View More View Less
  • 1 Általános Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Semmelweis Egyetem, Budapest, Nagyvárad tér 4., 1089
  • 2 Országos Korányi Pulmonológiai Intézet, Budapest
  • 3 Népegészségügyi Kar, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debreceni Egyetem, Debrecen
Open access

Absztrakt:

Bevezetés: COPD-ben szenvedő betegeknél kóros tápláltsági állapot alakulhat ki a gyulladásos citokinek termelődése, valamint a beszűkült étrend miatt. Célkitűzés: A COPD-s betegek tápláltsági állapotának kombinált rizikószűrése, a testtömeg rendellenességének és kapcsolatának vizsgálata a légzőszervi és funkcionális paraméterekkel, valamint e rendellenességek életminőségre gyakorolt hatásának elemzése. Módszer: A tápláltsági rizikó kombinált szűrését végeztük MUST (Malnutrition Universal Screening Tool) kérdőívvel és a bioelektromosimpedancia-analízis elvén működő InBody 170 géppel, valamint OMRON BF511 testösszetétel-elemző mérőkészülékkel az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet Légzésrehabilitációs Osztályán 2019. január 1. és december 31. között, 40 év feletti COPD-s betegek körében. Eredmények: A betegek medián életkora 66 (IQR 61–72) év, a medián BMI 24,5 (IQR 19,1–29,7) kg/m² volt; a 110 COPD-s beteg közül 32% (n = 35) alultáplált volt, és 45% (n = 49) akaratlanul fogyott az előző évben. Az alultáplált betegek gyengébb tüdőfunkcióval rendelkeztek (FEV1ref%: 36 [IQR 29–49]), mint a normál súlyú (FEV1ref%: 46 [IQR 35–52]) vagy túlsúllyal rendelkező (FEV1ref%: 46 [IQR 39–57]) betegek, életminőségük szignifikánsan gyengébb volt (65,63 vs. 56,59 vs. 47,23; p = 0,045). Szignifikáns korrelációt találtunk a BMI – FEV1ref% (ρ = 0,26; p = 0,007) és a BMI – exacerbatiók száma között (ρ = 0,37; p = 0,008). Következtetés: Megállapítottuk, hogy az alultáplált COPD-s betegek gyengébb tüdőfunkcióval és rosszabb életminőséggel rendelkeznek, valamint azt is, hogy a kóros tápláltsági állapot kialakulásának magas kockázata miatt COPD-s betegeknél javasoljuk a tápláltsági állapot rizikójának kombinált szűrését és a táplálásterápia hatékonyságának vizsgálatát. Orv Hetil. 2020; 161(40): 1711–1719.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • 1

    Varga JT. Chronic obstructive pulmonary disease. [Krónikus obstruktív tüdőbetegség.] Háziorv Továbbk Szle. 2018; 23: 54–58. [Hungarian]

  • 2

    Global Strategy for the Diagnosis, Management and Prevention of COPD, Global Initiative for Chronic Obstructive Lung Disease (GOLD) 2019. Available from: http://goldcopd.org [accessed: March 20, 2020].

  • 3

    Vogelmeier CF, Criner GJ, Martinez FJ, et al. Global strategy for the diagnosis, management and prevention of chronic obstructive lung disease 2017 report: GOLD executive summary. Respirology 2017; 22: 575–601.

  • 4

    Korányi Bulletin 2019. [Korányi Bulletin 2019.] Országos Korányi Pulmonológiai Intézet, Budapest. Available from: http://www.koranyi.hu/tartalom/bulletin/Evkonyv2019.pdf [accessed: March 21, 2020]. [Hungarian]

  • 5

    Schols AM, Ferreira IM, Franssen FM, et al. Nutritional assessment and therapy in COPD: a European Respiratory Society statement. Eur Respir J. 2014; 44: 1504–1520.

  • 6

    Odler B, Müller V. Asthma-COPD overlap syndrome. [Asthma-COPD overlap szindróma.] Orv Hetil. 2016; 157: 1304–1313. [Hungarian]

  • 7

    Collins PF, Stratton RJ, Kurukulaaratchy RJ, et al. Influence of deprivation on health care use, health care costs, and mortality in COPD. Int J Chron Obstruct Pulmon Dis. 2018; 13: 1289–1296.

