A sebészi és az intenzív terápia jelentős fejlődése ellenére a nyelőcső-perforatio napjainkban is súlyos, életet veszélyeztető állapot. A háttérben álló kiváltó okok, a kísérő betegségek, a lokalizáció és a kialakuló gyulladás eltérő mértéke miatt néha váratlan szituációval találkozik a sebész. Az 58 éves nőbetegnél a gyomor mellűri inkarcerált herniája miatt kialakult oesophagusperforatio és a következményes nekrotizáló mediastinitis miatt végeztünk oesophagusexstirpatiót, cervicalis oesophagostomiát alakítottunk ki. A tápcsatorna rekonstrukciója során a nyelőcsőcsonk ismeretlen eredetű, teljes hosszát érintő „zsugorodását” találtuk. A csőgyomrot a hypopharynxra anasztomizáltuk, a kialakult insufficientia konzervatív terápiára szanálódott. A beteg komplex nyelésterápia után visszanyerte részleges nyelési képességét. A nem tumoros alapbetegség miatt képzett hypopharyngogastrostoma irodalmi ritkaság. Kényszerhelyzetben, mint amilyen az esetünk is volt, választható műtéti megoldás. A beavatkozást azonban teammunkán alapuló rehabilitációnak kell követnie, amelynek során kiemelt szerepe van a nyelési terápiának. Orv Hetil. 2020; 161(18): 756–760.
Skinner DB, Little AG, DeMeester TR. Management of esophageal perforation. Am J Surg. 1980; 139: 760–764.
Bufkin BL, Miller JI Jr, Mansour KA. Esophageal perforation: emphasis on management. Ann Thorac Surg. 1996; 61: 1447–1452.
Jones WG 2nd, Ginsberg RJ. Esophageal perforation: a continuing challenge. Ann Thorac Surg. 1992; 53: 534–543.
Vogel SB, Rout WR, Martin TD, at al. Esophageal perforation in adults: aggressive, conservative treatment lowers morbidity and mortality. Ann Surg. 2005; 241: 1016–1023.
Hasan S, Jilaihawi AN, Prakash D. Conservative management of iatrogenic oesophageal perforations – a viable option. Eur J Cardiothorac Surg. 2005; 28: 7–10.
Chirica M, Champault A, Dray X, et al. Esophageal perforations. J Visc Surg. 2010; 147: e117–e128.
Ferahkose Z, Bedirli A, Kerem M, et al. Comparison of free jejunal graft with gastric pull-up reconstruction after resection of hypopharyngeal and cervical esophageal carcinoma. Dis Esophagus 2008; 21: 340–345.
Paspatis GA, Dumonceau JM, Barthet M, et al. Diagnosis and management of iatrogenic endoscopic perforations: European Society of Gastrointestinal Endoscopy (ESGE) Position Statement. Endoscopy 2014; 46: 693–711.
Johnsson E, Lundell L, Liedman B. Sealing of esophageal perforation or ruptures with expandable metallic stents: a prospective controlled study on treatment efficacy and limitations. Dis Esophagus 2005; 18: 262–266.
Carrott PW Jr, Low DE. Advances in the management of esophageal perforation. Thorac Surg Clin. 2011; 21: 541–555.
Ben-David K, Lopes J, Hochwald S, et al. Minimally invasive treatment of esophageal perforation using a multidisciplinary treatment algorithm: a case series. Endoscopy 2011; 43: 160–162.
Lázár G, Oláh T, Szendrényi V, et al. Surgical treatment of Boerhaave’s syndrome. [A Boerhaave-szindróma sebészi kezelése.] Orv Hetil. 2000; 141: 2255–2258. [Hungarian]
Ayed AK, Al-Din HJ, Asfar SK. Reinforced primary repair of early distal oesophageal perforation. Eur J Surg. 2000; 166: 938–941.
