View More View Less
  • 1 Általános Orvostudományi Kar, Klinikai Központ, Foglalkozás-egészségügyi és Munkahigiénés Központ, Pécsi Tudományegyetem, Pécs, Nyár u. 8., 7624
  • 2 Bányászati Utókezelő és Éjjeli Szanatórium Egészségügyi Központ, Komlói Egészségcentrum, Komló
  • 3 Bajai Szent Rókus Kórház, Baja
  • 4 Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar, Kultúra- és Társadalomtudományi Intézet, Pécsi Tudományegyetem, Pécs
  • 5 Általános Orvostudományi Kar, Klinikai Központ, Laboratóriumi Medicina Intézet, Pécsi Tudományegyetem, Pécs
  • 6 Neurológiai Szakrendelés, EÜ-MED Kft., Komló

Összefoglaló. Bevezetés: Napjaink egyik legszélesebb körben emlegetett jelensége a kiégés (burnout), mely a leggyakrabban a segítő szakmákban dolgozókat érinti. Célkitűzés: Munkánk célja a kiégés jelenségének komplex vizsgálata szociális munkások körében. Módszerek: A demográfiai adatok felvétele mellett a kiégés vizsgálatához a Maslach Burnout Inventory (MBI) kérdőívet használtuk, a kognitív/viselkedésbeli hibákat, diszfunkcionális elvárásokat pedig a Diszfunkcionális Attitűd Skála (DAS) segítségével térképeztük fel. A hangulatzavar kimutatásához a Beck Depresszió Kérdőív rövidített változatát alkalmaztuk, továbbá az Erőfeszítés–Jutalom Egyensúlytalanság Kérdőív és a Társas Támogatás Kérdőív is kitöltésre került. Eredmények: Összesen 300 fő töltötte ki a kérdőívet: 106 férfi, 194 nő. A munkavállalók döntően a fiatal/középkorú korcsoporthoz tartoznak, a 26–45 év közöttiek aránya 52,2%. Az átlagos kiégési pontszám 53,9 (SD = 18,7) volt, melyből 105 fő (35,1%) alacsony, 182 fő közepes (60,6%) és 13 fő (4,3%) súlyos kiégéssel érintett. A multivariációs analízis során a női nem (OR: 5,857), az életkor (OR: 4,126), a munkában eltöltött évek (OR: 2,721), a sokgyermekes család (OR: 2,861) és a társas támogatás hiánya (OR: 2,81) bizonyultak a kiégés független rizikótényezőinek (p<0,05 minden esetben). A depresszió és a kiégés (p<0,001), valamint a diszfunkcionális attitűdök és a kiégés között pozitív kapcsolat igazolódott (korrelációs együttható = 0,316; p<0,001). Következtetés: Eredményeink alapján a szociális munkások jelentős része közepes fokú kiégésben, 5%-uk pedig súlyos fokú kiégésben szenved. A kiégésnek vannak befolyásolható (munkahelyi attitűdök, társas támogatás) és nem befolyásolható (életkor, nem, család) tényezői, melyeket az esetleges prevenciós, illetve intervenciós beavatkozások során figyelembe kell venni. Orv Hetil. 2020; 161(44): 1884–1890.

Summary. Introduction: Burnout is increasingly prevalent mainly involving employees working in the social sphere. Objective: The aim of our study was to examine the complexity of burnout among social workers. Methods: Baseline demographic data were recorded. Burnout was assessed by the Maslach Burnout Inventory (MBI), and the intensities of dysfunctional attitudes were also studied. Depression was detected by the abbreviated version of the Beck Depression Questionnaire, furthermore social supports and effort–reward imbalance were also examined. Results: Overall 300 employees participated in our study. Age group distribution was young/middle-aged access, the vast majority of the workers was between 25 and 45 years. The mean burnout scale was 53.9 (SD = 18.7), 105 workers had mild (35.1%), 182 moderate (60.6%) and 13 severe (4.3%) burnout. In a multivariate analysis, the female gender (OR: 5.857), the age (OR: 4.126), the years spent with working (OR: 2.721), the number of children (>3) (OR: 2.861) and the lack of social support (OR: 2.81) were independently associated with burnout (p<0.05 in all cases). There was a significant association among burnout, depression and dysfunctional attitudes. Conclusion: The vast majority of our social workers suffered from moderate and a small, but a significant proportion from severe burnout. Our work draws attention to the modifiable and unmodifiable risk factors of burnout in this population, which may help in the development of preventive strategies. Orv Hetil. 2020; 161(44): 1884–1890.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • 1

    West CP, Dyrbye LN, Erwin PJ, et al. Interventions to prevent and reduce physician burnout: a systematic review and meta-analysis. Lancet 2016; 388: 2272–2281.

