View More View Less
  • 1 Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika, Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szeged, Korányi fasor 6., 6720
  • 2 Onkoterápiás Klinika, Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szeged
Open access

Absztrakt:

Bevezetés: Az őrszemnyirokcsomó-biopszia (SNB) jelentősége az előrehaladott – 4 mm-nél vastagabb – melanomák kezelésében eddig vitatott volt a szakirodalomban. Manapság azonban az adjuváns terápiák alkalmazásának előfeltétele a regionális nyirokcsomók érintettségének szövettani igazolása. Ugyanakkor az SNB szükségességének kritériumai Magyarországon sem egységesek, van, ahol jelenleg a vastag melanomák esetén nem végzik el ezt a beavatkozást. Célkitűzés: Klinikánkon az elmúlt években konzekvensen elvégeztük az őrszemnyirokcsomók vizsgálatát 4 mm-nél vastagabb melanomák esetén is, így érdemesnek tartottuk értékelni, hogy ebben a betegcsoportban milyen arányban fordul elő a tájéki nyirokcsomók klinikailag nem, szövettanilag viszont detektálható áttéte. Módszer: A klinikánkon 2007 és 2011 között melanomával diagnosztizált 1133 beteg közül kiválasztottuk azokat a pácienseket, akiknek 4 mm-nél vastagabb primer tumoruk volt, és retrospektíven értékeltük a betegek demográfiai adatait, primer daganatuk klinikai, valamint szövettani jellegzetességeit az őrszemnyirokcsomó szövettani paramétereinek függvényében. Eredmények: Az 5 éves időszakban 116 olyan, melanomában szenvedő beteget diagnosztizáltunk, akinél vastag melanoma került sebészi kimetszésre. 78 páciensnél történt SNB, mely 50 esetben szövettanilag pozitívnak bizonyult. A betegek átlagos életkora közel 58 év volt. Következtetés: Klinikánkon évente tíz olyan, vastag melanomás beteget kezelünk, akinél az őrszemnyirokcsomó szövettani pozitivitása alapján igazoltuk a betegség metastaticus stádiumát. Eredményeink és a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján akár 100 körülire becsülhető azoknak a pácienseknek a száma Magyarországon, akiknél ezzel a patológiai stádiumot meghatározó módszerrel az adjuváns kezelés szükségessége megállapítható. A betegcsoport fiatal életkorát figyelembe véve, hatékony target/immunterápia adjuváns alkalmazásával eredményesebben csökkenthető lehet az elvesztett életévek száma, mint a belszervi metastaticus stádiumban megkezdett kezelésekkel. Orv Hetil. 2020; 161(39): 1675–1680.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • 1

    Swetter SM, Tsao H, Bichakjian CK, et al. Guidelines of care for the management of primary cutaneous melanoma. J Am Acad Dermatol. 2019; 80: 208–250.

  • 2

    Morton DL, Wen DR, Wong JH, et al. Technical details of intraoperative lymphatic mapping for early stage melanoma. Arch Surg. 1992; 127: 392–399.

  • 3

    Balch CM, Soong SJ, Gershenwald JE, et al. Prognostic factors analysis of 17 600 melanoma patients: validation of the American Joint Committee on Cancer melanoma staging system. J Clin Oncol. 2001; 19: 3622–3634.

  • 4

    Morton DL, Thompson JF, Cochran AJ, et al. Final trial report of sentinel-node biopsy versus nodal observation in melanoma. N Engl J Med. 2014; 370: 599–609.

  • 5

    Delgado AF, Delgado AF. Complete lymph node dissection in melanoma: a systematic review and meta-analysis. Anticancer Res. 2017; 37: 6825–6829.

  • 6

    Stadler R, Leiter U, Garbe C. Lack of survival benefit in sentinel lymph node-positive melanoma with immediate complete lymphadenectomy – a review. J Dtsch Dermatol Ges. 2019; 17: 7–13.

  • 7

    Hungarian Cancer Registry. [Magyar Rákregiszter.] Available from: https://onkol.hu/hungarian-cancer-registry/?lang=en [accessed: May 2, 2020]. [Hungarian]

  • 8

    Curtin JA, Fridlyand J, Kageshita T, et al. Distinct sets of genetic alterations in melanoma. N Engl J Med. 2005; 353: 2135–2147.

  • 9

    Michielin O, van Akkooi AC, Ascierto PA, et al. Cutaneous melanoma: ESMO clinical practice guidelines for diagnosis, treatment and follow-up. Ann Oncol. 2019; 30: 1884–1901.

