View More View Less
  • 1 Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola, Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szeged
  • 2 Gál Ferenc Főiskola, Egészség és Szociális Tudományi Kar, Gyula
  • 3 Pszichológiai Intézet, Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szeged
  • 4 Sebészeti Klinika, Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szeged
Open access

Absztrakt:

Bevezetés: Kórházi betegek körében a betegség okozta változások miatt a társas kapcsolatok átrendeződhetnek, erősödhetnek, de akár gyengülhetnek is. Ezen változások mérése, a szubjektíve megélt társas támogatás mértékének, elérhetőségének vagy akár az észlelt izolációnak a kimutatása fontos feladat, ugyanis ezen dimenziók összefüggnek a gyógyulási mutatókkal. Célkitűzés: A kutatás célja annak bemutatása, hogy az általunk fejlesztett PRISM-D rajzteszt hogyan alkalmazható az észlelt társas támogatás mérésére. További célkitűzés a teszten mért társas támogatás mutatóinak és a depresszió-, valamint a szorongásszint közötti kapcsolatnak a vizsgálata súlyos betegek esetében. Módszer: 194 súlyos, kórházi kezelés alatt álló beteg (daganatos, műtéti beavatkozást igénylő gyomor-bél rendszeri betegségben és krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegek) esetében a PRISM-D rajzteszt, a STAI- és BDI-tesztek felvétele kórházi osztályokon. Eredmények: A vizsgálati személyek többsége megjelenítette a rajzteszten a társas támogatást (95,7%), jelentős hányaduk több körrel (64,0%) és nagyobbnak, mint a betegséget szimbolizáló kör (71,2%). Azok a személyek, akik nem jelenítettek meg egyetlen társas támogató személyt sem, szignifikánsan magasabb szorongásszintet éltek meg (STAI-S: p = 0,040, df = 181; STAI-T: p = 0,005, df = 153). A térbeli elhelyezkedést tekintve azok a betegek, akik az Ént és a betegséget szimbolizáló kör közé helyezték el a társas támogatást, alacsonyabb szintű szorongást és depresszív tüneteket éltek meg, mint akik a betegséget rajzolták közelebb, a társas támogatást távolabb (STAI-S: p = 0,016, df = 91; BDI: p = 0,027, df = 142). Következtetés: Eredményeink szerint a PRISM-D rajzteszt alkalmas az észlelt társas támogatás vizsgálatára, az Énhez és a betegséghez viszonyított szubjektív jelentőségének és észlelt közelségének mérésére, továbbá az észlelt szociális izoláció detektálására. Gyors, egyszerű mérőeszközként nagymértékben segítheti kórházi osztályokon a szűrést és a terápiás munkát. Orv Hetil. 2020; 161(39): 1688–1696.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • 1

    Kaplan BH, Cassel JC, Gore S. Social support and health. Med Care 1997; 15(5 Suppl): 47–58.

  • 2

    Lakey B, Drew JB. A social-cognitive perspective on social support. In: Pierce GR, Lakey B, Sarason IG, et al. (eds.) Sourcebook of social support and personality. Springer, Boston, MA, 1997; pp. 107–140.

  • 3

    Holahan CJ, Moos RH, Holahan CK, et al. Social context, coping strategies, and depressive symptoms: an expanded model with cardiac patients. J Pers Soc Psychol. 1997; 72: 918–928.

  • 4

    Turner-Cobb JM, Gore-Felton C, Marouf F, et al. Coping, social support, and attachment style as psychosocial correlates of adjustment in men and women with HIV/AIDS. J Behav Med. 2002; 25: 337–353.

  • 5

    Penninx BW, van Tilburg T, Boeke AJ, et al. Effects of social support and personal coping resources on depressive symptoms: different for various chronic diseases? Health Psychol. 1998; 17: 551–558.

  • 6

    Stone AA, Mezzacappa ES, Donatone BA, et al. Psychosocial stress and social support are associated with prostate-specific antigen levels in men: results from a community screening program. Health Psychol. 1999; 18: 482–486.

  • 7

    Goodenow C, Reisine ST, Grady KE. Quality of social support and associated social and psychological functioning in women with rheumatoid arthritis. Health Psychol. 1990; 9: 266–284.

  • 8

    Stefaniak TJ, Dziedziul J, Walerzak AM, et al. Pain intensity and perceived social support among patients with pancreatic tumors. J Pain Relief 2012; 1: 110.

