View More View Less
  • 1 Pécsi Tudományegyetem, Pécs
  • 2 Pécsi Tudományegyetem, Pécs
  • 3 Pécsi Tudományegyetem, Pécs
  • 4 Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, Budapest
  • 5 Pécsi Tudományegyetem, Pécs
  • 6 Pécsi Tudományegyetem, Pécs
  • 7 Pécsi Tudományegyetem, Pécs, Szigeti út 12., 7624
Open access

Absztrakt:

A traumás gerincvelősérültek rehabilitációjában az elmúlt évtizedekben számos technológiai újítás jelent meg, ezek közül kiemelendők az alsó végtagi, aktív robotikus ortézisek, más néven alsó végtagi humán exoskeletonok. A 2000-es évek elejétől számos klinikai kutatás indult meg ezen eszközök hatékonyságának vizsgálatára, bemutatva az exoskeletonok pozitív hatásait a gerincvelő-sérülést követő szövődménybetegségek prevenciójában, illetve progressziójuk lassításában. A korábbi munkák kitérnek a fiziológiai és pszichoszociális, valamint társadalmi hatásokra is, továbbá bemutatják az esetleges kockázatokat, rizikófaktorokat is. Dolgozatunkban kitekintést adunk ezen nemzetközi tanulmányok fontosabb eredményeire, ismertetjük Magyarország első ilyen készülékeinek (ReWalk™ P6.0) felépítését és működését, bemutatjuk a robotasszisztált rehabilitációs tevékenység főbb, nemzetközi szinten is használt módozatait, valamint publikáljuk saját, nemzetközi munkákon alapuló vizsgálati protokollunkat, melynek alapján a Pécsi Tudományegyetemen és az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben multicentrikus kontrollált klinikai vizsgálatot indítottunk. Hipotézisünk, hogy a magas intenzitású, exoskeletonnal kiegészített komplex rehabilitációs tevékenység mind a csontsűrűséget tekintve, mind az urogenitalis és gastrointestinalis traktusban pozitív változásokat idéz elő, melyeket objektív urodinámiás és defaecatiós paraméterekkel ellenőrzünk. A csontok ásványianyag-tartalmának változásait DEXA-val mérjük, a mentális statusra gyakorolt hatást kérdőívekkel ellenőrizzük. Kutatómunkánk célja, hogy a paraplegia állapotában lévő felhasználók számára validált eredményekkel alátámasztott, kiegészítő terápiás eljárást dolgozzunk ki, illetve ajánlást adhassunk az otthoni használatra, valamint eredményeinkkel sikerrel csatlakozhassunk a nemzetközi szintű tudományos műhelyek munkájához. Orv Hetil. 2020; 161(29): 1200–1207.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • 1

    DeVivo MJ. Epidemiology of traumatic spinal cord injury: trends and future implications. Spinal Cord 2012; 50: 365–372.

  • 2

    Ahuja CS, Wilson JR, Nori S, et al. Traumatic spinal cord injury. Nat Rev Dis Primers 2017; 3: 17018.

  • 3

    Chen Y, He Y, DeVivo MJ. Changing demographics and injury profile of new traumatic spinal cord injuries in the United States, 1972–2014. Arch Phys Med Rehabil. 2016; 97: 1610–1619.

  • 4

    van den Berg ME, Castellote JM, Mahillo-Fernandez I, et al. Incidence of spinal cord injury worldwide: a systematic review. Neuroepidemiology 2010; 34: 184–192.

  • 5

    Lenehan B, Street J, Kwon BK, et al. The epidemiology of traumatic spinal cord injury in British Columbia, Canada. Spine (Phila Pa 1976). 2012; 37: 321–329.

  • 6

    Bauman WA, Spungen AM. Metabolic changes in persons after spinal cord injury. Phys Med Rehabil Clin N Am. 2000; 11: 109–140.

  • 7

    Frankel HL, Coll JR, Charlifue SW, et al. Long-term survival in spinal cord injury: a fifty year investigation. Spinal Cord 1998; 36: 266–274.

  • 8

    Myers J, Lee M, Kiratli J. Cardiovascular disease in spinal cord injury: an overview of prevalence, risk, evaluation, and management. Am J Phys Med Rehabil. 2007; 86: 142–152.

  • 9

    North NT. The psychological effects of spinal cord injury: a review. Spinal Cord 1999; 37: 671–679.

  • 10

    No authors listed. Spinal cord injury facts and figures at a glance. J Spinal Cord Med. 2014; 37: 117–118.

  • 11

    Harrop JS, Naroji S, Maltenfort MG, et al. Neurologic improvement after thoracic, thoracolumbar, and lumbar spinal cord (conus medullaris) injuries. Spine (Phila Pa 1976). 2011; 36: 21–25.

  • 12

    Khorasanizadeh M, Yousefifard M, Eskian M, et al. Neurological recovery following traumatic spinal cord injury: a systematic review and meta-analysis. J Neurosurg Spine online 2019 Feb 15. . [Epub ahead of print]

    • Crossref
    • Export Citation
  • 13

    Nas K, Yazmalar L, Şah V, et al. Rehabilitation of spinal cord injuries. World J Orthop. 2015; 6: 8–16.

  • 14

    Yarkony GM, Roth EJ, Heinemann AW, et al. Spinal cord injury rehabilitation outcome: the impact of age. J Clin Epidemiol. 1988; 41: 173–177.