  • 8

    Tamási L, Speer G, AMULET vizsgálóorvosai. Assessment of patient-reported outcomes by questionnaires in patients with Moderate and severe chronic obstructive pulmonary disease treated with glycopyrroniUm in the reaL lifE setTing in Hungary (AMULET). [Glikopirróniummal kezelt középsúlyos és súlyos krónikus obstruktív tüdőbetegek állapotának kérdőíves értékelése valós körülmények között. AMULET-vizsgálat.] Orv Hetil. 2020; 161: 295–305. [Hungarian]

  • 9

    Ter Beek L, van der Vaart H, Wempe JB, et al. Dietary resilience in patients with severe COPD at the start of a pulmonary rehabilitation program. Int J Chron Obstruct Pulmon Dis. 2018; 13: 1317–1324.

  • 10

    Fekete M, Pongor V, Fehér A, et al. Relationship of chronic obstructive pulmonary disease and nutritional status – clinical observations. [Krónikus légzőszervi betegek tápláltsági állapotának vizsgálata – klinikai megfigyelések.] Orv Hetil. 2019; 160: 908–913. [Hungarian]

  • 11

    Rawal G, Yadav S. Nutrition in chronic obstructive pulmonary disease: a review. J Transl Int Med. 2015; 3: 151–154.

  • 12

    Kondrup J, Allison SP, Elia M, et al. European Society of Parenteral and Enteral Nutrition (ESPEN) guidelines for nutrition screening 2002. Clin Nutr. 2003; 22: 415–421.

  • 13

    National Institutes of Health, National Heart Lung and Blood Institute Obesity Education Initiative Expert Panel on the Identification, Evaluation, and Treatment of Obesity in Adults. Executive summary of the clinical guidelines on the identification, evaluation, and treatment of overweight and obesity in adults. Arch Intern Med. 1998; 158: 1855–1867.

  • 14

    Celli BR, Cote CG, Marin JM, et al. The body-mass index, airflow obstruction, dyspnea, and exercise capacity index in chronic obstructive pulmonary disease. N Engl J Med. 2004; 350: 1005–1012.

  • 15

    Jones PW, Quirk FH, Baveystock CM, et al. A self-complete measure for health status for chronic airflow limitation. The St. George’s Respiratory Questionnaire. Am Rev Respir Dis. 1992; 145: 1321–1327.

  • 16

    ATS Committee on Proficiency Standards for Clinical Pulmonary Function Laboratories. ATS statement: guidelines for the six-minute walk test. Am J Respir Crit Care Med. 2002; 166: 111–117. [Correction: Am J Respir Crit Care Med. 2016; 193: 1185.]

  • 17

    Bestall JC, Paul EA, Garrod R, et al. Usefulness of the Medical Research Council (MRC) dyspnoea scale as a measure of disability in patients with chronic obstructive pulmonary disease. Thorax 1999; 54: 581–586.

  • 18

    Schols AM, Slangen J, Volovics L, et al. Weight loss is a reversible factor in the prognosis of chronic obstructive pulmonary disease. Am J Respir Crit Care Med. 1998; 157: 1791–1797.

  • 19

    Böszörményi Nagy Gy, Balikó Z, Kovács G, et al. Protocol on diagnosis and therapy of the basic and emergency management of patients affected by chronic obstructive pulmonary disease. [Egészségügyi szakmai irányelv a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) diagnosztikájáról és kezeléséről az alap-, a szak és a sürgősségi ellátás területére.] Med Thor. 2014; 67(Suppl): 79–113. [Hungarian]

  • 20

    Divo MJ, Cabrera C, Casanova C, et al. Comorbidity distribution, clinical expression and survival in COPD patients with different body mass index. Chronic Obstr Pulm Dis. 2014; 1: 229–238.

  • 21

    Ansari K, Keaney N, Kay A, et al. Body mass index, airflow obstruction and dyspnea and body mass index, airflow obstruction, dyspnea scores, age and pack years-predictive properties of new multidimensional prognostic indices of chronic obstructive pulmonary disease in primary care. Ann Thorac Med. 2016; 11: 261–268.

  • 22

    Collins PF, Stratton RJ, Elia M. The influence of smoking status on malnutrition risk and 1-year mortality in outpatients with chronic obstructive pulmonary disease. J Hum Nutr Diet. 2011; 24: 382–383.

