View More View Less
  • 1 Általános Orvostudományi Kar, Klinikai Központ, Belgyógyászati Intézet, Debreceni Egyetem, Debrecen, Pf. 99, 4012
  • 2 I. Belgyógyászat – Kardiológiai Osztály, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház, Miskolc
  • 3 Általános Orvostudományi Kar, Rektori Hivatal, Debreceni Egyetem, Debrecen
  • 4 Sejtterápia Laboratórium, Medyag Kft., Debrecen
  • 5 Általános Orvostudományi Kar, Klinikai Központ, Orvosi Mikrobiológiai Intézet, Debreceni Egyetem, Debrecen
  • 6 Általános Orvostudományi Kar, Klinikai Központ, Kórházhigiénés Osztály, Debreceni Egyetem, Debrecen
Open access

Összefoglaló. A székletmikrobiota-transzplantáció (faecalismikrobiota-transzplantáció – FMT) a Clostridioides difficile fertőzés (CDI) kezelésében nemzetközileg széles körben elfogadott, megfelelő szakmai háttér mellett végezve biztonságos, potenciálisan életmentő, költséghatékony, valamint a hospitalizációs idő és az orvos-beteg találkozások jelentős redukálására képes eljárás. Az FMT elvégzésére egyes országokban magas szintű minőségirányítási háttérrel működő, célfeladatra szerveződött donor- és székletbankok rendezkedtek be. Máshol, így például hazánkban, az eljáráshoz az egyértelmű jogi szabályozási környezet, a standardizált technológiai háttér és a finanszírozás hiánya miatt nem egységes a hozzáférés. Régóta időszerű továbbá, hogy a heterogén, nemegyszer háztartási eszközökkel előkészített beavatkozások helyett a nemzetközi és legújabban már a hazai ajánlásokban is megfogalmazott, a betegbiztonságot legjobban garantáló elvárások mellett történjen a széklettranszplantáció. Az új koronavírus (SARS-CoV-2) okozta pandémia megjelenése erőteljes szakmai érv országos szinten az FMT minőségirányítási környezetének és technológiai hátterének újragondolására, mert a SARS-CoV-2 egyszerre jelent kockázatot a CDI miatt kórházban kezelt sérülékeny betegpopulációnak, és egyben veszélyezteti az FMT biztonságosságát mind a recipiens, mind pedig az eljárást végző egészségügyi személyzet tekintetében. Ezekre a szakmai és társadalmi kihívásokra reagálva, a széles körű beteghozzáférés és a legmagasabb szintű betegbiztonság garantálására, a Debreceni Egyetemen új eljárásrendet dolgoztunk ki az FMT végzésére. Ezen eljárásrendnek a COVID–19-pandémia miatt módosított, a fagyasztottgraftbank üzemeltetése és a rendszerszemlélet tekintetében releváns elemeit ismertetjük. Javasolt, hogy országos szinten hasonló, megfelelő minőségirányítási és technológiai környezettel, a SARS-CoV-2-fertőzés kizárását is integráló donorszűrési rendszerrel, továbbá fagyasztottgraft-banki háttérrel működő laboratóriumok vegyenek részt a széklettranszplantációk végzésében. Felmerül továbbá, hogy az eljárást a számos analógia és a donor–recipiens koncepció alapján a sejt- és szövettranszplantációkra vonatkozó szabályozórendszer keretei közé ajánlott beágyazni. Orv Hetil. 2020; 161(44): 1858–1871.

