View More View Less
  • 1 Pécsi Tudományegyetem, Pécs, Szigeti út 2., 7624
  • 2 Pécsi Tudományegyetem, Pécs
  • 3 Pécsi Tudományegyetem, Pécs
  • 4 Pécsi Tudományegyetem, Pécs
  • 5 Pécsi Tudományegyetem, Pécs
  • 6 Pécsi Tudományegyetem, Pécs
  • 7 Debreceni Egyetem, Debrecen
  • 8 Debreceni Egyetem, Debrecen
  • 9 Debreceni Egyetem, Debrecen
  • 10 Szegedi Tudományegyetem, Szeged
Open access

Absztrakt:

Az egészségügyi, orvosi szimulációs oktatás alapja, hogy klinikai szituációkat, gyakorlati feladatokat modellez szimulátorok, számítástechnikai megoldások, esetleg humán szereplők segítségével. Így az oktatott a legvalósághűbb környezetben sajátíthatja el a készségeket. A közleményben bemutatjuk a szimulációs oktatás múltját, technológiai hátterét, valamint a szimulációs oktatás jelenlegi helyzetét Magyarországon, melynek megkérdőjelezhetetlen szerepe van az egészségügyi felsőoktatásban. Számos pozitív hatása van hallgatók és oktatók számára, továbbá az intézetek számára is számtalan előnyt tartogat. Az egységek feladata, hogy hidat teremtsen az elméleti és a gyakorlati képzés között, felkészítve a hallgatókat a valódi orvosegészségügyi életpálya kihívásaira. Bár a terület több évszázada ismert módszertan az orvos- és egészségtudományi képzésben, csak a XXI. században indult jelentős fejlődésnek a technológia robbanásszerű előrehaladásának köszönhetően. Az innovatív megoldások révén egyre élethűbben lehet modellezni bonyolultabb orvosi feladatokat is. Már hazánkban is használják az oktatás során a 3D nyomtatott segédeszközöket, virtuális- és kiterjesztettvalóság-megoldásokat. A magyarországi „Skill Labor Hálózat” fejlesztése mellett a szimulációs oktatás hazai módszertanának kialakítása is megkezdődött, ennek sikerességét jelzi több, oktatást segítő kézikönyv megjelenése is. A hálózat négy egyetemi skillközpontot és 16 oktató kórházat foglal magában. A skill-laborok eddig hiányzó láncszemek voltak az elméleti és a klinikai oktatás között, melyekben magas szakmai színvonalú gyakorlati készségeket sajátíthatnak el a hallgatók mind a graduális, mind a posztgraduális képzés során. A kezdeti fejlesztések sikeresnek tekinthetők, ezt tükrözi a nagy érdeklődés, a résztvevők száma és a hallgatók pozitív visszajelzései is. Közleményünk átfogó jelleggel betekintést ad a magyarországi egészségügyi szimulációs oktatás jelenlegi helyzetébe, illetve felveti a potenciális fejlesztési irányokat, gyakorlati példákkal szemléltetve. Orv Hetil. 2020; 161(26): 1078–1087.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • 1

    Al-Elq AH. Simulation-based medical teaching and learning. J Family Community Med. 2010; 17: 35–40.

  • 2

    Issenberg SB, McGaghie WC, Hart IR, et al. Simulation technology for health care professional skills training and assessment. JAMA 1999; 282: 861–866.

  • 3

    Jeffries PR. A framework for designing, implementing, and evaluating simulations used as teaching strategies in nursing. Nurs Educ Perspect. 2005; 26: 96–103.

  • 4

    Bradley P. The history of simulation in medical education and possible future directions. Med Educ. 2006; 40: 254–262.

  • 5

    Ker J, Mole L, Bradley P. Early introduction to interprofessional learning: a simulated ward environment. Med Educ. 2003; 37: 248–255.

  • 6

    Kuznar KA. Associate degree nursing students’ perceptions of learning using a high-fidelity human patient simulator. Teach Learn Nurs. 2007; 2: 46–52.

  • 7

    Schiavenato M. Reevaluating simulation in nursing education: beyond the human patient simulator. J Nurs Educ. 2009; 48: 388–394.

