Bevezetés: Az antraciklinkezeléshez kapcsolódó szívelégtelenség kialakulását jelentősen befolyásolja az alkalmazott kumulatív dózis. Korábban publikált adatok szerint doxorubicin esetén, 450 mg/m2 alatti kumulatív dózis mellett, alacsony a szívelégtelenség kialakulásának rizikója. Mivel a jelenlegi gyakorlatban a doxorubicinterápia során általában nem érik el ezt a dózist, a kezelés következtében kialakuló szívelégtelenség kiváltásában egyéb tényezők játszanak jelentős szerepet. Célkitűzés: Célunk a jelenlegi gyakorlat szerint alkalmazott doxorubicinkezeléshez kapcsolódó szívelégtelenség rizikótényezőinek részletes feltárása volt. Módszer: A hazai egészségügyi finanszírozási adatbázisok és a Nemzeti Rákregiszter adatainak felhasználásával retrospektív elemzést végeztünk, melybe azokat a betegeket vontuk be, akiknél 2004 és 2015 között emlődaganat igazolódott szövettani vizsgálattal. Kizárólag azokat a betegeket elemeztük, akiknél a kórelőzményben nem szerepelt kemoterápia vagy szívelégtelenségre utaló adat a daganat igazolódása előtt. A szívelégtelenségi végpontot az I50-es diagnóziskódnak a fekvőbeteg- vagy a boncolási dokumentumban való megjelenésével definiáltuk. Statisztikai analízis: A szívelégtelenség kialakulásának esélyét befolyásoló tényezőket többváltozós bináris logisztikus regresszió alkalmazásával azonosítottuk. A társbetegségek és a demográfiai adatok mellett az onkológiai stádiumot és az onkológiai kezelések kumulatív dózisait is figyelembe vettük az elemzésben. Eredmények: A 3288, doxorubicinnel kezelt betegnél a szívelégtelenségi végpont kumulatív incidenciája 6,2%-nak adódott. A szívelégtelenség előfordulása fokozódott 400 mg/m2 fölötti doxorubicin kumulatív dózis esetén. Nagymértékben nőtt a rizikó az életkor előrehaladtával is, már 50 év felett szignifikáns kockázatnövekedés volt megfigyelhető. Emellett magasabb rizikóval kapcsolódott a cukorbetegség, a pirimidinanalógok, a karboplatin (platinaalapú szer) és a bevacizumab jelenléte. Következtetés: A hazai finanszírozási adatbázisok és a Rákregiszter adatbázisának integrált elemzése révén a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően alkalmazott doxorubicinkezeléshez kapcsolódó szívelégtelenség rizikótényezői populációszinten azonosíthatók voltak. Orv Hetil. 2020; 161(26): 1094–1102.
Jemal A, Ward E, Hao Y, et al. Trends in the leading causes of death in the United States, 1970–2002. JAMA 2005; 294: 1255–1259.
Siegel RL, Miller KD, Jemal A. Cancer statistics, 2019. CA Cancer J Clin. 2019; 69: 7–34.
Kásler M, Ottó S, Kenessey I. The current situation of cancer morbidity and mortality in the light of the National Cancer Registry. [A rákmorbiditás és -mortalitás jelenlegi helyzete a Nemzeti Rákregiszter tükrében.] Orv Hetil. 2017; 158: 84–89. [Hungarian]
Tong L, Ahn C, Symanski E, et al. Effects of newly developed chemotherapy regimens, comorbidities, chemotherapy-related toxicities on the changing patterns of the leading causes of death in elderly patients with colorectal cancer. Ann Oncol. 2014; 25: 1234–1242.
Ewer MS, Ewer SM. Cardiotoxicity of anticancer treatments. Nat Rev Cardiol. 2015; 12: 547–558. [Correction: Nat Rev Cardiol. 2015; 12: 620.]
Curigliano G, Cardinale D, Dent S, et al. Cardiotoxicity of anticancer treatments: epidemiology, detection, and management. CA Cancer J Clin. 2016; 66: 309–325.
Page RL 2nd, O’Bryant CL, Cheng D, et al. Drugs that may cause or exacerbate heart failure: a scientific statement from the American Heart Association. Circulation 2016; 134: e32–e69. [Correction: Circulation 2016; 134: e261.]
Pinder MC, Duan Z, Goodwin JS, et al. Congestive heart failure in older women treated with adjuvant anthracycline chemotherapy for breast cancer. J Clin Oncol. 2007; 25: 3808–3815.
Von Hoff DD, Layard MW, Basa P, et al. Risk factors for doxorubicin-induced congestive heart failure. Ann Intern Med. 1979; 91: 710–717.
Banke A, Fosbøl EL, Møller JE, et al. Long-term effect of epirubicin on incidence of heart failure in women with breast cancer: insight from a randomized clinical trial. Eur J Heart Fail. 2018; 20: 1447–1453.
Swain SM, Whaley FS, Ewer MS. Congestive heart failure in patients treated with doxorubicin: a retrospective analysis of three trials. Cancer 2003; 97: 2869–2879.
Kremer LC, van Dalen EC, Offringa M, et al. Frequency and risk factors of anthracycline-induced clinical heart failure in children: a systematic review. Ann Oncol. 2002; 13: 503–512.
