View More View Less
  • 1 Semmelweis Egyetem, Budapest, Mária utca 41., 1085
  • 2 Semmelweis Egyetem, Budapest
Open access

Absztrakt:

Bevezetés: Az étel adverz reakciók gyakorisága egyre nő; a felnőtt populáció 10–20%-a tapasztal ilyen jellegű panaszokat, melyeket a legtöbbször ételallergiának hisznek, annak ellenére, hogy a nem immunmediált ételintoleranciák és az egyéb szerveket érintő (például gasztroenterológiai) kórfolyamatok nagyobb eséllyel okozzák ezeket. Célkitűzés: Célunk volt, hogy részleteiben megismerjük az étel adverz reakciókkal jelentkező felnőtt betegcsoportot és az ételallergiának vélt tünetek, tünetegyüttesek valós hátterét. Emellett, a kérdéskör kapcsán, az interdiszciplinaritás tükrében szeretnénk hangsúlyozni a differenciáldiagnosztika és a társszakmákkal történő együttműködés jelentőségét. Módszer: 406 felnőtt (>18) beteg allergodermatológiai vizsgálatára került sor élelmiszerekhez kapcsolódó tünetek felmérése, azonosítása és elkülönítése céljából. A páciensek változatos tünetekkel jelentkeztek, melyek mindegyikét „ételallergia” jeleként azonosították. Alapos anamnézisfelvétel és orvosi vizsgálat után, amennyiben indokoltnak bizonyult, specifikus-IgE-tesztek elvégzése történt. Szükség esetén a pácienseket társszakmák képviselőihez irányítottuk a kivizsgálás komplettálásához. Eredmények: 307 (75,6%) nő és 99 (24,4%) férfi vizsgálatára került sor. A betegcsoport átlagéletkora 43,6 év volt. A leggyakoribb objektivizálható bőrgyógyászati diagnózis az urticaria (44,1%) volt. Releváns IgE-mediált ételallergiát a 406 eset közül 6 betegnél (1,5%) tudtunk igazolni. Oralisallergia-szindrómát 35 (8,6%) esetben diagnosztizáltunk. Biogénamin-intolerancia 50,2%-ban, valamint egyéb társbetegségek (gasztroenterológiai: 62,1%, krónikus gyulladás: 22,2%) merültek fel provokáló faktorként a tünetek hátterében. A betegek által szedett és étkezéssel egyidejűleg bevett gyógyszerek mellékhatásait azonosítottuk 20 esetben. Következtetés: Adataink szerint a betegek által ételekhez kötött reakciók hátterében a biogénamin-intolerancia nagyon gyakori, viszont az ételallergiák száma túlbecsült. Az egészségügyben dolgozók és a betegek felé is fontos hangsúlyozni az adverz ételreakciók mögött meghúzódó változatos kóroktant. A differenciáció alapja mindig alapos anamnézisfelvétel, orvosi vizsgálat és személyre szabott kivizsgálás kell, hogy legyen. Orv Hetil. 2020; 161(25): 1042–1049.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • 1

    Tuck CJ, Biesiekierski JR, Schmid-Grendelmeier P, et al. Food intolerances. Nutrients 2019; 11: 1684.

  • 2

    Lin CH. Food allergy: what it is and what it is not? Curr Opin Gastroenterol. 2019; 35: 114–118.

  • 3

    Mahdavinia M. Food allergy in adults: presentations, evaluation, and treatment. Med Clin North Am. 2020; 104: 145–155.

  • 4

    Gupta RS, Warren CM, Smith BM, et al. Prevalence and severity of food allergies among US adults. JAMA Netw Open 2019; 2: e185630.

  • 5

    Pónyai Gy. Food allergy, food intolerance in adulthood. In: Krasznai M, Kraxner H. (eds.) Handbook of allergic diseases. [Táplálékallergia, táplálékintolerancia felnőttkorban. In: Krasznai M, Kraxner H. (szerk.) Az allergológiai betegségek kézikönyve.] SpringMed Kiadó, Budapest, 2019; pp. 327–337. [Hungarian]

  • 6

    Skypala IJ, McKenzie R. Nutritional issues in food allergy. Clin Rev Allergy Immunol. 2019; 57: 166–178.

