View More View Less
  • 1 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, Miskolc, Pf. 680, 3548
  • 2 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, Miskolc
Open access

Absztrakt:

Bevezetés: A csípőarthroscopia mint minimálinvazív eljárás egyre nagyobb szerepet tölt be a csípőízületi megbetegedések diagnosztikájában és kezelésében. Vizsgálatunkban a csípőarthroscopiának az osztályunkon kialakult gyakorlatát és az ezzel kapcsolatos kezdeti tapasztalatainkat mutatjuk be. Célkitűzés: Célunk az volt, hogy osztályunk műtéti protokolljába illesszük a csípőarthroscopia eljárását, mert az irodalom áttekintése után, valamint külföldi tanulmányutak tapasztalatát átgondolva reális és sikeres technikának tartjuk ezt a beavatkozást. Módszer: Az osztályunkon 2017. 01. 01. és 2019. 04. 15. között történt 29 csípőarthroscopia eredményeit vizsgáltuk a pre- és posztoperatív, módosított Harris-csípőpontérték (modified Harris hip score – mHHS) összehasonlításával. A műtéteket 30 fokos optikával, jellemzően standard behatolási kapukból végeztük. A műtéti indikáció jellemzően a csípőütközési (hip impingement) szindróma volt. Eredmények: Izolált ’cam’ (bütyköstengely) típusú deformitást 3, izolált ’pincer’ (csipesz) típusú deformitást 9, kevert deformitást 13 esetben észleltünk. A 13 férfi és 16 nő átlagéletkora 44,1 év volt. Legfiatalabb betegünk 22, a legidősebb pedig 60 éves volt. A műtét után az mHHS szignifikáns javulását észleltük mind az F-, mind a Student-féle t-próba szerint. Következtetés: A csípőarthroscopia megfelelő alternatíva a csípő számos betegségének műtéti kezelésében. A ’learning curve’ (tanulási görbe) hosszabb ugyan, mint más ízületek tükrözése esetén, a beavatkozás megfelelő szakmai felépítésével azonban a szövődmények kockázata csökkenthető, ezáltal a csípőarthroscopia megoldás lehet a csípő számos megbetegedésének ellátásában. Orv Hetil. 2020; 161(9): 340–346.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • 1

    Kautzner J, Zeman P, Stančák A, et al. Hip arthroscopy learning curve: a prospective single-surgeon study. Int Orthop. 2018; 42: 777–782.

  • 2

    Schüttler KF, Schramm R, El-Zayat BF, et al. The effect of surgeon’s learning curve: complications and outcome after hip arthroscopy. Arch Orthop Trauma Surg. 2018; 138: 1415–1421.

  • 3

    Burman MS. Arthroscopy or direct visualization of joints: an experimental cadaveric study. Am J Bone Joint Surg. 1931; 13: 669–695.

  • 4

    El-Sayed AM. Treatment of early septic arthritis of the hip in children: comparison of results of open arthrotomy versus arthroscopic drainage. J Child Orthop. 2008; 2: 229–237.

  • 5

    Lachiewicz PF, Kauk JR. Anterior iliopsoas impingement and tendinitis after total hip arthroplasty. J Am Acad Orthop Surg. 2009; 17: 337–344.

  • 6

    Van Riet A, De Schepper J, Delport HP. Arthroscopic psoas release for iliopsoas impingement after total hip replacement. Acta Orthop Belg. 2011; 77: 41–46.

  • 7

    Byrd JW. Hip arthroscopy. J Am Acad Orthop Surg. 2006; 14: 433–444.

  • 8

    Ross JR, Larson CM, Bedi A. Indications for hip arthroscopy. Sports Health 2017; 9: 402–413.

  • 9

    Byrd JW, Chern KY. Traction versus distension for distraction of the joint during hip arthroscopy. Arthroscopy 1997; 13: 346–349.

  • 10

    Sampson TG. Complications of hip arthroscopy. Tech Orthop. 2005; 20: 63–66.

  • 11

    Gao GY, Zhang X, Dai LH, et al. Heterotopic ossification after arthroscopy for hip impingement syndrome. Chin Med J. 2019; 137: 827–833.

  • 12

    Adib F, Johnson AJ, Hennrikus WL, et al. Iliopsoas tendonitis after hip arthroscopy: prevalence, risk factors and treatment algorithm. J Hip Preserv Surg. 2018; 5: 362–369.

  • 13

    Bushnell BD, Anz AW, Bert JM. Venous thromboembolism in lower extremity arthroscopy. Arthroscopy 2008; 24: 604–611.

  • 14

    Robertson WJ, Kelly BT. The safe zone for hip arthroscopy: a cadaveric assessment of central, peripheral, and lateral compartment portal placement. Arthroscopy 2008; 24: 1019–1026.