Dranitsaris G, Rayson D, Vincent M, et al. The development of a predictive model to estimate cardiotoxic risk for patients with metastatic breast cancer receiving anthracyclines. Breast Cancer Res Treat. 2008; 107: 443–450.
Fogarassyné Vathy Á, Kósa I, Vassányi I, et al. Ensuring the anonymity of patients during analysis of medical data containing geographic information. [A betegek anonimitásának biztosítása a földrajzi elhelyezkedésre kiterjedő egészségügyi adatelemzések során.] Interdiszciplináris Magyar Egészségügy 2016; 15: 46–50. [Hungarian]
World Medical Association. Declaration of Helsinki: ethical principles for medical research involving human subjects. JAMA 2013; 310: 2191–2194.
Ajtay A, Oberfrank F, Bereczki D. Applicability of hospital reports submitted for reimbursement purposes for epidemiological studies based on the example of ischemic cerebrovascular diseases. [A kórházi adatlapok jelentéseinek alkalmazhatósága epidemiológiai elemzésekre az ischaemiás cerebrovascularis betegségek példája alapján.] Orv Hetil. 2015; 156: 1540–1546. [Hungarian]
Jermendy G, Kempler P, Abonyi-Tóth Z, et al. Changes in features of diabetes care in Hungary in the period of years 2001–2014. Aims and methods of the database analysis of the National Health Insurance Fund. [A cukorbeteg-ellátás mutatóinak alakulása Magyarországon 2001–2014 között. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázis-elemzésének célja és módszertana.] Orv Hetil. 2016; 157: 1259–1265. [Hungarian]
Boncz I, Sebestyén A, Csákvári T, et al. Performance indicators of cardiac rehabilitation in Hungary. [A kardiológiai rehabilitáció teljesítménymutatói Magyarországon.] Orv Hetil. 2019; 160(Suppl 1): 6–12. [Hungarian]
Decree No. 2/2004 (XI. 17.) of the Minister of Health on the registration of health service providers and their operating licenses, and on the professional health register. [2/2004. (XI. 17.) EüM rendelet az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről.] Available from: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=82857.345228 [accessed: January 21, 2017]. [Hungarian]
Decree No. 11/2012 (II. 28) of the Minister of National Resources on the registry of anti-cancer drugs with support from the National Health Insurance Fund of Hungary. [11/2012. (II. 28.) NEFMI rendelet az Egészségbiztosítási Alapból a 959A-L, valamint 9511–9515 homogén betegségcsoportok szerint finanszírozott daganatellenes terápiákról.] Available from: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=146549.371190 [accessed: January 21, 2017]. [Hungarian]
National Health Insurance Fund of Hungary. Curative and preventive care. Outpatient care. Chemotherapeutic protocols. [Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő. Gyógyító-megelőző ellátás. Járóbeteg Szabálykönyv. Kemoterápiás protokollok.] Available from: http://www.neak.gov.hu/felso_menu/szakmai_oldalak/gyogyito_megeleozo_ellatas/szabalykonyvek/kemo_prot.html [accessed: January 11, 2017]. [Hungarian]
Smith JG, Newton-Cheh C, Almgren P, et al. Assessment of conventional cardiovascular risk factors and multiple biomarkers for the prediction of incident heart failure and atrial fibrillation. J Am Coll Cardiol. 2010; 56: 1712–719.
Sorrentino MF, Kim J, Foderaro AE, et al. 5-fluorouracil induced cardiotoxicity: review of the literature. Cardiol J. 2012; 19: 453–458.
Endo A, Yoshida Y, Nakashima R, et al. Capecitabine induces both cardiomyopathy and multifocal cerebral leukoencephalopathy. Int Heart J. 2013; 54: 417–420.
Peng J, Dong C, Wang C, et al. Cardiotoxicity of 5-fluorouracil and capecitabine in Chinese patients: a prospective study. Cancer Commun (Lond). 2018; 38: 22.
van den Belt-Dusebout AW, de Wit R, Gietema JA, et al. Treatment-specific risks of second malignancies and cardiovascular disease in 5-year survivors of testicular cancer. J Clin Oncol. 2007; 25: 4370–4378.
Advani PP, Ballman KV, Dockter TJ, et al. Long-term cardiac safety analysis of NCCTG N9831 (Alliance) Adjuvant Trastuzumab Trial. J Clin Oncol. 2016; 34: 581–587.
Choueiri TK, Mayer EL, Je Y, et al. Congestive heart failure risk in patients with breast cancer treated with bevacizumab. J Clin Oncol. 2011; 29: 632–638.
Qi WX, Fu S, Zhang Q, et al. Bevacizumab increases the risk of severe congestive heart failure in cancer patients: an up-to-date meta-analysis with a focus on different subgroups. Clin Drug Investig. 2014; 34: 681–690.
Fogarassy G, Vathy-Fogarassy Á, Kenessey I, et al. Risk prediction model for long-term heart failure incidence after epirubicin chemotherapy for breast cancer – a real-world data-based, nationwide classification analysis. Int J Cardiol. 2019; 285: 47–52.