View More View Less
  • 1 Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Klinikai Központ, Pécs, Édesanyák útja 17., 7624
  • 2 Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Klinikai Központ, Pécs
  • 3 Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Klinikai Központ, Pécs
  • 4 Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Klinikai Központ, Pécs
  • 5 Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Klinikai Központ, Pécs
  • 6 Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Klinikai Központ, Pécs
  • 7 Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Klinikai Központ, Pécs
  • 8 Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Klinikai Központ, Pécs
Open access

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: Az előrehaladott, áttétes daganatos betegek megfelelő tüneti és életvégi ellátása, illetve ennek elérése komoly kihívás minden egészségügyi ellátó számára. A palliatív onkoteamrendszer kialakításával célunk a betegek időbeni palliatív ellátásba vonása és a konzekvencia nélküli sürgősségi kivizsgálások és ellátások számának lehetőség szerinti csökkentése volt. Módszer és eredmények: A palliatív onkoteam megbeszéléseit kéthetente tartottuk meg; a team állandó tagjai palliatív szakorvos, onkológus, belgyógyász, pszichiáter, szakápoló, pszichológus voltak, de időszakosan más szakemberek is csatlakoztak. 2019 májusa és 2020 januárja között 93, előrehaladott stádiumú daganatos betegnél 97 eseti megbeszélést tartottunk, egy-egy ülésen 6–10 beteg esetét tárgyaltuk végig. Minden esetben meghatároztuk a beteg további palliatív ellátásának formáját (szakrendelésen jelentkezés, otthoni szakellátás, intézeti elhelyezés) és azt, hogy adott esetben még szóba jön-e további aktív onkológiai ellátás. A megbeszélésre került betegek esetében pár hónap eltelte után a felesleges sürgősségi megjelenések számában egyértelmű csökkenés mutatkozott. Következtetés: A kezdeti, sokszor heves érzelmekkel is kísért megbeszélések rövid időn belül komoly operatív szakmai fórummá váltak. Úgy gondoljuk, hogy ez a rendszer is komolyan hozzájárulhat ahhoz, hogy az előrehaladott daganatos betegek időben palliatív szakellátáshoz jussanak, és ahhoz is, hogy a gyógyító onkológiai attitűd fokozatosan segítő orvosi hozzáállássá tudjon válni. Orv Hetil. 2020; 161(34): 1423–1430.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • 1

    Ferrell BR, Temel JS, Temin S. et al. Integration of palliative care into standard oncology care: American Society of Clinical Oncology clinical practice guideline update. J Clin Oncol. 2017; 35: 96–112.

  • 2

    Kaasa S, Loge JH, Aapro M, et al. Integration of oncology and palliative care: a Lancet Oncology Commission. Lancet Oncol. 2018; 19: e588–e653.

  • 3

    Schuler US. Early integration of palliative and oncological care: con. Oncol Res Treat. 2019; 42: 19–24.

  • 4

    Kamal AH, Bausewein C, Casarett DJ, et al. Standards, guidelines, and quality measures for successful specialty palliative care integration into oncology: current approaches and future directions. J Clin Oncol. 2020; 38: 987–994.

  • 5

    Ferrell BR, Chung V, Koczywas M, et al. Dissemination and implementation of palliative care in oncology. J Clin Oncol. 2020; 38: 995–1001.

  • 6

    Benyó G, Lukács M, Busa C et. al. Current situation of palliative care in Hungary. Integrated palliative care model as a breakout possibility. [A magyarországi palliatív-hospice ellátás helyzete, kihívásai, kitörési pontjai.] Magy Onkol. 2017; 61: 292–299. [Hungarian]

  • 7

    Csikós Á. (ed.) Palliative care. [Palliatív ellátás.] Egyetemi jegyzet, Pécsi Tudományegyetem, Pécs, 2015. [Hungarian]

  • 8

    Muszbek K, Ruzsa A. Supportive palliative treatment, psychological care and the hospice movement in Hungary. Support Care Cancer 1996; 4: 7–9.

  • 9

    Hegedűs K, Lukács M, Schaffer J, et al. The current state, the possibilities and difficulties of palliative and hospice care in Hungary. [A hazai hospice- és palliatív ellátás helyzete, lehetőségei, nehézségei.] Orv Hetil. 2014; 155: 1504–1509. [Hungarian]

  • 10

    Csikós A, Busa C, Muszbek K. Hospice palliative care development in Hungary. J Pain Symptom Manage. 2018; 55(2S): S30–S35.

  • 11

    Hegedűs K. (ed.) From spirit to spirit. Psychological care of patients with advanced and terminal illness. [Lélektől lélekig. Súlyos betegek és haldoklók pszichés gondozása.] SOTE Magatartástudományi Intézet – MAPET – Végeken Alapítvány, Budapest, 1995. [Hungarian]

  • 12

    Bognár T, Kolosai N, Hegedűs K, et al. “There should be someone to hold the hand of the dying.” The analysis of deep interviews with physicians about the difficulties of the care of the dying. [„Kellene, aki megfogná a haldokló kezét!” Orvosokkal készült mélyinterjúk elemzése a haldoklógondozás nehézségeiről.] LAM 2001; 11: 154–162. [Hungarian]

  • 13

    Muszbek K, Gaal I. Pitfalls within the cancer-related doctor-patient communication. [Az orvos–beteg kommunikáció csapdái daganatos betegség esetén.] Orv Hetil. 2016; 157: 649–653. [Hungarian]

  • 14

    Földesi E, Hauser P, Hegedűs K. Special aspects of medical communication in the field of pediatric oncology focusing on palliative care. [Az orvosi kommunikáció sajátosságai a gyermekonkológia területén, különös tekintettel a palliatív ellátásra.] Orv Hetil. 2020; 161: 323–329. [Hungarian]

  • 15

    Basch E, Deal AM, Kris MG, et al. Symptom monitoring with patient-reported outcomes during routine cancer treatment: a randomized controlled trial. J Clin Oncol. 2016; 34: 557–565. [Corrections: J Clin Oncol. 2016; 34: 2198; J Clin Oncol. 2019; 37: 528.]