Cho JS, Kim YD, Kim JW, et al. Thoracoscopic primary esophageal repair in patients with Boerhaave’s syndrome. Ann Thorac Surg. 2011; 91: 1552–1555.
Biancari F, D’Andrea V, Paone R, et al. Current treatment and outcome of esophageal perforations in adults: systematic review and meta-analysis of 75 studies. World J Surg. 2013; 37: 1051–1059.
Baranyai Zs, Balázs Á, Kupcsulik P, et al. Operative treatment of non-malignant esophageal perforations – a summary of our experiences. [Nem tumoros nyelőcső-perforáció műtéti kezelésével szerzett tapasztalataink.] Magy Seb. 2019; 72: 3–7. [Hungarian]
McKenna PJ, Brunson BL, Welling RE. Perforated gastric ulcer in hiatal hernia. J Clin Gastroenterol. 1990; 12: 712–713.
Haas O, Rat P, Christophe M, et al. Surgical results of intrathoracic gastric volvulus complicating hiatal hernia. Br J Surg. 1990; 77: 1379–1381.
Geha AS, Massad MG, Snow NJ, et al. A 32-year experience in 100 patients with giant paraesophageal hernia: the case for abdominal approach and selective antireflux repair. Surgery 2000; 128: 623–630.
Ozdemir IA, Burke WA, Ikins PM. Paraesophageal hernia. A life-threatening disease. Ann Thorac Surg. 1973; 16: 547–554.
Carlson GW, Schusterman MA, Guillamondegui OM. Total reconstruction of the hypopharynx and cervical esophagus: a 20-year experience. Ann Plast Surg. 1992; 29: 408–412.
Triboulet JP, Mariette C, Chevalier D. Surgical management of carcinoma of the hypopharynx and cervical esophagus: analysis of 209 cases. Arch Surg. 2001; 136: 1164–1170.
Hagen JA, DeMeester SR, Peters JH, et al. Curative resection for esophageal adenocarcinoma: analysis of 100 en bloc esophagectomies. Ann Surg. 2001; 234: 520–531.
Pesko P, Sabljak P, Bjelovic M, et al. Surgical treatment and clinical course of patients with hypopharyngeal carcinoma. Dis Esophagus 2006; 19: 248–253.
Hall SF, Groome PA, Irish J, et al. The natural history of patients with squamous cell carcinoma of the hypopharynx. Laryngoscope 2008; 118: 1362–1371.
Park JK, Sim SB, Lee SH, et al. Pharyngo-enteral anastomosis for esophageal reconstruction in diffuse corrosive esophageal stricture. Ann Thorac Surg. 2001; 72: 1141–1143.
Kim Evans KF, Mardini S, Salgado CJ, et al. Esophagus and hypopharyngeal reconstruction. Semin Plast Surg. 2010; 24: 219–226.
Wu MH, Tseng YT, Lin MY, et al. Esophageal reconstruction for hypopharyngoesophageal strictures after corrosive injury. Eur J Cardiothorac Surg. 2001; 19: 400–405.
Gourin CG, Johnson JT. A contemporary review of indications for primary surgical care of patients with squamous cell carcinoma of the head and neck. Laryngoscope 2009; 119: 2124–2134.
Hanna E, Sherman A, Cash D, et al. Quality of life for patients following total laryngectomy vs chemoradiation for laryngeal preservation. Arch Otolaryngol Head Neck Surg. 2004; 130: 875–879.
McConnel FM. Analysis of pressure generation and bolus transit during pharyngeal swallowing. Laryngoscope 1988; 98: 71–78.
Thomas AN, Dedo HH, Lim RC Jr, et al. Pharyngoesophageal caustic stricture. Treatment by pharyngogastrostomy compared to colon interposition combined with free bowel graft. Am J Surg. 1976; 132: 195–203.
Gupta S. Total obliteration of esophagus and hypopharynx due to corrosives. A new technique of reconstruction. J Thorac Cardiovasc Surg. 1970; 60: 264–268.