View More View Less
  • 1 Szent Imre Egyetemi Oktatókórház, Budapest, Tétényi út 12–16., 1115
  • 2 Szent Imre Egyetemi Oktatókórház, Budapest
  • 3 Semmelweis Egyetem, Budapest
Open access

Absztrakt:

Bevezetés: A claudicatio intermittens jelentős negatív hatással van a betegek életminőségére. A különböző revascularisatiós eljárások és a noninvazív orvosi kezelések javíthatják a betegek járását. A cilostazol I.A ajánlással rendelkezik a claudicatio intermittens kezelésére. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja a 3 hónapos cilostazolkezelésnek az egészséggel kapcsolatos életminőségre és az alsó végtag funkcionális kapacitására gyakorolt hatásának értékelése a klinikai gyakorlatban, claudicatio intermittensben szenvedő diabeteses (DM) és nem diabeteses (NDM) betegek körében. Módszer: A tanulmány multicentrikus, beavatkozással nem járó vizsgálat, amelybe 812, ambuláns kezelés alatt álló, perifériás verőérbetegségben szenvedő beteg (Fontaine II. stádium, átlagéletkor: 67,17 év, férfi/nő: 58,25/41,75%, 318 diabeteses) került beválasztásra, akik cilostazolkezelést kaptak (50 vagy 100 mg naponta kétszer) 3 hónapig. Az életminőséget az EQ-5D-3L-kérdőívvel, a funkcionális kapacitást a WELCH-kérdőívvel értékeltük. A fájdalommentes és maximális járástávolságnak, valamint a boka-kar indexnek a mérése megtörtént a vizsgálat indulásakor és a 3 hónapos kezelés után. Eredmények: A vizsgálat befejezése után az EQ-5D-index javult (kiindulási érték: NDM –0,45 ± 0,22, DM –0,48 ± 0,23, 3. hónap: –0,24 ± 0,18, –0,27 ± 0,19; p<0,0001), és a WELCH-pontszám szintén szignifikánsan nőtt (kiindulási érték: NDM 20 ± 14, DM 18 ± 14; 3. hónap: 33 ± 19, 29 ± 16; p<0,0001) mindkét betegcsoportban. Mind a fájdalommentes, mind a maximális járástávolság nőtt: NDM 59,2% (medián: 50,0%), 46,58 (medián: 40,51%), és DM 42,85% (medián: 43,33%), 41,61% (medián: 34,68%) (p<0,001). Következtetés: 3 hónapos cilostazolkezelés javította az életminőséget és az alsó végtagi funkcionális kapacitást claudicatio intermittensben szenvedő betegekben, diabetes esetén is. A WELCH-kérdőív hasznos eszköznek bizonyult a klinikai gyakorlatban a claudicatio kezelése során a járóképesség értékelésére. Orv Hetil. 2020; 161(38): 1637–1645.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • 1

    Criqui MH, Fronek A, Barrett-Connor E, et al. The prevalence of peripheral arterial disease in a defined population. Circulation 1985; 71: 510–515.

  • 2

    Fowkes FG, Rudan D, Rudan I, et al. Comparison of global estimates of prevalence and risk factors for peripheral artery disease in 2000 and 2010: a systematic review and analysis. Lancet 2013; 382: 1329–1340.

  • 3

    Selvin E, Erlinger TP. Prevalence of and risk factors for peripheral arterial disease in the United States: results from the National Health and Nutrition Examination Survey, 1999–2000. Circulation 2004; 110: 738–743.

  • 4

    Sigvant B, Wiberg-Hedman K, Bergqvist D, et al. A population-based study of peripheral arterial disease prevalence with special focus on critical limb ischemia and sex differences. J Vasc Surg. 2007; 45: 1185–1191.

  • 5

    Thiruvoipati T, Kielhorn CE, Armstrong EJ. Peripheral artery disease in patients with diabetes: epidemiology, mechanisms, and outcomes. World J Diabetes 2015; 10: 961–969.

  • 6

    Diehm C, Lange S, Darius H, et al. Association of low ankle brachial index with high mortality in primary care. Eur Heart J. 2006; 27: 1743–1749.

  • 7

    Wild SH, Byrne CD, Smith FB, et al. Low ankle-brachial pressure index predicts increased risk of cardiovascular disease independent of the metabolic syndrome and conventional cardiovascular risk factors in the Edinburgh Artery Study. Diabetes Care 2006; 29: 637–642.

  • 8

    Lamina C, Meisinger C, Heid IM, et al., for the KORA Study Group. Association of ankle-brachial index and plaques in the carotid and femoral arteries with cardiovascular events and total mortality in a population-based study with 13 years of follow-up. Eur Heart J. 2006; 27: 2580–2587.

  • 9

    Regensteiner JG, Hiatt WR, Coll JR, et al. The impact of peripheral arterial disease on health-related quality of life in the Peripheral Arterial Disease Awareness, Risk, and Treatment: New Resources for Survival (PARTNERS) Program. Vasc Med. 2008; 13: 15–24.

  • 10

    Breek JC, Hamming JF, De Vries J, et al. The impact of walking impairment, cardiovascular risk factors, and comorbidity on quality of life in patients with intermittent claudication. J Vasc Surg. 2002; 36: 94–99.

  • 11

    Gardner AW, Montgomery PS, Wang M, et al. Predictors of health-related quality of life in patients with symptomatic peripheral artery disease. J Vasc Surg. 2018; 68: 1126–1134.

