View More View Less
  • 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest
  • 2 Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest
  • 3 Semmelweis Egyetem, Budapest
  • 4 Óbudai Egyetem, Budapest
  • 5 Központi Statisztikai Hivatal, Budapest
  • 6 Magyar Tudományos Akadémia, Budapest
Open access

Absztrakt:

Bevezetés: A betegségek jelentősen befolyásolhatják az egyének munkaképességét, beleértve a munkából való hiányzást (absenteeism) és a csökkent hatékonyságú munkavégzést (presenteeism). Célkitűzés: A hazai felnőtt lakosság egészséggel összefüggő munkaképességének felmérése és lakossági normaértékek kialakítása a munkaképességre és tevékenységcsökkenésre vonatkozó (WPAI-) kérdőívvel. Módszer: Keresztmetszeti kérdőíves vizsgálatot végeztünk 2019-ben reprezentatív felnőtt lakossági minta (n = 2023) bevonásával. Felmértük a résztvevők szociodemográfiai jellemzőit. A válaszadók munkaképességét a WPAI-kérdőívvel, egészségi állapotát az EQ-5D-3L-kérdőívvel és az Európai Minimum Egészség Modul (MEHM) kérdéseivel vizsgáltuk. Statisztikai analízis: Leíró statisztikai elemzéseket végeztünk, Mann–Whitney-, illetve Kruskal–Wallis-teszttel vizsgáltuk az alcsoportok közötti különbségeket. Spearman-féle rangkorrelációval elemeztük a WPAI kapcsolatát az életkorral és az EQ-5D-3L-indexszel. Eredmények: A fizetett munkaviszonyban levők (n = 1194, 59%) közül 70 fő (6%) hiányzott a munkából a felmérést megelőző héten, ez átlagosan heti 1,9 (SD = 8,5) óra munkaidő-veszteséget jelent. Presenteeism 166 főnél (14%) fordult elő. A WPAI-absenteeism átlagosan 3,6%, a presenteeism 4,4%, a napi tevékenységek hatékonyságának csökkenése a teljes mintában 9,5% volt. Az absenteeism nem korrelált az életkorral, és nem különbözött jelentősen a vizsgált szociodemográfiai jellemzők szerint. A presenteeism a dolgozó nyugdíjasok, rokkantnyugdíjasok és a részmunkaidősök körében volt a legmagasabb. A presenteeism közepes (r = –0,379), az absenteeism gyenge (r = –0,113) kapcsolatot mutatott az EQ-5D-3L-indexszel. Közepes, illetve erős korrelációt találtunk a napi tevékenységek hatékonysága és az életkor (r = 0,412), valamint az EQ-5D-3L-index (r = –0,592) között. A MEHM szerinti állapotok rosszabbodásával szignifikánsan rosszabb WPAI-eredményeket mértünk. Következtetés: Kutatásunk elsőként nyújt hazai lakossági referenciaértékeket az egészséggel összefüggő munkaképességről a WPAI-kérdőívvel. A presenteeism területén jelentkező munkaképesség-csökkenés fokozott figyelmet érdemel a munkáltatók, a munkaügyi, egészségügyi és szociális szektor részéről. Orv Hetil. 2020; 161(36): 1522–1533.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • 1

    Hungarian Central Statistical Office. Sickness benefits, 2014–2016. [Központi Statisztikai Hivatal. Táppénz, 2014–2016.] Available from: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/tappenz16.pdf [accessed: February 20, 2020]. [Hungarian]

  • 2

    Kinman G. Sickness presenteeism at work: prevalence, costs and management. Br Med Bull. 2019; 129: 69–78.

  • 3

    Reuter M, Wahrendorf M, Di Tecco C, et al. Do temporary workers more often decide to work while sick? Evidence for the link between employment contract and presenteeism in Europe. Int J Environ Res Public Health 2019; 16: 1868.

  • 4

    Ishimaru T, Mine Y, Fujino Y. Two definitions of presenteeism: sickness presenteeism and impaired work function. Occup Med (Lond). 2020; 70: 95–100.

  • 5

    Kigozi J, Jowett S, Lewis M, et al. The estimation and inclusion of presenteeism costs in applied economic evaluation: a systematic review. Value Health 2017; 20: 496–506.

  • 6

    Brunner B, Igic I, Keller AC, et al. Who gains the most from improving working conditions? Health-related absenteeism and presenteeism due to stress at work. Eur J Health Econ. 2019; 20: 1165–1180.

  • 7

    Deng J, Guo Y, Shi H, et al. Effect of discrimination on presenteeism among aging workers in the United States: moderated mediation effect of positive and negative affect. Int J Environ Res Public Health 2020; 17: 1425.

  • 8

    Boncz I, Sebestyén A. Financial deficits in the health services of the UK and Hungary. Lancet 2006; 368: 917–918.

  • 9

    Prasad M, Wahlqvist P, Shikiar R, et al. A review of self-report instruments measuring health-related work productivity: a patient-reported outcomes perspective. Pharmacoeconomics 2004; 22: 225–244.

  • 10

    van den Berg TI, Elders LA, de Zwart BC, et al. The effects of work-related and individual factors on the Work Ability Index: a systematic review. Occup Environ Med. 2009; 66: 211–220.

  • 11

    Reilly MC, Zbrozek AS, Dukes EM. The validity and reproducibility of a work productivity and activity impairment instrument. Pharmacoeconomics 1993; 4: 353–365.

  • 12

    Ospina MB, Dennett L, Waye A, et al. A systematic review of measurement properties of instruments assessing presenteeism. Am J Manag Care 2015; 21: e171–e185.