  • 16

    Basch E, Deal AM, Dueck AC, et al. Overall survival results of a trial assessing patient-reported outcomes for symptom monitoring during routine cancer treatment. JAMA 2017; 318: 197–198.

  • 17

    Vanbutsele G, Pardon K, Van Belle S, et al. Effect of early and systematic integration of palliative care in patients with advanced cancer: a randomised controlled trial. Lancet Oncol. 2018; 19: 394–404.

  • 18

    Pochop L, Alexandrová R, Sláma O, et al. Oncology case report – when is the appropriate time to integrate palliative care? Klin Onkol. 2019; 32: 303–305.

  • 19

    Grosek S, Orazem M, Groselj U. Notes on the development of the Slovenian ethical recommendations for decision-making on treatment and palliative care of patients at the end of life in intensive care medicine. Pediatr Crit Care Med. 2018; 19(8S Suppl 2): S48–S52.

  • 20

    Preisler M, Heuse S, Riemer M, et al. Early integration of palliative cancer care: patients’ and caregivers’ challenges, treatment preferences, and knowledge of illness and treatment throughout the cancer trajectory. Support Care Cancer 2018; 26: 921–931.

  • 21

    Gärtner J, Daun M, Wolf J, et al. Early palliative care: pro, but please be precise! Oncol Res Treat. 2019; 42: 11–18.

  • 22

    Kayastha N, LeBlanc TW. When to integrate palliative care in the trajectory of cancer care. Curr Treat Options Oncol. 2020; 21: 41.

  • 23

    Brenne AT, Knudsen AK, Raj SX, et al. Fully integrated oncology and palliative care services at a local hospital in Mid-Norway: development and operation of an innovative care delivery model. Pain Ther. 2020; 9: 297–318.

  • 24

    Hjermstad MJ, Aass N, Andersen S, et al. PALLiON – PALLiative care Integrated in ONcology: study protocol for a Norwegian national cluster-randomized control trial with a complex intervention of early integration of palliative care. Trials 2020; 21: 303.

  • 25

    Barth C, Colombet I, Montheil V, et al. First referral to an integrated onco-palliative care program: a retrospective analysis of its timing. BMC Palliat Care 2020; 19: 31.

  • 26

    Mangel L, Kövér E, Szilágyi I, et al. Novel quality assurance method in oncology: the two-level, multi-disciplinary and oncotherapy oncology team system. [Új típusú minőségbiztosítás az onkológiában: a kétlépcsős (multidiszciplináris és onkoterápiás) onkoteamrendszer.] Orv Hetil. 2012; 153: 1984–1991. [Hungarian]

  • 27

    Pillay B, Wootten AC, Crowe H, et al. The impact of multidisciplinary team meetings on patient assessment, management and outcomes in oncology settings: a systemic review of the literature. Cancer Treat Rev. 2016; 42: 56–72.

  • 28

    Specchia ML, Frisicale EM, Carini E, et al. The impact of tumor board on cancer care: evidence from an umbrella review. BMC Health Serv Res. 2020; 20: 73.

  • 29

    Androutsos G, Koutsilieris M, Protogerou A, et al. Popular palliative cancer treatments in 18th–mid 19th century. J BUON 2016; 21: 523–527.

  • 30

    Hui D, Bruera E. Models of integration of oncology and palliative care. Ann Palliat Med. 2015; 4: 89–98.

  • 31

    den Herder-van der Eerden M, van Wijngaarden J, Payne S, et al. Integrated palliative care is about professional networking rather than standardisation of care: a qualitative study with healthcare professionals in 19 integrated palliative care initiatives in five European countries. Palliat Med. 2018; 32: 1091–1102.

  • 32

    Siouta N, Van Beek K, van der Eerden ME, et al. Integrated palliative care in Europe: a qualitative systematic literature review of empirically-tested models in cancer and chronic disease. BMC Palliat Care 2016; 15: 56.

  • 33

    Paiva CE, de Freitas Seriaco FL, de Angelis Nascimento MS, et al. Missed opportunities of integration of palliative care: frequency, causes, and profile of missed visits in an oncologic palliative care outpatient unit. J Pain Symptom Manage. 2020; 59: 1067–1073.e1.

  • 34

    Vanbutsele G, Van Belle S, Surmont V, et al. The effect of early and systematic integration of palliative care in oncology on quality of life and health care use near the end of life: a randomised controlled trial. Eur J Cancer 2020; 124: 186–193.

  • 35

    Burt M, Kamal AH. Practical strategies for optimizing and integrating palliative care in cancer. Curr Oncol Rep. 2018; 20: 97.

  • 36

    Furman M, Harild L, Anderson M, et al. The development of practice guidelines for a palliative care multidisciplinary case conference. J Pain Symptom Manage. 2018; 55: 395–401.