Bevezetés: Antibiotikumok nélkül napjaink modern orvostudománya elképzelhetetlen lenne, az egyre terjedő rezisztencia azonban veszélyezteti hatékonyságukat. Célkitűzés: Az orvosok antibiotikumfelhasználással és -rezisztenciával, illetve prevencióval és személyes felelősségtudattal kapcsolatos vélekedéseinek vizsgálata. Módszer: Feltáró jellegű kvantitatív kérdőíves vizsgálat a Dél-Alföld régióban tevékenykedő (n = 105) orvosok körében. Eredmények: A válaszadók között kisebb arányban vannak azok, akik még nem ismerik fel az antibiotikumrezisztencia veszélyeit és saját szerepüket a megfelelő gyógyszerfelhasználás elősegítésében, emellett a döntő többség kiemelt szerepet tulajdonít a fertőző betegségekkel kapcsolatos megelőzésnek. A negatív gyakorlati attitűd hiányos ismeretekkel és nem megfelelő elméleti attitűddel párosult. Következtetés: Az orvosok vélekedésében és attitűdjében heterogén eloszlást tapasztaltunk. A témával kapcsolatos folyamatos szakmai továbbképzés hosszú távon kiemelt jelentőségű. Orv Hetil. 2020; 161(9): 330–339.
Szűcs O, Kristóf K, Darvas K, et al. Changes in the incidence of multiresistant pathogens and its consequences in intensive care unit. [Multirezisztens kórokozók gyakoriságának változása és ennek vonatkozásai az intenzív osztályon.] Orv Hetil. 2011; 152: 1486–1491. [Hungarian]
European Centre for Disease Prevention and Control. Last-line antibiotics are failing: options to address this urgent threat to patients and healthcare systems. ECDC, Stockholm, 2016. Available from: https://www.ecdc.europa.eu/en/publications-data/last-line-antibiotics-are-failing-options-address-urgent-threat-patients-and [accessed: July 15, 2019].
World Health Organization. Antimicrobial resistance: global report on surveillance. WHO, Geneva, 2014; pp. 1–256. Available from: http://apps.who.int/iris/bitstream/10665/112642/1/9789241564748_eng.pdf [accessed: July 15, 2019].
Gajdács M. The continuing threat of methicillin-resistant Staphylococcus aureus. Antibiotics (Basel) 2019; 8: E52.
European Centre for Disease Prevention and Control. Surveillance of antimicrobial consumption in Europe 2012. ECDC, Stockholm, 2014. Available from: https://www.ecdc.europa.eu/en/publications-data/surveillance-antimicrobial-consumption-europe-2012 [accessed: July 15, 2019].
Sinkó J. Clinical aspects of severe infections caused by antibiotic-resistant Gram-negative bacteria. The Empire strikes back? [Antibiotikumokkal szemben ellenálló Gram-negatív baktériumok okozta súlyos fertőzések a klinikus szemével. A Birodalom visszavág?] Orv Hetil. 2017; 158: 1528–1534. [Hungarian]
Juhász E, Iván M, Pongrácz J, et al. Uncommon non-fermenting Gram-negative rods as pathogens of lower respiratory tract infection. [Ritkábban előforduló, alsó légúti fertőzést okozó Gram-negatív nem fermentáló pálcák.] Orv Hetil. 2018; 159: 23–30. [Hungarian]
Illés D, Urbán E, Lázár A, et al. Changes in antibiotic resistance in cholangitis. Our clinical experience. [Az antibiotikumrezisztencia változása cholangitisben. Klinikai tapasztalataink.] Orv Hetil. 2019; 160: 1437–1442. [Hungarian]
Gajdács M. Resistance trends and epidemiology of Aeromonas and Plesiomonas infections (RETEPAPI): a 10-year retrospective survey. Infect Dis (London). 2019; 51: 710–713.
Matuz M, Benkő R, Hajdú E, et al. Evaluation of ambulatory antibiotic use in Hungary using drug-specific quality indicators (1996–2010). [A hazai ambuláns antibiotikum-alkalmazás minőségi indikátorok szerinti értékelése (1996–2010)]. Orv Hetil. 2013; 154: 947–956. [Hungarian]
Acar JF, Goldstein FW. Trends in bacterial resistance to fluoroquinolones. Clin Inf Dis. 1997; 24(Suppl 1): S67–S73.
Gajdács M, Ábrók M, Lázár A, et al. Comparative epidemiology and resistance trends of common urinary pathogens in a Tertiary-Care Hospital: a 10-year surveillance study. Medicina (Kaunas) 2019; 55: 356.
Cecchini M, Langer J, Slawomirski L. Antimicrobial resistance in G7 countries and beyond: economic issues, policies and options for action. OECD 2015; pp. 1–75. Available from: https://www.oecd.org/els/health-systems/Antimicrobial-Resistance-in-G7-Countries-and-Beyond.pdf [accessed: July 15, 2019].
Adriaenssens N, Coenen S, Tonkin-Crine S, et al. European Surveillance of Antimicrobial Consumption (ESAC): disease-specific quality indicators for outpatient antibiotic prescribing. BMJ Qual Saf. 2010; 20: 764–772.