  • 8

    Brewer EP. Successful techniques for using human patient simulation in nursing education. J Nurs Scholarsh. 2011; 43: 311–317.

  • 9

    Ganley BJ, Linnard-Palmer L. Academic safety during nursing simulation: perceptions of nursing students and faculty. Clin Simulation Nurs. 2012; 8: e49–e57.

  • 10

    Mompoint-Williams D, Brooks A, Lee L, et al. Using high-fidelity simulation to prepare advanced practice nursing students. Clin Simulation Nurs. 2014; 10: e5–e10.

  • 11

    Paraskos JA. Biblical accounts of resuscitation. J Hist Med Allied Sci. 1992; 47: 310–321.

  • 12

    Harris SB. The society for the recovery of persons apparently dead. Skeptic 1992; 1: 24–31.

  • 13

    Owen H. Early use of simulation in medical education. Simul Healthc. 2012; 7: 102–116.

  • 14

    Rosen KR. The history of medical simulation. J Crit Care 2008; 23: 157–166.

  • 15

    Johnson DB. “L’Inconnue de la Seine” and Nabokov’s Naiads. Comp Lit. 1992; 28: 224.

  • 16

    Abrahamson S, Denson JS, Wolf RM. Effectiveness of a simulator in training anesthesiology residents. 1969. Qual Saf Health Care 2004; 13: 395–397.

  • 17

    Gaba DM, DeAnda A. A comprehensive anesthesia simulation environment: re-creating the operating room for research and training. Anesthesiology 1988; 69: 387–394.

  • 18

    Good ML, Gravenstein JS. Anesthesia simulators and training devices. Int Anesthesiol Clin. 1989; 27: 161–168.

  • 19

    Cooper JB, Taqueti VR. A brief history of the development of mannequin simulators for clinical education and training. Postgrad Med J. 2008; 84: 563–570.

  • 20

    Piemme TE. Computer-assisted learning and evaluation in medicine. JAMA 1988; 260: 367–372.

  • 21

    Gross MH. Computer graphics in medicine: from visualization to surgery simulation. ACM SIGGRAPH Computer Graphics 1998; 32: 53–56.

  • 22

    Vogel JJ, Vogel DS, Cannon-Bowers J, et al. Computer gaming and interactive simulations for learning: a meta-analysis. J Educ Comput Res. 2006; 34: 229–243.

  • 23

    Kerfoot BP, Kissane N. The use of gamification to boost residents’ engagement in simulation training. JAMA Surg. 2014; 149: 1208–1209.

  • 24

    Gaba DM. The future vision of simulation in health care. Qual Saf Health Care 2004; 13(Suppl 1): i2–i10.

  • 25

    Alinier G. A typology of educationally focused medical simulation tools. Med Teach. 2007; 29: e243–e250.

  • 26

    Koppán Á, Eklicsné Lepenye K, Halász R, et al. Actor as a simulated patient in medical education at the University of Pécs. [A színész mint szimulált páciens az oktatásban a Pécsi Tudományegyetemen.] Orv Hetil. 2017; 158: 1022–1027. [Hungarian]

  • 27

    Csóka M, Deutsch T. Innovative education: introduction of clinical simulation-based training at the Faculty of Health Sciences, Semmelweis University, Hungary. [A jövő útja: szimulátoros gyakorlati oktatás a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán.] Orv Hetil. 2011; 152: 27–33. [Hungarian]

  • 28

    Borján E, Mészáros J, Rigó J Jr. Use of high-fidelity simulators for students’ evaluation. [Valósághű páciensszimulátorok alkalmazása a hallgatói teljesítmény értékelésében.] Orv Hetil. 2015; 156: 1335–1340. [Hungarian]

  • 29

    Borján EGy. Use of high-fidelity simulators in healthcare education. Doctoral thesis. [A magas hűségű (high-fidelity) szimulátorok alkalmazása az egészségügyi szakemberek képzésében. Doktori értekezés.] Semmelweis Egyetem, Patológiai Tudományok Doktori Iskola, Budapest, 2015. [Hungarian]

  • 30

    Rengier F, Mehndiratta A, von Tengg-Kobligk H, et al. 3D printing based on imaging data: review of medical applications. Int J Comput Assist Radiol Surg. 2010; 5: 335–341.

