View More View Less
  • 1 Szegedi Tudományegyetem, Szeged, Korányi fasor 6., 6720
  • 2 Szegedi Tudományegyetem, Szeged
Open access

Absztrakt:

Bevezetés: A nagyérvasculitisek nem specifikus klinikai tüneteket okoznak, ami a diagnózist nagyban nehezíti. A betegség korai felismerése és kezelése a későbbi szövődmények elkerülése érdekében fontos. A 18F-FDG-PET az érfalon belüli gyulladást a betegség korai stádiumában is nagy érzékenységgel mutatja ki. A CT a nagyérvasculitis pontos lokalizációjában van segítségünkre. Célkitűzés: A 18F-FDG-PET/CT teljesítőképességének tisztázása a betegség aktivitásának és kiterjedésének megítélésében: klinikailag nagyérvasculitis iránydiagnózisával vizsgált betegekben és relapsus során, valamint a terápiára létrejövő remissio megállapításában. Módszer: A vizsgálatban 43 beteg vett részt. A betegeket a klinikai kérdés alapján csoportosítottuk: primer diagnózis igazolása szteroidnaiv és szteroiddal kezelt betegekben, relapsus, illetve remissio kimutatása. Kontrollként 10, gyulladásos tünetektől mentes tumoros beteget vizsgáltunk meg. Az erek radiofarmakon-felvételének mértékét vizuálisan és kvantitatívan értékeltük. A kvantitatív értékelés során az érszegmentumokban a májhoz viszonyított érfal maximális standard 18F-FDG-felvételi értékét (SUVmax) határoztuk meg. Eredmények: A primer diagnózis céljából végzett 30 vizsgálatból 5 esetben 18F-FDG-aktív nagyérvasculitist mutattunk ki, további 13 vizsgálatból 5 betegben pedig relapsust igazoltunk. A vizuálisan aktív betegek 50%-ában 3 vagy annál több aktív érszegmentumot találtunk. A vizuálisan aktív betegcsoportban szteroid hatására az érfal SUVmax-értéke szignifikánsan alacsonyabb volt a szteroidnaiv betegekhez képest (1,17 ± 0,11 vs. 1,43 ± 0,29; p = 0,005). Két 18F-FDG-aktív nagyér-vasculitises betegben kontrollvizsgálattal remissiót állapítottunk meg. A primer diagnózis céljából vizsgált esetek közül 8-ban egyéb, a nagyérvasculitistől független gyulladásos kórképet mutattunk ki. Következtetés: A 18F-FDG-PET/CT hatékonyan alkalmazható az aktív nagyérvasculitisek diagnosztizálásában. A metabolikus változás nagy érzékenységű megjelenítése mellett az érintett erek pontos lokalizációját is lehetővé teszi. A szteroidterápia befolyásolja az érfalak 18F-FDG-felvételét. Orv Hetil. 2020; 161(20): 829–838.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • 1

    Hunder GG, Bloch DA, Michel BA, et al. The American College of Rheumatology 1990 criteria for the classification of giant cell arteritis. Arthritis Rheum. 1990; 33: 1122–1128.

  • 2

    Arend, WP, Michel BA, Bloch DA, et al. The American College of Rheumatology 1990 criteria for the classification of Takayasu arteritis. Arthritis Rheum. 1990; 33: 1129–1134.

  • 3

    Salvarani C, Cantini F, Hunder GG. Polymyalgia rheumatica and giant-cell arteritis. Lancet 2008; 372(9634): 234–245.

  • 4

    Gornik HL, Creager MA. Aortitis. Circulation 2008; 117: 3039–3051.

  • 5

    Maksimowicz-McKinnon K, Clark TM, Hoffmann GS. Takayasu arteritis and giant cell arteritis: a spectrum within the same disease? Medicine (Baltimore) 2009; 88: 221–226.

  • 6

    Liu G, Shupak R, Chiu BK. Aortic dissection in giant-cell arteritis. Semin Arthritis Rheum. 1995; 25: 160–171.

  • 7

    Nordborg E, Bengtsson BA. Death rates and causes of death in 284 consecutive patients with giant cell arteritis confirmed by biopsy. BMJ 1989; 299: 549–550.