Summary. Stool transplantation (faecal microbiota transplantation – FMT) is a widely accepted, potentially life-saving, cost-effective medical intervention for the treatment of Clostridioides difficile infection (CDI), which has an acceptable safety profile if performed with an appropriate professional background. FMT can significantly reduce hospitalization time and the number of patient visits. National donor and stool banks with high-standard quality management systems were established in certain countries for supporting the procedures. In other regions, including Hungary, patient access is not uniform due to the lack of clear legal regulations, standardized technology or financial reimbursement. It has been expected for a long time to replace the heterogenous techniques, occasionally utilizing household equipment with a technology providing improved patient safety and fulfilling international and recently published local FMT guidelines. The emergence of the novel coronavirus (SARS-CoV-2) pandemic is a very powerful argument in favour of urgently reconsidering the quality management and technological background of FMT procedures. SARS-CoV-2 is a major threat to the vulnerable patients suffering from CDI and also impose risks for the recipient and healthcare personnel involved in carrying out the transplantation. New FMT guidelines were implemented at the University of Debrecen to address these professional and public challenges, to provide wide patient access and to guarantee the highest achievable patient safety. Relevant elements of this new protocol are presented, focusing on a systemic quality management approach, on the operation of a frozen stool bank and on a modified donor screening algorithm taking the risks of COVID-19 into consideration. We suggest that laboratories with proper quality assurance and technological conditions, implementing SARS-CoV-2 donor screening and operating a frozen graft bank should participate in faecal microbiota transplantations. It is also recommended that, based on the analogies and the similar donor–recipient concept, FMT should be embedded under the organ tissue and cell transplantation polices in Hungary. Orv Hetil. 2020; 161(44): 1858–1871.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • 1

    Owens RC. Clostridium difficile-associated disease: an emerging threat to patient safety: insights from the Society of Infectious Diseases Pharmacists. Pharmacotherapy 2006; 26: 299–311.

  • 2

    De Luca D’Alessandro E, Giraldi G. A world wide public health problem: the principal re-emerging infectious diseases. Clin Ther. 2011; 162: e93–e98.

  • 3

    Willemse N, Howell KJ, Weinert LA, et al. An emerging zoonotic clone in the Netherlands provides clues to virulence and zoonotic potential of Streptococcus suis. Sci Rep. 2016; 6: 28984.

  • 4

    Liu H, Gao XY, Fu SH, et al. Molecular evolution of emerging Banna virus. Infect Genet Evol. 2016; 45: 250–255.

  • 5

    Fenollar F, Mediannikov O. Emerging infectious diseases in Africa in the 21st century. New Microbes New Infect. 2018; 26: S10–S18.

  • 6

    Lewnard JA, Reingold AL. Emerging challenges and opportunities in infectious disease epidemiology. Am J Epidemiol. 2019; 188: 873–882.

  • 7

    Bradley BT, Bryan A. Emerging respiratory infections: The infectious disease pathology of SARS, MERS, pandemic influenza, and Legionella. Semin Diagn Pathol. 2019; 36: 152–159.

  • 8

    Çelik I, Saatçi E, Eyüboğlu AF. Emerging and reemerging respiratory viral infections up to Covid-19. Turk J Med Sci. 2020; 50(SI-1): 557–562.

  • 9

    Vígvári S, Sipos D, Kappéter A, et al. Risk factors for Clostridium difficile infections in Baranya County, Southern Hungary. Acta Microbiol Immunol Hung. 2018; 65: 183–192.

  • 10

    van Nood E, Vrieze A, Nieuwdorp M, et al. Duodenal infusion of donor feces for recurrent Clostridium difficile. N Engl J Med. 2013; 368: 407–415.

  • 11

    Cammarota G, Masucci L, Ianiro G, et al. Randomised clinical trial: faecal microbiota transplantation by colonoscopy vs. vancomycin for the treatment of recurrent Clostridium difficile infection. Aliment Pharmacol Ther. 2015; 41: 835–843.

  • 12

    Kurucz A, Hajdu A, Milassin M, et al. Guidelines for the diagnostics, treatment and prevention of Clostridium difficile infection – 2nd revised edition. [Módszertani levél a Clostridium difficile fertőzések diagnosztikájáról, terápiájáról és megelőzéséről – 2. átdolgozott kiadás.] Országos Epidemiológiai Központ, Budapest, 2016. [Hungarian]

  • 13

    Cammarota G, Ianiro G, Tilg H, et al. European consensus conference on faecal microbiota transplantation in clinical practice. Gut 2017; 66: 569–580.

  • 14

    Mullish BH, Quraishi MN, Segal JP, et al. The use of faecal microbiota transplant as treatment for recurrent or refractory Clostridium difficile infection and other potential indications: joint British Society of Gastroenterology (BSG) and Healthcare Infection Society (HIS) guidelines. Gut 2018; 67: 1920–1941.