  • 15

    Mehrholz J, Pohl M, Platz T, et al. Electromechanical and robot-assisted arm training for improving activities of daily living, arm function, and arm muscle strength after stroke. Cochrane Database Syst Rev. 2018; 2018(9): CD006876.

  • 16

    Bertani R, Melegari C, De Cola MC, et al. Effects of robot-assisted upper limb rehabilitation in stroke patients: a systematic review with meta-analysis. Neurol Sci. 2017; 38: 1561–1569.

  • 17

    Mekki M, Delgado AD, Fry A, et al. Robotic rehabilitation and spinal cord injury: a narrative review. Neurotherapeutics 2018; 15: 604–617.

  • 18

    Cheung EY, Ng TK, Yu KK, et al. Robot-assisted training for people with spinal cord injury: a meta-analysis. Arch Phys Med Rehabil. 2017; 98: 2320–2331.e12.

  • 19

    Kim K, Kim YM, Kim EK. Correlation between the activities of daily living of stroke patients in a community setting and their quality of life. J Phys Ther Sci. 2014; 26: 417–419.

  • 20

    Fazekas G, Tavaszi I, Tóth A. New opportunities in neuro-rehabilitation: robot mediated therapy in conditons post central nervous system impairments. [A neurorehabilitáció újabb lehetőségei: terápiás robotok alkalmazása központi idegrendszeri károsodás utáni állapotokban.] Ideggyógy Szle. 2016; 69: 148–154. [Hungarian]

  • 21

    Fazekas G. Robotic and other advanced therapies in neuro-rehabilitation: an overview from the beginning to the present and future perspectives. [Robotos és más fejlett technológián alapuló terápiák a neuro-rehabilitációban: áttekintés a kezdetektől napjainkig és kitekintés a közeljövőbe.] Rehabilitáció 2019; 29: 60–61. [Hungarian]

  • 22

    Molteni F, Gasperini G, Cannaviello G, et al. Exoskeleton and end-effector robots for upper and lower limbs rehabilitation: Narrative review. PMR 2018; 10(9 Suppl 2): S174–S188.

  • 23

    Zhang X, Yue Z, Wang J. Robotics in lower-limb rehabilitation after stroke. Behav Neurol. 2017; 2017: 3731802.

  • 24

    Kwakkel G, Kollen BJ, Krebs HI. Effects of robot-assisted therapy on upper limb recovery after stroke: a systematic review. Neurorehabil Neural Repair 2008; 2: 111–121.

  • 25

    Miller LE, Zimmermann AK, Herbert WG. Clinical effectiveness and safety of powered exoskeleton-assisted walking in patients with spinal cord injury: systematic review with meta-analysis. Med Devices (Auckl). 2016; 9: 455–466.

  • 26

    Zeilig G, Weingarden H, Zwecker M, et al. Safety and tolerance of the ReWalk™ exoskeleton suit for ambulation by people with complete spinal cord injury: a pilot study. J Spinal Cord Med. 2012; 35: 96–101.

  • 27

    Esquenazi A, Talaty M, Packel A, et al. The ReWalk powered exoskeleton to restore ambulatory function to individuals with thoracic-level motor-complete spinal cord injury. Am J Phys Med Rehabil. 2012; 91: 911–921.

  • 28

    Juszczak M, Gallo E, Bushnik T. Examining the effects of a powered exoskeleton on quality of life and secondary impairments in people living with spinal cord injury. Top Spinal Cord Inj Rehabil. 2018; 24: 336–342.

  • 29

    Baunsgaard CB, Nissen UV, Brust AK, et al. Exoskeleton gait training after spinal cord injury: an exploratory study on secondary health conditions. J Rehabil Med. 2018; 50: 806–813.

  • 30

    Asselin P, Knezevic S, Kornfeld S, et al. Heart rate and oxygen demand of powered exoskeleton-assisted walking in persons with paraplegia. J Rehabil Res Dev. 2015; 52: 147–158.

  • 31

    Akter F, Islam S, Haque O, et al. Barriers for individuals with spinal cord injury during community reintegration: a qualitative study. Int J Phys Med Rehabil. 2019; 7: 513.

  • 32

    Barroso FO, Pascual-Valdunciel A, Torricelli D, et al. Noninvasive modalities used in spinal cord injury rehabilitation. Intech Open 2019 Jan 21. Doi: 10.5772/intechopen.83654.

  • 33

    Murray SA, Farris RJ, Golfarb M, et al. FES Coupled with a powered exoskeleton for cooperative muscle contribution in persons with paraplegia. Conf Proc IEEE Eng Med Biol Soc. 2018; 2018: 2788–2792.

  • 34

    Field-Fote EC, Roach KE. Influence of a locomotor training approach on walking speed and distance in people with chronic spinal cord injury: a randomized clinical trial. Phys Ther. 2011; 91: 48–60.

  • 35

    Laczkó J, Mravcsik M, Katona P. Control of cycling limb movements: aspects for rehabilitation. Adv Exp Med Biol. 2016; 957: 273–289.

  • 36

    Li Z, Deng C, Zhao K. Human-cooperative control of a wearable walking exoskeleton for enhancing climbing stair activities. IEEE Transactions on Industrial Electronics 2020; 67: 3086–3095.