  • 9

    Krohne HW, Slangen KE. Influence of social support on adaptation to surgery. Health Psychol. 2005; 24: 101–105.

  • 10

    Reblin M, Uchino BN. Social and emotional support and its implication for health. Curr Opin Psychiatry 2008; 21: 201–205.

  • 11

    Uchino BN, Cacioppo JT, Kiecolt-Glaser JK. The relationship between social support and physiological processes: a review with emphasis on underlying mechanisms and implications for health. Psychol Bull. 1996; 119: 488–531.

  • 12

    Cohen S, Wills TA. Stress, social support, and the buffering hypothesis. Psychol Bull. 1985; 98: 310–357.

  • 13

    Procidano ME. The nature of perceived social support: findings of meta-analytic studies. In: Spielberger CD, Butcher JN. (eds.) Advances in personality assessment. Erlbaum, Hillsdale, NJ, 1992; pp. 1–26.

  • 14

    Sarason BR, Sarason IG, Gurung RA. Close personal relationships and health outcomes: a key to the role of social support. In: Duck S. (ed.) Handbook of personal relationships: theory, research, and interventions. John Wiley & Sons, New York, NY, 1997; pp. 547–573.

  • 15

    Lin N, Ye X, Ensel WM. Social support and depressed mood: a structural analysis. J Health Soc Behav. 1999; 40: 344–359.

  • 16

    Lakey B, Cronin A. Low social support and major depression: research, theory and methodological issues. In: Dobson KS, Dozois DJ. (eds.) Risk factors for depression. Elsevier Academic Press, San Diego, CA, 2008; pp. 385–408.

  • 17

    Bisschop MI, Kriegsman DM, Beekman AT, et al. Chronic diseases and depression: the modifying role of psychosocial resources. Soc Sci Med. 2004; 59: 721–733.

  • 18

    Everson-Rose SA, Lewis TT. Psychosocial factors and cardiovascular disease. Annu Rev Public Health 2005; 26: 469–500.

  • 19

    Patel SS, Peterson RA, Kimmel PL. The impact of social support on end-stage renal disease. Semin Dial. 2005; 18: 98–102.

  • 20

    Molloy GJ, Johnston DW, Witham MD. Family caregiving and congestive heart failure: review and analysis. Eur J Heart Fail. 2005; 7: 592–603.

  • 21

    Cardol M, Groenewegen PP, de Bakker DH, et al. Shared help seeking behaviour within families: a retrospective cohort study. BMJ 2005; 330: 882.

  • 22

    Brummet BH, Mark DB, Siegler IC, et al. Perceived social support as a predictor of mortality in coronary patients: effects of smoking, sedentary behaviour, and depressive symptoms. Psychosom Med. 2005; 67: 40–45.

  • 23

    Stanton AL, Revenson TA, Tennen H. Health psychology: psychological adjustment to chronic disease. Annu Rev Psychol. 2007; 58: 565–592.

  • 24

    Rokach A. Correlates of loneliness as perceived by the terminally ill. Curr Psychol. 2000; 19: 237–248.

  • 25

    Spiegel D. Mind matters – Group therapy and survival in breast cancer. N Engl J Med. 2001; 345: 1767–1768.

  • 26

    Arpin K, Fitch M, Browne BB, et al. Prevalence and correlates of family dysfunction and poor adjustment to chronic illness in specialty clinics. J Clin Epidemiol. 1990; 43: 373–383.

  • 27

    Berkanovic E, Hurwicz ML. Rheumatoid arthritis and comorbidity. J Rheumatol. 1990; 17: 888–892.

  • 28

    Vogt TM, Mullooly JP, Ernst D, et al. Social networks as predictors of ischemic heart disease, cancer, stroke and hypertension: incidence, survival and mortality. J Clin Epidemiol. 1992; 45: 659–666.

  • 29

    Fitzpatrick R, Newman S, Lamb R, et al. Social relationships and psychological well-being in rheumatoid arthritis. Soc Sci Med. 1988; 27: 399–403.

  • 30

    Cacioppo JT, Hawkley LC. Social isolation and health, with an emphasis on underlying mechanisms. Perspect Biol Med. 2003; 46(3 Suppl): S39–S52.

  • 31

    Uchino BN. (ed.) Social support and physical health: Understanding the health consequences of our relationships. Yale University Press, New Haven, CT, 2004.

  • 32

    Barrera M. Social support research in community psychology. In: Rappaport J, Seidman E. (eds.) Handbook of community psychology. Kluwer Academic/Plenum, New York, NY, 2000; pp. 215–245.