  • 23

    Audrain-Mcgovern J, Benowitz NL. Cigarette smoking, nicotine, and body weight. Clin Pharmacol Ther. 2011; 90: 164–168.

  • 24

    Collins PF, Stratton RJ, Elia M. The influence of smoking status on malnutrition risk and 1-year mortality in outpatients with chronic obstructive pulmonary disease. J Hum Nutr Diet. 2011; 24: 382–383.

  • 25

    Rutten E, Wouters E, Franssen F. Malnutrition and obesity in COPD. Eur Respir Mon. 2013; 59: 80–92.

  • 26

    Vanfleteren LE, Spruit MA, Wouters EF, et al. Management of chronic obstructive pulmonary disease beyond the lungs. Lancet Respir Med. 2016; 4: 911–924.

  • 27

    Varga J. Smoking and pulmonary complications: respiratory prehabilitation. J Thorac Dis. 2019; 11(Suppl 5): S639–S644.

  • 28

    Varga J, Munkácsi A, Máthé Cs, et al. The effect of the inspiratory muscles training on physical condition in COPD. [A belégző izmok tréningjének hatása a betegek fizikai állapotára COPD-ben.] Med Thor. 2018; 71: 96–102. [Hungarian]

  • 29

    Schols AM, Soeters PB, Dingemans AM, et al. Prevalence and characteristics of nutritional depletion in patients with stable COPD eligible for pulmonary rehabilitation. Am Rev Respir Dis. 1993; 147: 1151–1156.

  • 30

    Jones PW, Brusselle G, Dal Negro RW, et al. Health-related quality of life in patients by COPD severity within primary care in Europe. Respir Med. 2011; 105: 57–66.

  • 31

    Bauer J, Biolo G, Cederholm T, et al. Evidence-based recommendations for optimal dietary protein intake in older people: a position paper from the PROT-AGE Study Group. J Am Med Dir Assoc. 2013; 14: 542–559.

  • 32

    Raynaud-Simon A, Revel-Delhom C, Hébuterne X. Clinical practice guidelines from the French Health High Authority: nutritional support strategy in protein-energy malnutrition in the elderly. Clin Nutr. 2011; 30: 312–319.

  • 33

    Kwon HY, Kim E. Factors contributing to quality of life in COPD patients in South Korea. Int J Chron Obstruct Pulmon Dis. 2016; 11: 103–109.

  • 34

    Suzana S Jr, Hanis MY, Tang SY, et al. Changes in nutritional, functional status and quality of life of COPD out-patients after a pulmonary rehabilitation programme in HUKM: a pilot study. Malays J Nutr. 2008; 14: 151–162.

  • 35

    Vágvölgyi A, Rozgonyi Z, Vadász P, et al. Risk stratification before thoracic surgery, perioperative pulmonary rehabilitation. [A mellkassebészeti műtéti teherbíró képesség megítélése, perioperatív légzésrehabilitáció.] Orv Hetil. 2017; 158: 1989–1997. [Hungarian]

  • 36

    Vágvölgyi A, Rozgonyi Z, Kerti M, et al. Effectiveness of pulmonary rehabilitation and correlations in between functional parameters, extent of thoracic surgery and severity of post-operative complications: randomized clinical trial. J Thor Dis. 2018; 10: 3519–3531.

  • 37

    Varga J, Pálinkás A, Lajko I, et al. Pulmonary arterial pressure response during exercise in COPD: A correlation with C-reactive protein (hsCRP). Open Respir Med J. 2016; 10: 1–11.

  • 38

    Varga J. Porszasz J, Boda K, et al. Supervised high intensity continuous and interval and home training effect in the rehabilitation of chronic obstructive pulmonary patients. [Felügyelt magas intenzitású folyamatos és intervallum, valamint otthoni tréning hatásának vizsgálata krónikus obstruktív tüdőbetegek rehabilitációjában.] Med Thor. 2008; 61: 135–143. [Hungarian]

  • 39

    Pákó J, Barta I, Balogh Z, et al. Assessment of the anti-aging klotho protein in patients with COPD undergoing pulmonary rehabilitation. COPD 2017; 14: 176–180.

  • 40

    Eyles HC, Mhurchu CN. Does tailoring make a difference? A systematic review of the long-term effectiveness of tailored nutrition education for adults. Nutr Rev. 2009; 67: 464–480.