  • 7

    Jakobsen MD, Obstfelder A, Braaten T, et al. What makes women with food hypersensitivity do self-management work? BMC Health Serv Res. 2019; 19: 462.

  • 8

    Pónyai Gy, Diczig B, Temesvári E. Food allergy and food intolerance in adulthood in the dermatological practice. [A felnőttkori élelmiszerallergiák és élelmiszerintoleranciák a bőrgyógyász szemével.] Bőrgyógy Vener Szle. 2015; 91: 23–28. [Hungarian]

  • 9

    Turnbull JL, Adams HN, Gorard DA. Review article: the diagnosis and management of food allergy and food intolerances. Aliment Pharmacol Ther. 2015; 41: 3–25.

  • 10

    Werfel T, Asero R, Ballmer-Weber BK, et al. Position paper of the EAACI: food allergy due to immunological cross-reactions with common inhalant allergens. Allergy 2015; 70: 1079–1090.

  • 11

    Price A, Ramachandran S, Smith GP, et al. Oral allergy syndrome (pollen-food allergy syndrome). Dermatitis 2015; 26: 78–88.

  • 12

    Pónyai Gy, Kiss D, Németh I, et al. Adverse reactions to foods in adulthood atopic dermatitis. [Élelmiszerekkel kapcsolatos adverz reakciók felnőttkori atópiás dermatitisben.] Bőrgyógy Vener Szle. 2008; 84: 108–115. [Hungarian]

  • 13

    Lomer MC. Review article: the aetiology, diagnosis, mechanisms and clinical evidence for food intolerance. Aliment Pharmacol Ther. 2015; 41: 262–275.

  • 14

    Temesvári E, Pónyai Gy. Food allergy − intolerance in adulthood. In: Polgár M, Novák Z. (eds.) A guide to detecting, treating and preventing food allergies. [Táplálékallergia – intolerancia felnőttkorban. In: Polgár M, Novák Z. (szerk.) Útmutató a táplálékallergia felismerésére, kezelésére és megelőzésére.] Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság kiadványa, Budapest, 2012; pp. 60–64. [Hungarian]

  • 15

    Nowak-Wegrzyn A, Szajewska H, Lack G. Food allergy and the gut. Nat Rev Gastroenterol Hepatol. 2017; 14: 241–257.

  • 16

    Valenta R, Hochwallner H, Linhart B, et al. Food allergies: the basics. Gastroenterology 2015; 148: 1120–1131.e4.

  • 17

    Ho MH, Wong WH, Chang C. Clinical spectrum of food allergies: a comprehensive review. Clin Rev Allergy Immunol. 2014; 46: 225–240.

  • 18

    Solymosi D, Sárdy M, Molnár Sz, et al. Adverse food reactions in adulthood – how common is food allergy? [Élelmiszer adverz reakciók felnőttkorban – milyen gyakori az ételallergia?] IME Interdiszciplináris Magyar Egészségügy 2019; 18(2): 47–51. [Hungarian]

  • 19

    Carlson G, Coop C. Pollen food allergy syndrome (PFAS): a review of current available literature. Ann Allergy Asthma Immunol. 2019; 123: 359–365.

  • 20

    Kamdar TA, Peterson S, Lau CH, et al. Prevalence and characteristics of adult-onset food allergy. J Allergy Clin Immunol Pract. 2015; 3: 114–115.e1.

  • 21

    Savage J, Johns CB. Food allergy: epidemiology and natural history. Immunol Allergy Clin North Am. 2015; 35: 45–59.

  • 22

    Kósa L. The most common food allergens in childhood and in adulthood. Cross allergy. In: Polgár M, Novák Z. (eds.) A guide to detecting, treating and preventing food allergies. [A leggyakoribb táplálékallergének gyermek- és felnőttkorban. Keresztallergia. In: Polgár M, Novák Z. (szerk.) Útmutató a táplálékallergia felismerésére, kezelésére és megelőzésére.] A Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság kiadványa, Budapest, 2012; pp. 20–24. [Hungarian]

  • 23

    Nagy A. Definition and classification of adverse reactions to food. In: Polgár M, Novák Z. (eds.) A guide to detecting, treating and preventing food allergies. [A táplálékra adott adverz reakciók definíciója és felosztása. In: Polgár M, Novák Z. (szerk.) Útmutató a táplálékallergia felismerésére, kezelésére és megelőzésére.] A Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság kiadványa, Budapest, 2012; pp. 12–16. [Hungarian]

  • 24

    Kovacova-Hanuskova E, Buday T, Gavliakova S, et al. Histamine, histamine intoxication and intolerance. Allergol Immunopathol (Madr). 2015; 43: 498–506.