  • 10

    Coit DG, Thompson JA, Albertini MR, et al. Cutaneous melanoma, version 2.2019, NCCN clinical practice guidelines in oncology. J Natl Compr Canc Netw. 2019; 17: 367–402.

  • 11

    Eggermont AM, Chiarion-Sileni V, Grob JJ, et al. Prolonged survival in stage III melanoma with ipilimumab adjuvant therapy. N Engl J Med. 2016; 375: 1845–1855. [Correction: N Engl J Med. 2018; 379: 2185.]

  • 12

    Weber J, Mandala M, Del Vecchio M, et al. Adjuvant nivolumab versus ipilimumab in resected stage III or IV melanoma. N Engl J Med. 2017; 377: 1824–1835.

  • 13

    Long GV, Hauschild A, Santinami M, et al. Adjuvant dabrafenib plus trametinib in stage III BRAF-mutated melanoma. N Engl J Med. 2017; 377: 1813–1823.

  • 14

    Eggermont AM, Bank CU, Mandala M, et al. Adjuvant pembrolizumab versus placebo in resected stage III melanoma. N Engl J Med. 2018; 378: 1789–1801.

  • 15

    Rodriguez Otero JC, Dagatti MS, Fernandez Bussy R, et al. Sentinel lymph node biopsy in patients with thick primary cutaneous melanoma. World J Oncol. 2019; 10: 112–117.

  • 16

    Morton DL, Thompson JF, Cochran AJ, et al. Final trial report of sentinel-node biopsy versus nodal observation in melanoma. N Engl J Med. 2014; 370: 599–609.

  • 17

    Yamamoto M, Fisher KJ, Wong JY, et al. Sentinel lymph node biopsy is indicated for patients with thick clinically lymph node-negative melanoma. Cancer 2015; 121: 1628–1636.

  • 18

    White I, Fortino J, Curti B, et al. Clinical impact of sentinel lymph node biopsy in patients with thick (>4 mm) melanomas. Am J Surg. 2014; 207: 702–707.

  • 19

    Meguerditchian AN, Asubonteng K, Young C, et al. Thick primary melanoma has a heterogeneous tumor biology: an institutional series. World J Surg Oncol. 2011; 9: 40.

  • 20

    Kachare SD, Singla P, Vohra NA, et al. Sentinel lymph node biopsy is prognostic but not therapeutic for thick melanoma. Surgery 2015; 158: 662–668.

  • 21

    Ribero S, Osella-Abate S, Sanlorenzo M, et al. Sentinel lymph node biopsy in thick-melanoma patients (N = 350): what is its prognostic role? Ann Surg Oncol. 2015; 22: 1967–1973.

  • 22

    Vermeeren L, van der Ent FW, Sastrowijoto PS, et al. Thick melanoma: prognostic value of positive sentinel nodes. World J Surg. 2009; 33: 2464–2468.

  • 23

    Bello DM, Han G, Jackson L, et al. The prognostic significance of sentinel lymph node status for patients with thick melanoma. Ann Surg Oncol. 2016; 23(Suppl 5): 938–945.

  • 24

    Hunger RE, Michel A, Seyed Jafari SM, et al. Sentinel lymph node biopsy in thick malignant melanoma: a 16-year single unit experience. Eur J Dermatol. 2015; 25: 472–476.

  • 25

    de Oliveira Filho RS, da Silva AM, de Oliveira DA, et al. Sentinel node biopsy should not be recommended for patients with thick melanoma. Rev Col Bras Cir. 2013; 40: 127–129.

  • 26

    Hettiarachy SP, Kang N, O’Toole G, et al. Sentinel lymph node biopsy in malignant melanoma: a series of 100 consecutive patients. Br J Plast Surg. 2000; 53: 559–562.

  • 27

    Read RL, Pasquali S, Haydu L, et al. Quality assurance in melanoma surgery: the evolving experience at a large tertiary referral centre. Eur J Surg Oncol. 2015; 41: 830–836.

  • 28

    Persa OD, Knuever J, Rose A, et al. Predicting risk for seroma development after axillary or inguinal sentinel lymph node biopsy in melanoma patients. Int J Dermatol. 2019; 58: 185–189.

  • 29

    Espinosa-Pereiro CE, Zulaica Gárate A, García-Doval I. Complications and sequelae after sentinel lymph node biopsy in melanoma: a retrospective cohort study. [Complicaciones y secuelas de la técnica de biopsia selectiva del ganglio centinela para el melanoma en una cohorte retrospectiva.] Actas Dermosifiliogr. 2019; 110: 482–489. [Spanish]