  • 13

    Bokor A, Koszorús E, Brodszky V, et al. The impact of endometriosis on the quality of life in Hungary. [Az endometriosis hatása az életminőségre Magyarországon.] Orv Hetil. 2013; 154: 1426–1434. [Hungarian]

  • 14

    Balogh O, Brodszky V, Gulácsi L, et al. Cost-of-illness in patients with moderate to severe psoriasis: a cross-sectional survey in Hungarian dermatological centres. Eur J Health Econ. 2014; 15(Suppl 1): S101–S109.

  • 15

    Mandel MD, Bálint A, Lovász BD, et al. Work disability and productivity loss in patients with inflammatory bowel diseases in Hungary in the era of biologics. Eur J Health Econ. 2014; 15(Suppl 1): S121–S128.

  • 16

    Péntek M, Gulácsi L, Majoros A, et al. Health related quality of life and productivity of women with overactive bladder. [Hiperaktív hólyagszindrómával élő nők életminősége és munkaképessége.] Orv Hetil. 2012; 153: 1068–1076. [Hungarian]

  • 17

    Szántó S, Poór G, Opris D, et al. Improved clinical, functional and work outcomes in spondyloarthritides during real-life adalimumab treatment in central-eastern Europe. J Comp Eff Res. 2016; 5: 475–485.

  • 18

    Rencz F, Kovács Á, Brodszky V, et al. Cost of illness of medically treated benign prostatic hyperplasia in Hungary. Int Urol Nephrol. 2015; 47: 1241–1249.

  • 19

    Péntek M, Kobelt G, Berg J, et al. New insights into the burden and costs of multiple sclerosis in Europe: Results for Hungary. Mult Scler. 2017; 23(2 Suppl): 91–103.

  • 20

    Gönczi L, Kürti Z, Verdon C, et al. Perceived quality of care is associated with disease activity, quality of life, work productivity, and gender, but not disease phenotype: a prospective study in a high-volume IBD centre. J Crohns Colitis 2019; 13: 1138–1147.

  • 21

    Brodszky V, Tamási B, Hajdu K, et al. Disease burden of patients with pemphigus from a societal perspective. Expert Rev Pharmacoecon Outcomes Res. 2020 Jan 28. . [Published online ahead of print]

    • Crossref
    • Export Citation
  • 22

    EuroQol Group. EuroQol – a new facility for the measurement of health-related quality of life. Health Policy 1990; 16: 199–208.

  • 23

    Dolan P. Modeling valuations for EuroQol health states. Med Care 1997; 35: 1095–1108.

  • 24

    Rencz F, Gulácsi L, Drummond M, et al. EQ-5D in Central and Eastern Europe: 2000–2015. Qual Life Res. 2016; 25: 2693–2710.

  • 25

    Robine JM, Jagger C, Euro-REVES Group. Creating a coherent set of indicators to monitor health across Europe: the Euro-REVES 2 project. Eur J Public Health 2003; 13(3 Suppl): 6–14.

  • 26

    Van Oyen H, Bogaert P, Yokota RT, et al. Measuring disability: a systematic review of the validity and reliability of the Global Activity Limitations Indicator (GALI). Arch Public Health 2018; 76: 25.

  • 27

    Bogaert P, Van Oyen H, Beluche I, et al. The use of the global activity limitation Indicator and healthy life years by member states and the European Commission. Arch Public Health 2018; 76: 30.

  • 28

    Hungarian Central Statistical Office. Healthy life expectancy. [Központi Statisztikai Hivatal. Egészségesen várható élettartam.] Statisztikai Tükör 2015; 27: 1–4. [Hungarian]

  • 29

    Hopkins WG. A scale of magnitudes for effect statistics. Available from: https://www.sportsci.org/resource/stats/effectmag.html [accessed: February 20, 2020].

  • 30

    Productivity Index Survey. [TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001. Munkaképességi Index felmérés.] Available from: http://tamop248.hu/download/2015.05.11/Egyeb/munkakepessegi-index-felmeres.pdf [accessed: March 20, 2020]. [Hungarian]

  • 31

    McCrory C, Leahy S, Ribeiro AI, et al. Maternal educational inequalities in measured body mass index trajectories in three European countries. Paediatr Perinat Epidemiol. 2019; 33: 226–237.

  • 32

    Meyrose AK, Klasen F, Otto C, et al. Benefits of maternal education for mental health trajectories across childhood and adolescence. Soc Sci Med. 2018; 202: 170–178.

  • 33

    Straatmann VS, Lai E, Lange T, et al. How do early-life factors explain social inequalities in adolescent mental health? Findings from the UK Millennium Cohort Study. J Epidemiol Community Health 2019; 73: 1049–1060.

  • 34

    Hungarian Central Statistical Office. Employed persons by major age groups and sex (1998–2019). [Központi Statisztikai Hivatal. A foglalkoztatottak száma korcsoportok szerint, nemenként (1998–2019).] Available from: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qlf006.html [accessed: 2020 February 20]. [Hungarian]

  • 35

    Szende Á, Németh R. Health-related quality of life of the Hungarian population. [A magyar lakosság egészségi állapothoz kapcsolódó életminősége.] Orv Hetil. 2003; 144: 1667–1674. [Hungarian]

  • 36

    Baji P, Brodszky V, Rencz F, et al. Health status of the Hungarian population between 2000–2010. [A magyar lakosság egészségi állapota 2000 és 2010 között.] Orv Hetil. 2015; 156: 2035–2044.

  • 37

    Hungarian Central Statistical Office. Results of the European Health Survey, 2014. [Központi Statisztikai Hivatal. A 2014-ben végrehajtott európai lakossági egészségfelmérés eredményei.] Available from: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/elef/elef2014_osszefoglalo.pdf [accessed: February 20, 2020]. [Hungarian]