  • 15

    Johnsen PH, Hilpüsch F, Cavanagh JP, et al. Faecal microbiota transplantation versus placebo for moderate-to-severe irritable bowel syndrome: a double-blind, randomised, placebo-controlled, parallel-group, single-centre trial. Lancet Gastroenterol Hepatol. 2018; 3: 17–24.

  • 16

    Paramsothy S, Kamm MA, Kaakoush NO, et al. Multidonor intensive faecal microbiota transplantation for active ulcerative colitis: a randomised placebo-controlled trial. Lancet 2017; 389(10075): 1218–1228.

  • 17

    Costello SP, Hughes PA, Waters O, et al. Effect of fecal microbiota transplantation on 8-week remission in patients with ulcerative colitis: a randomized clinical trial. JAMA 2019; 321: 156–164.

  • 18

    Biernat MM, Urbaniak-Kujda D, Dybko J, et al. Fecal microbiota transplantation in the treatment of intestinal steroid-resistant graft-versus-host disease: two case reports and a review of the literature. J Int Med Res. 2020; 48: 300060520925693.

  • 19

    Battipaglia G, Malard F, Rubio MT, et al. Fecal microbiota transplantation before or after allogeneic hematopoietic transplantation in patients with hematologic malignancies carrying multidrug-resistance bacteria. Haematologica 2019; 104: 1682–1688.

  • 20

    Chaiwiang N, Poyomtip T. Microbial dysbiosis and microbiota–gut–retina axis: the lesson from brain neurodegenerative diseases to primary open-angle glaucoma pathogenesis of autoimmunity. Acta Microbiol Immunol Hung. 2019; 66: 541–558.

  • 21

    Tang WH, Hazen SL. The contributory role of gut microbiota in cardiovascular disease. J Clin Invest. 2014; 124: 4204–4211.

  • 22

    Vígvári Sz, Nemes Zs, Vincze Á, et al. Experience with fecal microbiota transplantation in the treatment of Clostridium difficile infection. [Clostridium difficile-fertőzések széklettranszplantációval való kezelése során nyert tapasztalataink.] Orv Hetil. 2014; 155: 1758–1762. [Hungarian]

  • 23

    Vígvári Sz, Vincze Á, Solt J, et al. Experiences with fecal microbiota transplantation in Clostridium difficile infections via upper gastrointestinal tract. Acta Microbiol Immunol Hung. 2019; 66: 179–188.

  • 24

    Vígvári Sz, Sipos D, Solt J, et al. Faecal microbiota transplantation for Clostridium difficile infection using a lyophilized inoculum from non-related donors: a case series involving 19 patients. Acta Microbiol Immunol Hung. 2019; 66: 69–78.

  • 25

    Nagy GGy, Várvölgyi Cs, Paragh G. Successful treatment of life-threatening, treatment resistant Clostridium difficile infection associated pseudomembranous colitis with faecal transplantation. [Életet veszélyeztető, terápiarefrakter Clostridium difficile fertőzés okozta pseudomembranosus colitis sikeres kezelése széklettranszplantációval. Orv Hetil. 2012; 153: 2077–2083. [Hungarian]

  • 26

    Nagy GGy, Várvölgyi Cs, Balogh Z, et al. Detailed methodological recommendations for the treatment of Clostridium difficile-associated diarrhea with faecal transplantation. [Módszertani ajánlás a Clostridium difficile fertőzéshez asszociált hasmenés széklettranszplantációval történő kezeléséhez.] Orv Hetil. 2013; 154: 10–19. [Hungarian]

  • 27

    Wittmann T, Prinz G, Bálint A, et al. Guidelines of the Hungarian Ministry of Human Capacities on conventional faecal microbiota transplantation. [Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyi szakmai irányelve a hagyományos széklettranszplantációs eljárás kivitelezéséről.] Egészségügyi Közlöny 2020; LXX(12): 1658–1682. [Hungarian]

  • 28

    Ianiro G, Mullish BH, Kelly CR, et al. Screening of faecal microbiota transplant donors during the COVID-19 outbreak: suggestions for urgent updates from an international expert panel. Lancet Gastroenterol Hepatol. 2020; 5: 430–432. [Correction: Lancet Gastroenterol Hepatol. 2020; 5: e5.]