  • 2

    Kiss CsB, László E. Burnout research in the case of elderly caregivers and social workers. [A kiégés vizsgálata az idősgondozók és szociális munkások körében.] Erdélyi Társadalom 2016; 14: 49–64. [Hungarian]

  • 3

    Irinyi T, Németh A, Lampek K. The relationship of mental health status, violent acts and workplace conflicts among health care providers. [Az egészségügyi szakdolgozók kiégettségének összefüggése az egészségügyi ellátás során kialakuló agressziós cselekmények gyakoriságával és a munkahelyi konfliktussal.] Mentálhig Pszichoszom. 2018; 19: 205–220. [Hungarian]

  • 4

    Czeglédi E, Tandari-Kovács M. Characteristics and prevention of burnout syndrome among nurses. [A kiégés előfordulása és megelőzési lehetőségei ápolók körében.] Orv Hetil. 2019; 160: 12–19. [Hungarian]

  • 5

    Adam Sz, Mohos A, Kalabay L, et al. Potential correlates of burnout among general practitioners and residents in Hungary: the significant role of gender, age, dependant care and experience. BMC Fam Pract. 2018; 19: 193.

  • 6

    Salvagioni DA, Melanda FN, Mesas AE, et al. Physical, psychological and occupational consequences of job burnout: a systematic review of prospective studies. PLoS ONE 2017; 12: e0185781.

  • 7

    Takeda F, Ibaraki N, Yokoyama E, et al. The relationship of job type to burnout in social workers at social welfare offices. J Occup Health 2005; 47: 119–125.

  • 8

    Wilson F. Identifying, preventing, and addressing job burnout and vicarious burnout for social work professionals. J Evid Inf Soc Work 2016; 13: 479–483.

  • 9

    Maslach C, Jackson SE. The measurement of experienced burnout. J Occup Behav. 1981; 2: 99–113.

  • 10

    Ádám Sz, Mészáros V. Psychometric properties and health correlates of the Hungarian Version of the Maslach Burnout Inventory – Human Services Survey (MBI-HSS) among physicians. [A humán szolgáltató szektorban dolgozók kiégésének mérésére szolgáló Maslach Kiégés Leltár magyar változatának pszichometriai jellemzői és egészségügyi korrelátumai orvosok körében.] Mentálhig Pszichoszom. 2012; 13: 127–144. [Hungarian]

  • 11

    de Graaf LE, Roelofs J, Huibers MJ. Measuring dysfunctional attitudes in the general population: the Dysfunctional Attitude Scale (form A) Revised. Cognit Ther Res. 2009; 33: 345–355.

  • 12

    Kopp M. (ed.) Medical psychology. [Orvosi pszichológia.] Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Budapest, 1994. [Hungarian]

  • 13

    Beck AT, Ward CH, Mendelson M, et al. An inventory for measuring depression. Arch Gen Psychiatry 1961; 4: 561–571.

  • 14

    Rózsa S, Szádóczky E, Füredi J. Characteristics of the abbreviated version of the Beck Depression Questionnaire in a Hungarian sample. [A Beck Depresszió Kérdőív rövidített változatának jellemzői hazai mintán.] Psychiatr Hung. 2001; 16: 384–402. [Hungarian]

  • 15

    Siegrist J. Adverse health effects of high-effort/low-reward conditions. J Occup Health Psychol. 1996; 1: 27–41.

  • 16

    Salavecz Gy, Neculai K, Rózsa S, et al. Reliability and validity of the Hungarian version of the Effort–Reward Imbalance Questionnaire. [Az Erőfeszítés–Jutalom Egyensúlytalanság Kérdőív magyar változatának megbízhatósága és érvényessége.] Mentálhig Pszichoszom. 2006; 7: 231–246. [Hungarian]

  • 17

    Caldwell RA, Pearson JL, Chin RJ. Stress-moderating effects: Social support in the context of gender and locus of control. Person Soc Psychol Bull. 1987; 13: 5–17.