  • 8

    Greene GM, Lain D, Sherwin RM, et al. Giant cell arteritis of the legs. Clinical isolation of severe disease with gangrene and amputations. Am J Med. 1986; 81: 727–733.

  • 9

    Kissin EY, Merkel PA. Diagnostic imaging in Takayasu arteritis. Curr Opin Rheumat. 2004; 16: 31–37.

  • 10

    Maksimowicz-McKinnon K, Clark TM, Hoffman GS. Limitations of therapy and a guarded prognosis in an American cohort of Takayasu arteritis patients. Arthritis Rheum. 2007; 56: 1000–1009.

  • 11

    Mazlumzadeh M, Hunder GG, Easley KA, et al. Treatment of giant cell arteritis using induction therapy with high-dose glucocorticoids: a double-blind, placebo-controlled, randomized prospective clinical trial. Arthritis Rheum. 2006; 54: 3310–3318.

  • 12

    Szabó MZs, Kiss E. Recent advances in the treatment of large vessel vasculitides. [Nagyérvasculitisek korszerű kezelése.] Orv Hetil. 2017; 158: 5–12. [Hungarian]

  • 13

    Muratore F, Kermani TA, Crowson CS, et al. Large-vessel giant cell arteritis: a cohort study. Rheumatology (Oxford) 2015; 54: 463–470.

  • 14

    Hayreh SS, Podhajsky PA, Raman R, et al. Giant cell arteritis: validity and reliability of various diagnostic criteria. Am J Ophthalmol. 1997; 123: 285–296.

  • 15

    Lambert M, Hatron PY, Hachulla E, et al. Takayasu’s arteritis diagnosed at the early systemic phase: diagnosis with noninvasive investigation despite normal findings on angiography. J Rheumatol. 1998; 25: 376–377.

  • 16

    Pipitone N, Versari A, Salvarani C. Role of imaging studies in the diagnosis and follow-up of large-vessel vasculitis: an update. Rheumatology (Oxford) 2008; 47: 403–408.

  • 17

    Dasgupta B, Hassan N. Giant cell arteritis: recent advances and guidelines for management. Clin Exp Rheumatol. 2007; 25 (Suppl 44): S62–S65.

  • 18

    Dejaco C, Ramiro S, Duftner C, et al. EULAR recommendations for the use of imaging in large vessel vasculitis in clinical practice. Ann Rheum Dis. 2018; 77: 636–643.

  • 19

    Bongartz T, Matteson EL. Large-vessel involvement in giant cell arteritis. Curr Opin Rheumatol. 2006; 18: 10–17.

  • 20

    Tóth Z, Lukács G, Cselik Zs, et al. Hungarian clinical application opportunities of PET/MR imaging and first experiences. [A PET/MR képalkotás magyarországi klinikai alkalmazásának lehetőségei, első tapasztalatai.] Orv Hetil. 2018; 159: 1375–1384. [Hungarian]

  • 21

    Meller J, Sahlmann CO, Gürocak O, et al. FDG-PET in patients with fever of unknown origin: the importance of diagnosing large vessel vasculitis. Q J Nucl Med Mol Imaging 2009; 53: 51–63.

  • 22

    Soussan M, Nicolas P, Schramm C, et al. Management of large-vessel vasculitis with FDG-PET: a systematic literature review and meta-analysis. Medicine (Baltimore) 2015; 94: e622.

  • 23

    Meller J, Strutz F, Siefker U, et al. Early diagnosis and follow-up of aortitis with [18F]FDG PET and MRI. Eur J Nucl Med Mol Imaging 2003; 30: 730–736.

  • 24

    Hautzel H, Sander O, Heinzel A, et al. Assessment of large-vessel involvement in giant cell arteritis with 18F-FDG PET: introducing an ROC-analysis-based cutoff ratio. J Nucl Med. 2008; 49: 1107–1113.

  • 25

    Ness T, Bley TA, Schmidt WA, et al. The diagnosis and treatment of giant cell arteritis. Dtsch Arztebl Int. 2013; 110: 376–386.

  • 26

    Jamar F, Buscombe J, Chiti A, et al. EANM/SNMMI guideline for 18F-FDG use in inflammation and infection. J Nucl Med. 2013; 54: 647–658.