  • 15

    Sussmann PS, Zumstein M, Hahn F, et al. The risk of vascular injury to the femoral head when using the posterolateral arthroscopy portal: cadaveric investigation. Arthroscopy 2007; 23: 1112–1115.

  • 16

    Sampson TG. Arthroscopic treatment of femoroacetabular impingement. Tech Orthop. 2005; 20: 56–62.

  • 17

    Tannast M, Siebenrock KA, Anderson SE. Femoroacetabular impingement: radiographic diagnosis – what the radiologist should know. Am J Roentgenol. 2007; 188: 1540–1552.

  • 18

    Perreira AC, Hunter JC, Laird T, et al. Multilevel measurement of acetabular version using 3-D CT-generated models: implications for hip preservation surgery. Clin Orthop Relat Res. 2011; 469: 552–561.

  • 19

    Nasser R, Domb B. Hip arthroscopy for femoroacetabular impingement. Effort Open Rev. 2018; 3: 121–129.

  • 20

    Ellenrieder M, Tischer T, Bader R, et al. Patient-specific factors influencing the traction forces in hip arthroscopy. Arch Orthop Trauma Surg. 2017; 137: 81–87.

  • 21

    Sonnenfeld JJ, Trofa DP, Mehta MP, et al. Hip arthroscopy for femoroacetabular impingement. JBJS Essent Surg Tech. 2018; 8: e23.

  • 22

    Aprato A, Giachino M, Masse A. Arthroscopic approach and anatomy of the hip. Muscles Ligaments Tendons J. 2016; 6: 309–316.

  • 23

    Byrd JW, Bedi A, Stubbs AJ, et al. (eds.) The Hip: AANA Advanced Arthroscopic Surgical Techniques. SLACK Incorporated, Thorofare, NJ, 2016.

  • 24

    Su T, Chen GX, Yang L. Diagnosis and treatment of labral tear. Chinese Med J. 2019; 132: 211–219.

  • 25

    McCormick F, Kleweno CP, Kim YJ, et al. Vascular safe zones in hip arthroscopy. Am J Sports Med. 2011; 39(Suppl): 64S–67S.

  • 26

    Lin Y, Li T, Deng X, et al. Repaired or unrepaired capsulotomy after hip arthroscopy: a systematic review and meta-analysis of comparative studies. Hip Int. 2019 Sep 30. . [Epub ahead of print]

    • Crossref
    • Export Citation
  • 27

    Grzybowski JS, Malloy P, Stegemann C, et al. Rehabilitation following hip arthroscopy – a systematic review. Front Surg. 2015; 2: 21.

  • 28

    Horner NS, Vikas K, MacDonald AE, et al. Femoral neck fractures as a complication of hip arthroscopy: a systematic review. J Hip Preserv Surg. 2017; 4: 9–17.

  • 29

    Byrd JW, Jones KS. Hip arthroscopy in the presence of dysplasia. Arthroscopy 2003; 19: 1055–1060.

  • 30

    Byrd J, Jones KS. Prospective analysis of hip arthroscopy with 2-year follow-up. Arthroscopy 2000; 16: 578–587.

  • 31

    O’Leary JA, Berend K, Vail TP. The relationship between diagnosis and outcome in arthroscopy of the hip. Arthroscopy 2001; 17: 181–188.

  • 32

    Chen AW, Yuen LC, Ortiz-Declet V, et al. Selective debridement with labral preservation using narrow indications in the hip: minimum 5-year outcomes with a matched-pair labral repair control group. Am J Sports Med. 2018; 46: 297–304.

  • 33

    Menge TJ, Briggs KK, Dornan GJ, et al. Survivorship and outcomes 10 years following hip arthroscopy for femoroacetabular impingement: labral debridement compared with labral repair. J Bone Joint Surg Am. 2017; 99: 997–1004.

  • 34

    de Sa D, Stephens K, Parmar D, et al. A comparison of supine and lateral decubitus positions for hip arthroscopy: a systematic review of outcomes and complications. Arthroscopy 2016; 32: 716–725.e8.

  • 35

    Mei-Dan O, Kraeutler MJ, Garabekyan T, et al. Hip distraction without a perineal post: a prospective study of 1000 hip arthroscopy cases. Am J Aports Med. 2018; 46: 632–641.

  • 36

    Thorey F, Ezechieli M, Ettinger M, et al. Access to the hip joint from standard arthroscopic portals: a cadaver study. Arthroscopy 2013; 29: 1297–1307.

  • 37

    Mannava S, Howse EA, Kelsey TJ, et al. Single-portal arthroscopy of the central compartment of the hip. Arthrosc Tech. 2015; 4: e273–e277.