  • 25

    Sicherer SH, Sampson HA. Food allergy: a review and update on epidemiology, pathogenesis, diagnosis, prevention, and management. J Allergy Clin Immunol. 2018; 141: 41–58.

  • 26

    Yu W, Freeland DMH, Nadeau KC. Food allergy: immune mechanisms, diagnosis and immunotherapy. Nat Rev Immunol. 2016; 16: 751–765.

  • 27

    Macchia D, Melioli G, Pravettoni V, et al. Guidelines for the use and interpretation of diagnostic methods in adult food allergy. Clin Mol Allergy 2015; 13: 27. [Correction: Clin Mol Allergy 2015; 13: 31.]

  • 28

    Renz H, Allen KJ, Sicherer SH, et al. Food allergy. Nat Rev Dis Primers 2018; 4: 17098.

  • 29

    Réthy LA. Possibilities of immunotherapy in food allergies – from research to practice. In: Balogh K, Gáspár K. (eds.) A practical guide to the use of allergen-specific immunotherapy. [Az immunterápia lehetőségei táplálék allergiákban – kutatástól a gyakorlatig. In: Balogh K, Gáspár K. (szerk.) Útmutató az allergén specifikus immunterápia gyakorlatához.] A Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság kiadványa, Budapest, 2018; pp. 8–13. [Hungarian]

  • 30

    Calamelli E, Liotti L, Beghetti I, et al. Component-resolved diagnosis in food allergies. Medicina (Kaunas) 2019; 55: 498.

  • 31

    Nurmatov U, Dhami S, Arasi S, et al. Allergen immunotherapy for IgE-mediated food allergy: a systematic review and meta-analysis. Allergy 2017; 72: 1133–1147.

  • 32

    College of Clinical Immunology and Allergology. The treatment of allergic disorders with allergen specific immuntherapy. Guideline – 2010. [Klinikai Immunológiai és Allergológiai Szakmai Kollégium. Allergiás betegségek kezelése allergén specifikus immunterápiával. Szakmai ajánlás – 2010.] Available from: https://makit.hu/upload/allergologia/document/Allergias_betegsegek_kezelese_allergen_specifikus_immunterapiaval_ajanlas.pdf?web_id= [accessed: January 12, 2020]. [Hungarian]

  • 33

    Bunyavanich S, Berin MC. Food allergy and the microbiome: current understandings and future directions. J Allergy Clin Immunol. 2019; 144: 1468–1477.

  • 34

    Simonyte Sjödin K, Vidman L, Rydén P, et al. Emerging evidence of the role of gut microbiota in the development of allergic diseases. Curr Opin Allergy Clin Immunol. 2016; 16: 390–395.

  • 35

    Mastrorilli C, Cardinale F, Giannetti A, et al. Pollen-food allergy syndrome: a not so rare disease in childhood. Medicina (Kaunas) 2019; 55: 641.

 

The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian HERE.

 

Mendeley citation style is available HERE.
  • Impact Factor (2019): 0.497
  • Scimago Journal Rank (2018): 0.176
  • SJR Hirsch-Index (2018): 20
  • SJR Quartile Score (2018): Q3 Medicine (miscellaneous)
  • Impact Factor (2018): 0.564
  • Scimago Journal Rank (2018): 0.193
  • SJR Hirsch-Index (2018): 18
  • SJR Quartile Score (2018): Q3 Medicine (miscellaneous)

Language: Hungarian

Founded in 1857
Publication: Weekly, one volume of 52 issues annually

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Papp Zoltán

Read the professional career of Papp Zoltán HERE.

 

Editorial Board

Click for the Editorial Board

Akadémiai Kiadó
Address: Prielle Kornélia u. 21-35. H-1117 Budapest, Hungary
Phone: (+36 1) 464 8235 ---- Fax: (+36 1) 464 8221
Email: orvosihetilap@akkrt.hu