Szabó A, Gajdács M, Balog EP, et al. Evaluation of public knowledge and attitudes towards antibiotic use in Hungary. 18th Danube–Kris–Mures–Tisa (DKMT) Euroregional Conference on Environment and Health, Book of Abstracts, 2016; p. 66.
World Economic Forum. Global Risks. Eighth Edition. WEF, Cologny, 2013; pp. 28–33. Available from: http://www3.weforum.org/docs/WEF_GlobalRisks_Report_2013.pdf [accessed: July 15, 2019].
World Health Organization. Global priority list of antibiotic-resistant bacteria to guide research, discovery, and development of new antibiotics. WHO, Geneva, 2017; pp. 1–7. Available from: http://www.who.int/medicines/publications/WHO-PPL-Short_Summary_25Feb-ET_NM_WHO.pdf?ua=1 [accessed: July 15, 2019].
Gajdács M. The concept of an ideal antibiotic: implications for drug design. Molecules 2019; 24: 892.
Lee CR, Cho IH, Jeong BC, et al. Strategies to minimize antibiotic resistance. Int J Environ Res Public Health 2013; 10: 4274–4305.
Llor C, Bjerrum L. Antimicrobial resistance: risk associated with antibiotic overuse and initiatives to reduce the problem. Ther Adv Drug Saf. 2014; 5: 229–241.
Davey P, Pagliari C, Hayes A. The patient’s role in the spread and control of bacterial resistance to antibiotics. Clin Microbiol Infect. 2002; 8(Suppl 2): 43–68.
Baadani AM, Baig K, Alfahad WA, et al. Physicians’s knowledge, perceptions, and attitudes toward antimicrobial prescribing in Riyadh, Saudi Arabia. Saudi Med J. 2015; 36: 613–619.
Chandan NG, Nagabushan H. Assessment of knowledge attitude and practice of interns towards antibiotic resistance and its prescription in a teaching hospital: a cross sectional study. Int J Basic Clin Pharmacol. 2016; 5: 442–446.
Fehér Á. The practice of prescribing antibiotics among GPs in 2014. [Az antibiotikumok felírásának gyakorlata a háziorvosok körében 2014-ben.] EpInfo 2016; 23: 537–541. Available from: http://epa.oszk.hu/00300/00398/00705/pdf/EPA00398_epinfo_2016_44.pdf [accessed: July 15, 2019]. [Hungarian]
Magiorakos AP, Srinivasan A, Carey RB, et al. Multidrug-resistant, extensively drug-resistant and pandrug-resistant bacteria: an international expert proposal for interim standard definitions for acquired resistance. Clin Microbiol Infect. 2012; 18: 268–281.
Marshall BM, Levy SB. Food animals and antimicrobials: impact on human health. Clin Microbiol Rev. 2011; 24: 718–733.
Simpson SA, Wood F, Butler CC. General practitioners’ perceptions of antimicrobial resistance: a qualitative study. J Antimicrob Chemother. 2007, 59: 292–296.
Minen MT, Duquaine D, Marx MA, et al. A survey of knowledge, attitudes, and beliefs of medical students concerning antimicrobial use and resistance. Microb Drug Resist. 2010; 16: 285–289.
Weller TM, Jamieson CE. The expanding role of the antibiotic pharmacist. J Antimicrob Chemother. 2004, 54: 295–298.
Muñoz EB, Dorado MF, Guerrero JE, et al. The effect of an educational intervention to improve patient antibiotic adherence during dispensing in a community pharmacy. Aten Primaria 2014; 46: 367–375.
Gajdács M, Paulik E, Szabó A. The opinions of community pharmacists related to antibiotic use and resistance. [Közforgalomban dolgozó gyógyszerészek antibiotikum felhasználással és rezisztenciával kapcsolatos véleménye.] Acta Pharm Hung. 2018; 88: 249–252. [Hungarian]
Howard J, Sparrow N, Turnbull CJ, et al. Continuing professional development and revalidation: an analysis of general practitioners’ recorded learning. Educ Prim Care 2009; 20: 298–303.
Paulik E, Bóka F, Kertész A, et al. Determinants of health-promoting lifestyle behaviour in the rural areas of Hungary. Health Promot Int. 2010, 25: 277–288.
Nédó E, Paulik E. Association of smoking, physical activity, and dietary habits with socioeconomic variables: a cross-sectional study in adults on both sides of the Hungarian–Romanian border. BMC Public Health 2012, 12: 60.
Fehér Á, Fekete M, Varga JT, et al. Medical students’ knowledge on vaccinology. [Az orvostanhallgatók vakcinológiai tájékozottsága.] Orv Hetil. 2019; 160: 1193–1199. [Hungarian]
WHO competency framework for health workers’ education and training on antimicrobial resistance. World Health Organization, Geneva, 2018 (WHO/HIS/HWF/AMR/2018.1). Licence: CC BY-NC-SA 3.0 IGO. Available from: https://www.who.int/hrh/resources/WHO-HIS-HWF-AMR-2018.1/en/ [accessed: July 15, 2019].