • 20

    Fowkes FG, Housley E, Cawood EH, et al. Edinburgh Artery Study: prevalence of asymptomatic and symptomatic peripheral arterial disease in the general population. Int J Epidemiol. 1991; 20: 384–392.

  • 21

    Banerjee S, Sarode K, Mohammad A, et al. Femoropopliteal artery stent thrombosis: report from the excellence in peripheral artery disease registry. Circ Cardiovasc Interv. 2016; 9: e002730.