Bevezetés: Kutatásaink során egészségügyi dolgozók körében vizsgáltuk a legnagyobb hazai etnikai kisebbséggel, a roma populációval kapcsolatos előítéletek jelenlétét az egészségügyi ellátás során. Célkitűzés: Válaszokat kerestünk arra, hogy az ellátórendszerben esetlegesen jelen lévő előítélet mennyire befolyásolhatja ezen csoportok ellátáshoz való hozzáférését, az ellátás minőségét és ezeken keresztül a páciensek egészségét. Módszer: Félig strukturált interjúkat készítettünk 2017. június és 2018. május között 13 interjúalannyal. A diktafonnal rögzített interjúk leiratát kvalitatív módszerekkel értékeltük. Eredmények: Válaszadóink általánosságban megerősítették az előítéletek jelenlétét az egészségügyi ellátórendszerben. Kevéssé jellemző az előítéletes attitűd és diszkriminatív magatartás azokon az osztályokon, ahol eleve gyakoribb a hátrányos helyzetű (HIV-pozitív, hajléktalan) betegek előfordulása (például infektológia). Az előítéletesség nem kifejezetten a roma etnikai kisebbség felé irányul, hanem kiterjed olyan populációkra is, amelyek rossz társadalmi-gazdasági körülmények között, mélyszegénységben élnek, vagy amelyek rossz egészségi állapotának hátterében önromboló magatartásformák feltételezhetők (alkoholizmus, droghasználat). Válaszadóink határozott véleménye szerint az esetleges előítéletesség nem vezet a mindenki számára hozzáférhetőnél rosszabb ellátáshoz, sőt gyakran inkább pozitív diszkrimináció valósul meg. Az előítéletesség közvetlenül nem vezet rosszabb egészségi állapothoz, az azonban nem zárható ki, hogy közvetve hozzájárulhat, amennyiben a beteg egy korábban megélt vagy vélt negatív tapasztalat miatt a későbbiekben nem fordul időben orvoshoz. Következtetés: Felméréseink megerősítették a romák iránti előítéletesség alkalomszerű jelenlétét a hazai egészségügyi ellátórendszerben, vizsgálatunk alapján azonban a roma populáció rosszabb egészségi mutatóihoz ez kevéssé járul hozzá. Eredményeink felhívták a figyelmet arra is, hogy a megelőzés szempontjából kulcsfontosságú mindkét fél edukációja, valamint az ellátók kiégésprevenciója. Orv Hetil. 2020; 161(19): 789–796.
The Fundamental Law of Hungary. [Magyarország Alaptörvénye.] Available from: http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=140968 [accessed: November 25, 2019]. [Hungarian]
Act CLIV of 1997 on health. [1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről.] Available from: https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700154.TV#lbj164id38f [accessed: November 25, 2019]. [Hungarian]
Khetanipe Association. Equality, health and the roma community. [Egyenlőség, egészség és a roma/cigány közösség.] Fundación Secretariado Gitano, Madrid, 2007. Available from: https://ec.europa.eu/health/ph_projects/2004/action3/docs/2004_3_01_manuals_hu.pdf [accessed: November 25, 2019]. [Hungarian]
Babusik F. Gypsies in Hungary – structural trap and exclusion. [Magyarországi cigányság – strukturális csapda és kirekesztés.] Esély 2007; 1: 3–23. [Hungarian]
European Comission: Roma health report. Health status of the Roma population. Data collection in the member states of the European Union. European Union, August, 2014. Available from: https://ec.europa.eu/health/sites/health/files/social_determinants/docs/2014_roma_health_report_en.pdf [accessed: November 25, 2019].
Szirtesi Z. Health status of the Roma. [A cigányság egészségügyi helyzete.] Agroinform Kiadóház, Budapest, 1998. [Hungarian]
Hungarian Central Statistical Office. Demographic characteristics of ethnic minorities in Hungary. [Központi Statisztikai Hivatal. A hazai nemzetiségek demográfiai jellemzői.] Statisztikai Tükör, 2015. december 16. Available from: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/nemzetiseg_demografia.pdf [accessed: November 25, 2019]. [Hungarian]
Orsós Zs. Carcinogenesis related allelic polymorphisms in the Hungarian Roma population (PhD thesis). [Karcinogenezisben szerepet játszó allélpolimorfizmusok a magyarországi roma populációban. Doktori értekezés.] Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Pécs, 2013. [Hungarian]
Baráth Á, Gajewska A, Jones A, et al. Building healthy Roma communities. Training manual. International Organization for Migration (IOM), Brussels, 2007. Available from: https://www.researchgate.net/publication/303562797_Building_Healthy_Roma_Communities_Training_Manual [accessed: November 25, 2019].
Pakai A, Novákné Szabó Sz, Karácsony I, et al. Awareness about risks associated to cervical cancer among Roma women. [Roma nők ismereteinek felmérése védőnői körzetben a méhnyakrák és kockázati tényezőivel kapcsolatban.] Romológia 2018; 6: 76–96. [Hungarian]
Hofstede G. Dimensionalizing cultures: the Hofstede model in context. Online Read Psychol Cult. 2011; 2: 3–26.
Agency of Healthcare Research and Quality. Health literacy universal precautions toolkit. 2nd edition. Available from: https://www.ahrq.gov/professionals/quality-patient-safety/quality-resources/tools/literacy-toolkit/healthlittoolkit2-tool5.html [accessed: November 25, 2019].