View More View Less
  • 1 Klinikai Központ, Sürgősségi Orvostani Tanszék, Sürgősségi Betegellátó Osztály, Pécsi Tudományegyetem, Pécs, Ifjúság útja 13., 7624
  • 2 Általános Orvostudományi Kar, Élettani Intézet, Pécsi Tudományegyetem, Pécs
Open access

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: A nagy betegszám a sürgősségi osztályokon a dolgozók megterhelését növeli, a betegelégedettséget csökkenti. Ennek a tendenciának megállítására és javítására több módszert is bevezettünk 2019-ben. A COVID–19-járvány során a betegek a sürgősségi osztályt keresték fel azon panaszaikkal, amelyekkel amúgy a háziorvost vagy a szakambulanciákat keresték volna fel, továbbá a szakdolgozók több mint 15%-a a Koronavírus Ellátó Központban dolgozott 2020. áprilisban és májusban. Célunk volt felmérni a 2019-ben bevezetett intézkedéseknek, valamint a COVID–19-járvány okozta pluszmegterhelésnek a betegelégedettségre gyakorolt hatásait. Módszer: Longitudinális, kvantitatív, leíró jellegű, kérdőíves felmérést és dokumentumelemzést végeztünk a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ (PTE KK) Sürgősségi Orvostani Tanszékének Sürgősségi Betegellátó Osztályán 2019. április 1. és 2020. május 31. között (n = 999). A felmérés első részében 354, a második részében 645 kérdőívet elemeztünk, valamint a dokumentumelemzés során a betegszámokat használtuk fel. Az adatelemzéshez leíró statisztikát, kétmintás t-próbát és Mann–Whitney-tesztet végeztünk (p<0,05). Eredmények: A felmérés első hónapjában a páciensek és hozzátartozók 51%-a értékelte pozitívan a PTE KK Sürgősségi Orvostani Tanszékének Sürgősségi Betegellátó Osztályát, míg novemberre ez az arány 99%-ra emelkedett. A kommunikációs tréninget és egyéb intézkedéseket követően pozitív irányba változott az ápolókról (Z = –2,25, p = 0,024), az orvosokról (Z = –2,25, p = 0,024) és az osztályról (Z = –2,24, p = 0,025) alkotott vélemény. A COVID–19-járvány alatt csökkent a betegelégedettség: a dolgozók viselkedését (Z = –4,16, p<0,001) és a szolgáltatások minőségét (Z = –3,88, p<0,001) is rosszabbnak ítélték. Következtetés: A bevezetésre került intézkedéseink pozitív hatásait mérhetjük a betegelégedettség növekedésén keresztül. Eredményeink rámutatnak arra, hogy a COVID–19-járvány miatti dolgozói megterhelés negatívan befolyásolta a betegelégedettséget. Orv Hetil. 2020; 161(43): 1819–1823.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • 1

    Betlehem J. (ed.) First course of action in an emergency – first aid. [Első teendők sürgős esetekben – elsősegélynyújtás.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2012. [Hungarian]

  • 2

    Kövi R. The development of progressivity as a professional tool for structure formation. [A progresszivitás kialakítása, mint a struktúra formálás szakmai eszköze.] IME 2010; 9: 17–23. [Hungarian]

  • 3

    Roberts JR. Roberts & Hedges’ clinical procedures in emergency medicine. Elsevier Saunders, Philadelphia, PA, 2014.

  • 4

    Arnold JL. International emergency medicine and the recent development of emergency medicine worldwide. Ann Emerg Med. 1999; 33: 97–103.

  • 5

    Gőbl G. (ed.) Oxiology. [Oxiológia.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006. [Hungarian]

  • 6

    Arora M, Asha S, Chinnappa J, et al. Review article: burnout in emergency medicine physicians. Emerg Med Australas. 2013; 25: 491–495.

  • 7

    Santarone K, McKenney M, Elkbuli A. Preserving mental health and resilience in frontline healthcare workers during COVID-19. Am J Emerg Med. 2020; 38: 1530–1531.

  • 8

    44/2018. (XII. 19.) EMMI Decree, amending the ministerial decrees concerning emergency care. [44/2018. (XII. 19.) EMMI rendelet egyes, a sürgősségi ellátást érintő miniszteri rendeletek módosításáról.] Available from: https://www.hbcs.hu/uploads/jogszabaly/2807/fajlok/44_2018_XII%2019_%20EMMI%20rendelet%20_feld.pdf [accessed: August 13, 2020]. [Hungarian]

  • 9

    Fusz K, Pakai A, Kívés Z, et al. Work schedules in the Hungarian health care system and the sleep quality of nurses. [Munkarendek a hazai egészségügyi rendszerben, és az ápolók alvásminősége.] Orv Hetil. 2016; 157: 379–384. [Hungarian]

  • 10

    Fusz K, Tóth Á, Fullér N, et al. Sleep quality of nurses working in shifts – Hungarian adaptation of the Bergen Shift Work Sleep Questionnaire. [Váltott műszakban dolgozó ápolók alvásminőségének vizsgálata a magyar nyelvre adaptált Bergen Shift Work Sleep Questionnaire alkalmazásával.] Orv Hetil. 2015; 156: 2003–2008. [Hungarian]

  • 11

    Chavez S, Long B, Koyfman A, et al. Coronavirus Disease (COVID-19): A primer for emergency physicians. Am J Emerg Med. 2020 Mar 24. . [Online ahead of print].

    • Crossref
    • Export Citation
  • 12

    Spina S, Marrazzo F, Migliari M, et al. The response of Milan’s Emergency Medical System to the COVID-19 outbreak in Italy. Lancet 2020; 395: e49–e50.

  • 13

    The Government of Hungary. Information site on coronavirus. [Magyarország Kormánya. Tájékoztató oldal a koronavírusról.] Available from: https://koronavirus.gov.hu/#/ [accessed: August 13, 2020]. [Hungarian]

  • 14

    Adams JG, Walls RM. Supporting the health care workforce during the COVID-19 global epidemic. JAMA 2020; 323: 1439–1440.

  • 15

    Smereka J, Szarpak L. The use of personal protective equipment in the COVID-19 pandemic era. Am J Emerg Med. 2020; 38: 1529–1530.

  • 16

    Turer RW, Jones I, Rosenbloom ST, at al. Electronic personal protective equipment: a strategy to protect emergency department providers in the age of COVID-19. J Am Med Inform Assoc. 2020; 27: 967–971.

  • 17

    Taylor C, Benger JR. Patient satisfaction in emergency medicine. Emerg Med J. 2004; 21: 528–532.

  • 18

    Tóth KJ, Berényi T, Mezőfi M. Patient satisfaction survey to improve emergency care. [Betegelégedettségi vizsgálat a sürgősségi ellátás fejlesztése céljából.] Orv Hetil. 2004; 145: 625–629. [Hungarian]

  • 19

    Molnár R, Sági Z, Fejes Zs, et al, Possibilities of doctor–patient communication. Understanding patients’ expectations. [Az orvos–beteg kommunikáció új lehetőségei a betegek elvárásai alapján.] Orv Hetil. 2018; 159: 2136–2143. [Hungarian]

  • 20

    Varga Zs, Horváth T. Patients’ preferences for health-related use of Internet. [Betegpreferenciák az egészségügyi célú internethasználatban.] Orv Hetil. 2018; 159: 2175–2182. [Hungarian]