  • 29

    Ianiro G, Mullish BH, Kelly CR, et al. Reorganisation of faecal microbiota transplant services during the COVID-19 pandemic. Gut 2020; 69: 1555–1563.

  • 30

    Comission Directive 2006/17/EC of 8 February 2006 implementing Directive 2004/23/EC of the European Parliament and the Council as regards certain technical requirements of the donation, procurement and testing of human tissues and cells. (Text with EEA relevance.) Official Journal of the European Union 2006; 9(2): L 38–52.

  • 31

    Barkley WE, Cohen ML, Kallings I, et al. Laboratory biosafety manual. 3rd edn. World Health Organization (WHO), Geneva, 2004.

  • 32

    Biosafety in Microbiological and Biomedical Laboratories. U.S. Department of Health and Human Services, Public Health Service, Centers for Disease Control and Prevention, National Institutes of Health, Bethesda, MD, 2009.

  • 33

    Terveer EM, van Beurden YH, Goorhuis A, et al. How to: establish and run a stool bank. Clin Microbiol Infect. 2017; 23: 924–930.

  • 34

    Smith MB, Kelly C, Alm EJ. Policy: how to regulate faecal transplants. Nature 2014; 506: 290–291.

  • 35

    Lee CH, Steiner T, Petrof EO, et al. Frozen vs fresh fecal microbiota transplantation and clinical resolution of diarrhea in patients with recurrent Clostridium difficile infection: a randomized clinical trial. JAMA 2016; 315: 142–149.

  • 36

    Satokari R, Mattila E, Kainulainen V, et al. Simple faecal preparation and efficacy of frozen inoculum in faecal microbiota transplantation for recurrent Clostridium difficile infection – an observational cohort study. Aliment Pharmacol Ther. 2015; 41: 46–53.

  • 37

    Hamilton MJ, Weingarden AR, Sadowsky MJ, et al. Standardized frozen preparation for transplantation of fecal microbiota for recurrent Clostridium difficile infection. Am J Gastroenterol. 2012; 107: 761–767.

  • 38

    Bahl MI, Bergström A, Licht TR. Freezing fecal samples prior to DNA extraction affects the Firmicutes to Bacteroidetes ratio determined by downstream quantitative PCR analysis. FEMS Microbiol Lett. 2012; 329: 193–197.

  • 39

    Debast SB, Bauer MP, Kuijper EJ, et al. European Society of Clinical Microbiology and Infectious Diseases: update of the treatment guidance document for Clostridium difficile infection. Clin Microbiol Infect. 2014; 20(Suppl 2): 1–26.

  • 40

    Juhász E, Iván M, Pongrácz J, et al. Uncommon non-fermenting Gram-negative rods as pathogens of lower respiratory tract infection. [Ritkábban előforduló, alsó légúti fertőzést okozó Gram-negatív nem fermentáló pálcák.] Orv Hetil. 2018; 159: 23–30. [Hungarian]

  • 41

    Udvardy M. A new era of transfusion-transmitted pathogens, infections. Renewed need for updating standards for clinicans along with blood banking. [Új korszak és új szempontok a transzfúzios kórokozó-átvitel kockázatában, különös tekintettel a rendszeres plazmaeredetű készítményre szoruló haemophiliás betegekre.] Orv Hetil. 2018; 159: 1495–1500. [Hungarian]

  • 42

    Sinkó J. Current treatment modalities of immunocompromised patients with cytomegalovirus infection. I. Epidemiological and clinical perspectives. [Aktualitások a sérült immunitású betegek cytomegalovirusinfekcióinak ellátásában. I. Epidemiologia és klinikai szempontok.] Orv Hetil. 2019; 160: 83–92. [Hungarian]

  • 43

    Szerafin L, Jakó J. Hematological aspects of the gut flora. [A bélflóra hematológiai vonatkozásai.] Orv Hetil. 2019; 160: 774–779. [Hungarian]