  • 33

    Hartmann M, Bäzner E, Wild B, et al. Effects of interventions involving the family in the treatment of adult patients with chronic physical diseases: a meta-analysis. Psychother Psychosom. 2010; 79: 136–148.

  • 34

    Martire LM, Schulz R, Helgeson VS, et al. Review and meta-analysis of couple-oriented interventions for chronic illness. Ann Behav Med. 2010; 40: 325–342.

  • 35

    Havancsák R, Pócza-Véger P, Csabai M. The PRISM-D drawing test in the examination and treatment of hospital patients. In: Csabai M, Pintér JN. (eds.) Psychology in healing: Phenomenological, art psychological and body representation centered approaches. [A PRISM-D rajzteszt kórházi betegek vizsgálatában és kezelésében. In: Csabai M, Pintér JN. (szerk.) Pszichológia a gyógyításban: Fenomenológiai, művészetpszichológiai és testkép-központú megközelítések.] Oriold és Társai Kiadó, Budapest, 2013; pp. 83–107. [Hungarian]

  • 36

    Sándor Z, Látos M, Pócza-Véger P, et al. The drawing version of the pictorial representation of illness and self measure. Psychol Health 2020 Feb 17. . [Online ahead of print]

    • Crossref
    • Export Citation
  • 37

    Sándor Z, Csabai M. Application of the PRISM-D drawing test to the complex examination of cancer-related emotional and cognitive representations. [A PRISM-D rajzteszt alkalmazása a daganatos betegséggel összefüggő érzelmi és kognitív reprezentációk komplex vizsgálatára]. Orv Hetil. 2018; 159: 2021–2030. [Hungarian]

  • 38

    Büchi S, Sensky T. PRISM: Pictorial Representation of Illness and Self Measure. A brief nonverbal measure of illness impact and therapeutic aid in psychosomatic medicine. Psychosomatics 1999; 40: 314–320.

  • 39

    Reimus JL, Vingerhoets AJ, Soons PH, et al. Suffering in psoriasis patients: its relation with illness severity and subjective well-being. Int J Dermatol. 2007; 46: 1042–1045.

  • 40

    Büchi S, Sensky T, Sharpe L, et al. Graphic representation of illness: a novel method of measuring patients’ perceptions of the impact of illness. Psychother Psychosom. 1998; 67: 222–225.

  • 41

    Stefaniak TJ, Dziedziul J, Walerzak AM, et al. Pain intensity and perceived social support among patients with pancreatic tumors. J Pain Relief 2012; 1: 110. Doi: 10.4172/2167-0846.1000110.

  • 42

    Spielberger CD, Gorsuch RL, Lushene RE. Manual for the state-trait anxiety inventory. Consulting Psychologists Press, Palo Alto, CA, 1970.

  • 43

    Sipos K, Sipos M. The development and validation of the Hungarian form of the STAI. In: Spielberger CD, Diaz-Guerrero R. (eds.) Cross-Cultural Anxiety. Hemisphere Publishing Corporation, Washington–London, 1978; pp. 51–61.

  • 44

    Beck AT, Ward CH, Mendelson M, et al. An inventory for measuring depression. Arch Gen Psychiatry 1960; 4: 561–571.

  • 45

    Richter P, Werner J, Heerlein A, et al. On the validity of the Beck Depression Inventory. A review. Psychopathology 1998; 31: 160–168.

  • 46

    Rózsa S, Szádóczky E, Füredi J. Characteristics of the Beck Depression Scale in Hungarian Sample. [A Beck Depresszió Kérdőív rövidített változatának jellemzői hazai mintán.] Psychiatr Hung. 2001; 16: 384–402. [Hungarian]

  • 47

    Guzman SJ, Nicassio PM. The contribution of negative and positive illness schemas to depression in patients with end-stage renal disease. J Behav Med. 2003; 26: 517–534.

  • 48

    Benyamini Y, Medalion B, Garfinkel D. Patient and spouse perceptions of the patient’s heart disease and their associations with received and provided social support and undermining. Psychol Health 2007; 22: 765–785.

  • 49

    Hagger MS, Orbell S. A meta-analytic review of the common-sense model of illness representations. Psychol Health 2003; 18: 141–184.

  • 50

    Petrie KJ, Jago LA, Devcich DA. A role of illness perceptions in patients with medical conditions. Curr Opin Psychiatry 2007; 20: 163–167.