  • 12

    Conijn AP, Jens S, Terwee CB, et al. Assessing the quality of available patient reported outcome measures for intermittent claudication: a systematic review using the COSMIN checklist. Eur J Vasc Endovasc Surg. 2015; 49: 316–334.

  • 13

    McDermott MM. Functional impairment in peripheral artery disease and how to improve it in 2013. Curr Cardiol Rep. 2013; 15: 347.

  • 14

    Gerhard-Herman MD, Gornik HL, Barrett C, et al. 2016 AHA/ACC Guideline on the management of patients with lower extremity peripheral artery disease: a report of the American College of Cardiology/American Heart Association Task Force on Clinical Practice Guidelines. Circulation 2017; 135: e726–e779. [Correction: Circulation 2017; 135: e791–e792.]

  • 15

    Bedenis R, Stewart M, Cleanthis M, et al. Cilostazol for intermittent claudication. Cochrane Database Syst Rev. 2014; 2014: CD003748.

  • 16

    Regensteiner JG, Ware JE Jr, McCarthy WJ, et al. Effect of cilostazol on treadmill walking, community-based walking ability, and health-related quality of life in patients with intermittent claudication due to peripheral arterial disease: meta-analysis of six randomized controlled trials. J Am Geriatr Soc. 2002; 50: 1939–1946.

  • 17

    Thompson PD, Zimet R, Forbes WP, et al. Meta-analysis of results from eight randomized, placebo-controlled trials on the effect of cilostazol on patients with intermittent claudication. Am J Cardiol. 2002; 90: 1314–1319.

  • 18

    Farkas K, Járai Z, Kolossváry E. Cilostazol is effective and safe option for the treatment of intermittent claudication. Results of the NOCLAUD study. [A cilostazol hatékony és biztonságos lehetőség a claudicatio intermittens kezelésére. A NOCLAUD vizsgálat eredményei.] Orv Hetil. 2017; 158: 123–128. [Hungarian]

  • 19

    Farkas K, Kolossváry E, Járai Z. Simple assessment of quality of life and lower limb functional capacity during cilostazol treatment – results of the SHort-tERm cIlostazol eFFicacy and quality of life (SHERIFF) study. Vasa 2020; 49: 235–242.

  • 20

    EuroQol Group. EuroQol – a new facility for the measurement of health-related quality of life. Health Policy 1990; 16: 199–208.

  • 21

    Abraham P, Godet R, Harbonnier M, et al. External validation of the “Walking Estimated Limitation Calculated by History” (WELCH) questionnaire in patients with claudication. Eur J Vasc Endovasc Surg. 2014; 47: 319–325.

  • 22

    Brislin RW. Back-translation for cross-cultural research. J Cross Cult Psychol. 1970; 1: 187–216.

  • 23

    Ouedraogo N, Chanut M, Aubourg M, et al. Development and evaluation of the Walking Estimated-Limitation Calculated by History questionnaire in patients with claudication. J Vasc Surg. 2013; 58: 981–988.

  • 24

    Tew GA, Nawaz S, Humphreys L, et al. Validation of the English version of the Walking Estimated-Limitation Calculated by History (WELCH) questionnaire in patients with intermittent claudication. Vasc Med. 2014; 19: 27–32.

  • 25

    Hiatt WR, Rogers RK, Brass EP. The treadmill is a better functional test than the 6-minute walk test in therapeutic trials of patients with peripheral artery disease. Circulation 2014; 130: 69–78.

  • 26

    Harwood AE, Totty JP, Broadbent E, et al. Quality of life in patients with intermittent claudication. Gefässchirurgie 2017; 22: 159–164.

  • 27

    Balogh O, Péntek M, Gulácsi L, et al. Quality of life and burden of disease in peripheral arterial disease: a study among Hungarian patients. [Magyarországi perifériás verőérbetegek életminőség és betegségteher vizsgálatának eredményei.] Orv Hetil. 2013; 154: 464–470. [Hungarian]

  • 28

    Devine EB, Alfonso-Cristancho R, Yanez ND, et al., for the Comparative Effectiveness Research Translation Network (CERTAIN) Collaborative. Effectiveness of a medical vs revascularization intervention for intermittent leg claudication based on patient-reported outcomes. JAMA Surg. 2016; 151: e162024.

  • 29

    Rastan A, McKinsey JF, Garcia LA, et al. One-year outcomes following directional atherectomy of popliteal artery lesions: subgroup analysis of the prospective, multicenter DEFINITIVE LE trial. J Endovasc Ther. 2018; 25: 100–108.

  • 30

    Lane R, Harwood A, Watson L, et al. Exercise for intermittent claudication. Cochrane Database Syst Rev. 2017; 12: CD000990.

  • 31

    Cucato GG, de Almeida Correia A, Farah BQ, et al. Validation of a Brazilian Portuguese version of the Walking Estimated-Limitation Calculated by History (WELCH). Arq Bras Cardiol. 2016; 106: 49–55.

  • 32

    Dolan NC, Liu K, Criqui MH, et al. Peripheral artery disease, diabetes, and reduced lower extremity functioning. Diabetes Care 2002; 25: 113–120.

  • 33

    Lozano FS, González-Porras JR, March JR, et al. Diabetes mellitus and intermittent claudication: a cross-sectional study of 920 claudicants. Diabetol Metab Syndr. 2014; 6: 21.

  • 34

    Nativel M, Potier L, Alexandre L, et al. Lower extremity arterial disease in patients with diabetes: a contemporary narrative review. Cardiovasc Diabetol. 2018; 17: 138.