  • 18

    Kopp M, Skrabski Á. (eds.) Hungarian state of mind. [Magyar lelkiállapot.] Végeken Alapítvány, Budapest, 1992. [Hungarian]

  • 19

    Evans S, Huxley P, Gately C, et al. Mental health, burnout and job satisfaction among mental health social workers in England and Wales. Br J Psychiatry 2006; 188: 75–80.

  • 20

    Kegye A, Zana A, Révay E, et al. The real cost of caring for seriously ill patients – compassion fatigue or satisfaction. [A súlyos betegek ellátásának igazi ára – az együttérzésből fakadó fáradtság vagy elégedettség.] LAM 2015; 25: 129–136. [Hungarian]

  • 21

    Ishak W, Nikravesh R, Lederer S, et al. Burnout in medical students: a systematic review. Clin Teach. 2013; 10: 242–245.

  • 22

    Kirkham R, Rumbold A, Hoon E, et al. Emotional labour and aboriginal maternal infant care workers: the invisible load. Women Birth 2018; 31: 110–116.

  • 23

    Bourassa DB. Compassion fatigue and the adult protective services social worker. J Gerontol Soc Work 2009; 52: 215–229.

  • 24

    Huang SL, Li RH, Fang SY, et al. Work hours and difficulty in leaving work on time in relation to work-to-family conflict and burnout among female workers in Taiwan. Int J Environ Res Public Health 2020; 17: 605.

  • 25

    Kovács M, Kovács E, Hegedűs K. The relationship between emotion work and burnout. A comparative study in various groups of health care workers. [Az érzelmi munka és a kiégés összefüggései egészségügyi dolgozók különböző csoportjaiban.] Mentálhig Pszichoszom. 2012; 13: 219–241. [Hungarian]

  • 26

    Mihálka M. About burnout – overview of Hungarian and international research. [A kiégésről – nemzetközi és hazai kutatási kitekintés.] Acta Sana 2015; 10: 7–18. [Hungarian]

  • 27

    Adam Sz, Nistor A, Nistor K, et al. Facilitating the diagnosis of depression and burnout by identifying demographic and work-related risk and protective factors among nurses. [A kiégés és a depresszió diagnosztizálásának elősegítése demográfiai és munkahelyi védő- és kockázati tényezőik feltárásával egészségügyi szakdolgozók körében.] Orv Hetil. 2015; 156: 1288–1297. [Hungarian]

  • 28

    Kim H, Ji J, Kao D. Burnout and physical health among social workers: a three-year longitudinal study. Soc Work 2011; 56: 258–268.

  • 29

    Koutsimani P, Montgomery A, Georganta K. The relationship between burnout, depression, and anxiety: a systematic review and meta-analysis. Front Psychol. 2019; 10: 284.

  • 30

    Malhi GS, Mann JJ. Depression. Lancet 2018; 392: 2299–2312.

  • 31

    European Agency for Safety and Health at Work (EU-OSHA). Calculating the cost of work-related stress and psychosocial risks. European Risk Observatory. Literature Review. Bilbao, 2014. Available from: https://osha.europa.eu/en/publications/literature_reviews/calculating-the-cost-of-work-related-stress-and-psychosocial-risks.

  • 32

    Marek E, Kalmár R, Faubl N, et al. Prejudices and their healthcare implications. Lessons learnt from a national survey. [Előítéletek és hatásaik az egészségügyi ellátásban. Egy felmérés tanulságai.] Orv Hetil. 2020; 161: 789–796. [Hungarian]

  • 33

    Sipos D, Varga V, Pandur AA, et al. Burnout level among radiology department workers in Hungary. [Radiológiai osztályon dolgozó szakdolgozók kiégési szintje Magyarországon.] Orv Hetil. 2019; 160: 1070–1077. [Hungarian]

  • 34

    Stankovic M, Töreki A, Lázár G, et al. Investigation of the burnout syndrome among the employees of the Department of Surgery at the University of Szeged and comparison with the results of the Department of Emergency Medicine. [A kiégésszindróma vizsgálata a Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinikájának dolgozói körében és összehasonlítása a Sürgősségi Betegellátó Önálló Osztályon kapott eredményekkel.] Orv Hetil. 2019; 160: 784–791. [Hungarian]