  • 27

    Besenyi Zs, Nagy FT, Sághy L, et al. 18F-fluoro-deoxy-glucose positron emission tomography/computer tomography (18F-FDG-PET/CT) imaging in cardiology [18F-fluoro-dezoxi-glükóz pozitronemissziós tomográfia/komputertomográfia (18F-FDG-PET/CT) képalkotás a kardiológiában.] Orv Hetil. 2019; 160: 1015–1024. [Hungarian]

  • 28

    Webb M, Chambers A, AL-Nahhas A, et al. The role of 18F-FDG PET in characterising disease activity in Takayasu arteritis. Eur J Nucl Med Mol Imaging 2004; 31: 627–634.

  • 29

    Meller J, Grabbe E, Becker W, et al. Value of F-18 FDG hybrid camera PET and MRI in early Takayasu aortitis. Eur Radiol. 2003; 13: 400–405.

  • 30

    Salvarani C, Silingardi M, Ghirarduzzi A, et al. Is duplex ultrasonography useful for the diagnosis of giant-cell arteritis? Ann Intern Med. 2002; 137: 232–238.

  • 31

    Tso E, Flamm SD, White RD, et al. Takayasu arteritis: utility and limitations of magnetic resonance imaging in diagnosis and treatment. Arthritis Rheum. 2002; 46: 1634–1642.

  • 32

    Seo P, Stone JH. Large-vessel vasculitis. Arthritis Rheum. 2004; 51: 128–139.

  • 33

    Belhocine T, Blockmans D, Hustinx R, et al. Imaging of large vessel vasculitis with 18F-FDG PET: illusion or reality? A critical review of the literature data. Eur J Nucl Med Mol Imaging 2003; 30: 1305–1313.

  • 34

    Schreiber BE, Tam HH, Carvalho C, et al. F-18 PET-CT showing large vessel vasculitis in a patient with high inflammatory markers and no localizing symptoms. Clin Nucl Med. 2009; 34: 785–787.

  • 35

    Papathanasiou ND, Du Y, Menezes LJ, et al. 18F-fludeoxyglucose PET/CT in the evaluation of large-vessel vasculitis: diagnostic performance and correlation with clinical and laboratory parameters. Br J Radiol. 2012; 85: e188–e194.

  • 36

    Stellingwerff MD, Brouwer E, Lensen KJ, et al. Different scoring methods of FDG PET/CT in giant cell arteritis: need for standardization. Medicine (Baltimore) 2015; 94: e1542.

  • 37

    Bertagna F, Bosio G, Caobelli F, et al. Role of 18F-fluorodeoxyglucose positron emission tomography/computed tomography for therapy evaluation of patients with large-vessel vasculitis. Jpn J Radiol. 2010; 28: 199–204.

  • 38

    Both M, Ahmadi-Simab K, Reuter M, et al. MRI and FDG-PET in the assessment of inflammatory aortic arch syndrome in complicated courses of giant cell arteritis. Ann Rheum Dis. 2008; 67: 1030–1033.

  • 39

    Arnaud L, Haroche J, Malek Z, et al. Is 18F-fluorodeoxyglucose positron emission tomography scanning a reliable way to assess disease activity in Takayasu arteritis? Arthritis Rheum. 2009; 60: 1193–1200.

  • 40

    Nielsen BD, Gormsen LC, Hansen IT, et al. Three days of high-dose glucocorticoid treatment attenuates large-vessel 18F-FDG uptake in large-vessel giant cell arteritis but with a limited impact on diagnostic accuracy. Eur J Nucl Med Mol Imaging 2018; 45: 1119–1128.

  • Impact Factor (2018): 0.564
  • Medicine (miscellaneous) SJR Quartile Score (2018): Q3
  • Scimago Journal Rank (2018): 0.193
  • SJR Hirsch-Index (2018): 18

Language: Hungarian

Founded in 1857
Publication: Weekly, one volume of 52 issues annually

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Papp Zoltán

Read the professional career of Papp Zoltán HERE.

 

Editorial Board

Click for the Editorial Board

Akadémiai Kiadó
Address: Prielle Kornélia u. 21-35. H-1117 Budapest, Hungary
Phone: (+36 1) 464 8235 ---- Fax: (+36 1) 464 8221
Email: orvosihetilap@akkrt.hu

The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian HERE.

Mendeley citation style is available HERE.

 

MANUSCRIPT SUBMISSION