View More View Less
  • 1 Általános Orvostudományi Kar, Fül-, Orr-, Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinika, Pécsi Tudományegyetem, Pécs, Munkácsy M. u. 2., 7621
  • 2 Általános Orvostudományi Kar, Radiológiai Klinika, Pécsi Tudományegyetem, Pécs
Open access

Absztrakt:

A pars petrosa cholesteatoma egy lassan növekvő, a temporalis csontot roncsoló, elhúzódóan tünetmentes kórkép. A diagnózis felállítása gyakran késlekedik, hiszen ritka volta miatt még a tapasztalt klinikusok sem gondolnak rá időben. A végső diagnózist jellemzően számos eredménytelen középfülsebészeti beavatkozás előzi meg. A modern radiológiai módszerek nemcsak a diagnózist, hanem a betegek hosszú távú követését is lehetővé teszik. Retrospektív klinikai tanulmányunkban a pars petrosa cholesteatomák sikeres műtéti kezelésére kívánjuk felhívni a figyelmet, hazai beteganyagon első alkalommal elemezve a műtéti megoldások eredményességét. Kezdeti tapasztalatainkat a nemzetközi irodalomból nyerhető adatokkal hasonlítottuk össze. 2015 januárja és 2020 januárja között 6 beteget (4 férfi, 2 nő) kezeltünk különböző lokalizációjú pars petrosa cholesteatomával. Valamennyi beteg a cholesteatoma lokalizációjának megfelelő agyalapi sebészeti beavatkozáson esett át. A betegek átlagos követési ideje 2,7 év volt. A betegek átlagéletkora 47 év volt. A leggyakoribb panaszok a halláscsökkenés, gennyes fülfolyás, szédülés, fülzúgás voltak. Egy beteg már a felvételekor a komplett facialis paralysis tüneteit mutatta. A Sanna-féle osztályozás szerint 2-2 betegünk szenvedett supralabyrinthaer, illetve apicalis, 1-1 beteg pedig masszív, illetve infralabyrinthaer pars petrosa cholesteatomában. Komplikáció sem a peri-, sem a posztoperatív időszakban nem fordult elő. Egy betegnél észleltük a residualis betegség radiológiai jeleit. A pars petrosa cholesteatoma diagnózisa és terápiája komoly nehézséget jelent még a tapasztalt klinikusok számára is. A korai diagnózist a nem jellegzetes tünettan ismerete és a modern képalkotó modalitások teszik lehetővé. A sziklacsontot roncsoló patológiás folyamat eltávolítására korszerű agyalapi sebészeti módszerek állnak rendelkezésre. Ezek a műtétek napjainkban kombinálhatók a modern hallásrehabilitációs módszerekkel. Orv Hetil. 2020; 161(43): 1840–1848.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • 1

    Sanna M, Zini C, Gamoletti R, et al. Petrous bone cholesteatoma. Skull Base Surg. 1993; 3: 201–213.

  • 2

    Michaels L. An epidermoid formation in the developing middle ear: possible source of cholesteatoma. J Otolaryngol. 1986; 15: 169–174.

  • 3

    Bartels LJ. Facial nerve and medially invasive petrous bone cholesteatomas. Ann Otol Rhinol Laryngol. 1991; 100: 308–316.

  • 4

    Pandya Y, Piccirillo E, Mancini F, et al. Management of complex cases of petrous bone cholesteatoma. Ann Otol Rhinol Laryngol. 2010; 119: 514–525.

  • 5

    Omran A, De Denato G, Piccirillo E, et al. Petrous bone cholesteatoma: management and outcomes. Laryngoscope 2006; 116: 619–626.

  • 6

    Sanna M, Pandya Y, Mancini F, et al. Petrous bone cholesteatoma: classification, management and review of the literature. Audiol Neurootol. 2011; 16: 124–136.

  • 7

    Axon PR, Fergie N, Saeed SR, et al. Petrosal cholesteatoma: management considerations for minimizing morbidity. Am J Otol. 1999; 20: 505–510.

  • 8

    Pavese C, Cecini M, Lozza A, et al. Rehabilitation and functional recovery after masseteric–facial nerve anastomosis. Eur J Phys Rehabil Med. 2016; 52: 379–388.

  • 9

    Piras G, Sanna M. Is middle fossa approach still indicated for cochlear implantation or should be replaced with subtotal petrosectomy? Otol Neurotol. 2019; 40: 694–695.

  • 10

    Hernández S, Ospina JC, Gutiérrez-Gómez E, et al. Alternative techniques in cochlear implant surgery: subtotal petrosectomy. Am J Otol. 2020; 41: 102338.

  • 11

    Altuna X, García L, Martínez Z, et al. The role of subtotal petrosectomy in cochlear implant recipients. Eur Arch Otorhinolaryngol. 2017; 274: 4149–4153.

  • 12

    Linder T, Schlegel C, DeMin N, et al. Active middle ear implants in patients undergoing subtotal petrosectomy: new application for the Vibrant Soundbridge device and its implication for lateral cranium base surgery. Otol Neurotol. 2009; 30: 41–47.

  • 13

    Mafee MF. MRI and CT in the evaluation of acquired and congenital cholesteatomas of the temporal bone. J Otolaryngol. 1993; 22: 239–248.

  • 14

    Gourin CG, Terris DJ. Surgical robotics in otolaryngology: expanding the technology envelope. Curr Opin Otolaryngol Head Neck Surg. 2004; 12: 204–208.

  • 15

    Fisch U, Mattox DE. (eds.) Microsurgery of the skull base. Georg Thieme Verlag, Stuttgart, 1988.

  • 16

    Zanoletti E, Mazzoni A, Martini A, et al. Surgery of the lateral skull base: a 50-year endeavour. Acta Otorhinol Italica 2019; 39: S1–S146.

  • 17

    Hawthorne M, Fisch U. The surgical management of supralabyrinthine and infralabyrinthine-apical cholesteatoma of the temporal bone. In: Fisch U, Valavanis A, Yaşargil MG. (eds.) Neurological surgery of the ear and the skull base. Kugler Publications, Amsterdam, 1989; pp. 11–19.

  • 18

    Moffat D, Jones S, Smith W. Petrous temporal bone cholesteatoma: a new classification and long-term surgical outcomes. Skull Base 2008; 18: 107–115.

  • 19

    Charachon R, Martin Ch, Gratacap B, et al. Temporal bone cholesteatoma. In: Fisch U, Valavanis A, Yaşargil MG. (eds.) Neurological surgery of the ear and the skull base. Kugler Publications, Amsterdam, 1989; pp. 21–28.

  • 20

    Pyle GM, Wiet R. Petrous apex cholesteatoma: exteriorization versus subtotal petrosectomy with obliteration. Skull Base Surg. 1991; 1: 97-–105.

  • 21

    Yanagihara N, Nakamura K, Hatakeyama T. Surgical management of petrous apex cholesteatoma: a therapeutic scheme. Skull Base Surg. 1992; 2: 22–27.