  • 31

    Lim KH, Loo ZY, Goldie SJ, et al. Use of 3D printed models in medical education: a randomized control trial comparing 3D prints versus cadaveric materials for learning external cardiac anatomy. Anat Sci Educ. 2016; 9: 213–221.

  • 32

    McMenamin PG, Quayle MR, McHenry CR, et al. The production of anatomical teaching resources using three-dimensional (3D) printing technology. Anat Sci Educ. 2014; 7: 479–486.

  • 33

    Zein NN, Hanouneh IA, Bishop PD, et al. Three-dimensional print of a liver for preoperative planning in living donor liver transplantation. Liver Transpl. 2013; 19: 1304–1310.

  • 34

    Costello JP, Olivieri LJ, Krieger A, et al. Utilizing three-dimensional printing technology to assess the feasibility of high-fidelity synthetic ventricular septal defect models for simulation in medical education. World J Pediatr Congenit Heart Surg. 2014; 5: 421–426.

  • 35

    Steuer J. Defining virtual reality: dimensions determining telepresence. J Commun. 1992; 42: 73–93.

  • 36

    Laver KE, George S, Thomas S, et al. Virtual reality for stroke rehabilitation. Stroke 2012; 43: e20–e21.

  • 37

    Nicholson DT, Chalk C, Funnell WR, et al. Can virtual reality improve anatomy education? A randomised controlled study of a computer-generated three-dimensional anatomical ear model. Med Educ. 2006; 40: 1081–1087.

  • 38

    Ullrich S, Kuhlen T. Haptic palpation for medical simulation in virtual environments. IEEE Trans Vis Comput Graph. 2012; 18: 617–625.

  • 39

    Panait L, Akkary E, Bell RL, et al. The role of haptic feedback in laparoscopic simulation training. J Surg Res. 2009; 156: 312–316.

  • 40

    van der Meijden OA, Schijven MP. The value of haptic feedback in conventional and robot-assisted minimal invasive surgery and virtual reality training: a current review. Surg Endosc. 2009; 23: 1180–1190.

  • 41

    Wu HK, Lee SW, Chang HY, et al. Current status, opportunities and challenges of augmented reality in education. Comput Educ. 2013; 62: 41–49.

  • 42

    Shuhaiber JH. Augmented reality in surgery. Arch Surg. 2004; 139: 170–174.

  • 43

    Kamphuis C, Barsom E, Schijven M, et al. Augmented reality in medical education? Perspect Med Educ. 2014; 3: 300–311.

  • 44

    Zhu E, Hadadgar A, Masiello I, et al. Augmented reality in healthcare education: an integrative review. Peer J. 2014; 2: e469.

  • 45

    Marescaux J, Rubino F, Arenas M, et al. Augmented-reality-assisted laparoscopic adrenalectomy. JAMA 2004; 292: 2214–2215.

  • 46

    Herron J. Augmented reality in medical education and training. J Electron Resour Med Libr. 2016; 13: 51–55.

  • 47

    Herrmann-Werner A, Nikendei C, Keifenheim K, et al. “Best Practice” skills lab training vs. a “see one, do one” approach in undergraduate medical education: an RCT on students’ long-term ability to perform procedural clinical skills. PLoS ONE 2013; 8: e76354.

  • 48

    Dénes T, Hamar A, Horváth K, et al. (eds.) Methodological references for skill training. [Módszertani kézikönyv skill képzésekhez.] Állami Egészségügyi Ellátó Központ, Budapest, 2019. [Hungarian]

  • 49

    Boros B, Kaszaki J, Szabó A, et al. The teaching of practical skills to undergraduate medical students in Hungary. In: Proceedings of the First International Clinical Skills Conference, Prato, 2005; pp. 218–219.

  • 50

    Boros M. (ed.) Practical skills syllabus. Innovariant Ltd., Szeged, 2007.

  • 51

    Boros M. (ed.) Monitoring in medical practice – basic medical skills. [Orvostechnika és monitorozás. Gyakorlati orvosi alapismeretek.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2013. [Hungarian]

  • 52

    Boros M. (ed.) Monitoring in medical practice – basic medical skills – textbook for medical students. Innovariant Ltd., Szeged, 2007.