View More View Less
  • 1 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest, Szentkirályi u. 46., 1088

Összefoglaló. A Nemzetközi Diabetes Szövetség (International Diabetes Federation, IDF) legutóbbi becslése szerint napjainkban több mint 600 000, 15 év alatti 1-es típusú cukorbeteg gyermek él a világon, az új esetek száma pedig évi 98 200-ra tehető. Az elmúlt évtizedekben az 1-es típusú diabetes incidenciája világszerte jelentősen nőtt ebben a korosztályban: Európában az 1989 és 2013 közötti periódusban átlagosan évi 3,4%-kal, ami 20 éven belül a betegek számának duplázódását vetíti előre a kontinensen. Az epidemiológiai vizsgálatok kezdete óta nyilvánvaló, hogy a gyermekkori kezdetű, 1-es típusú diabetes előfordulási gyakorisága széles határok között ingadozik, amit egyaránt befolyásolnak geográfiai és klímaviszonyok, etnikai és demográfiai hatások. Bár az 1-es típusú cukorbetegség kialakulása során az autoimmunitás primer kockázati tényezője a genetikai háttér, mégsem a genetikai terheltség populációszintű fokozódása okozza az incidencia robbanásszerű növekedését, hanem a környezeti tényezőknek a betegség penetranciáját megváltoztató hatása. A környezeti hatások oki tényezőkként, akcelerátorokként és védőfaktorokként is hozzájárulhatnak mindehhez, sőt akár a betegség patogenezisében egyszerre több ponton, több mechanizmussal is részt vehetnek. Ugyanakkor a nemzetközi kutatások ellenére a legnépszerűbb háttérelméletek (például vírusinfekció, higiéniahipotézis, bélmikrobiom, áteresztő bél, D-vitamin-hiány) máig nem szolgálnak kielégítő magyarázattal az epidemiológiai észlelések többségére (például földrajzi régiónként jelentősen eltérő incidenciaértékek, geográfiai „forrópontok”, az új esetek megjelenésének szezonális ingadozása, az incidenciacsúcsok ciklicitása). Összefoglalónk célja a gyermekkori 1-es típusú diabetes epidemiológiájára vonatkozó aktuális adatok és háttérelméletek áttekintése. Orv Hetil. 2021; 162(1): 13–22.

Summary. According to the latest report of the IDF (International Diabetes Federation), more than 600 000 children under the age of 15 years are living with type 1 diabetes in the world and the number of new cases is estimated to be 98 200 annually. In recent decades, a significant increase in the incidence has been observed globally: during 1989–2013, the annual rate of increase was 3.4% in Europe, suggesting a doubling in the number of patients within approximately 20 years on the continent. The wide variation in incidence has been well documented by epidemiological studies and influenced by geographical and climatic conditions, ethnic and demographic factors. Although the genetic background is the primary risk factor for beta-cell autoimmunity, such dynamic changes in incidence are more likely to be associated with the higher environmental pressure than the increase in genetic load at population level. Environmental factors can also contribute to the pathogenesis of type 1 diabetes as accelerators, causal or protective factors, moreover may even be involved at several points and with several mechanisms at the same time. However, despite the extensive international research on environmental factors, the most popular hypotheses associated with them (e.g., virus infections, hygiene hypothesis, intestinal microbiota, leaky gut, lack of vitamin D) have not yet provided a satisfactory explanation for most epidemiological observations (e.g., geographically significant variability of incidence rates, geographical “hotspots”, seasonal fluctuations in new cases, cyclical trends of incidence peaks). In this article, recent data and hypotheses about the epidemiology of childhood type 1 diabetes are summarized. Orv Hetil. 2021; 162(1): 13–22.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • 1

    Gyűrűs É, Patterson C, Soltész Gy. “Constantly rising or peaks and plateaus?” Incidence of childhood type 1 diabetes in Hungary (1989–2009). [„Folyamatos emelkedő vagy csúcsok és fennsíkok?” A gyermekkori 1-es típusú diabetes incidenciája Magyarországon (1989–2009).] Orv Hetil. 2011; 152: 1692–1697. [Hungarian]

  • 2

    DIAMOND Project Group. Incidence and trends of childhood type 1 diabetes worldwide 1990–1999. Diabet Med. 2006; 23: 857–866.

  • 3

    Patterson CC, Dahlquist GG, Gyűrűs É, et al. Incidence trends for childhood type 1 diabetes in Europe during 1989–2003 and predicted new cases 2005–2020: a multicentre prospective registration study. Lancet 2009; 373: 2027–2033.

  • 4

    Patterson CC, Harjutsalo V, Rosenbauer J, et al. Trends and cyclical variation in the incidence of childhood type 1 diabetes in 26 European centres in the 25 year period 1989–2013: a multicentre prospective registration study. Diabetologia 2019; 62: 408–417.

  • 5

    Barkai L, Kiss Z, Rokszin G, et al. Changes in the incidence and prevalence of type 1 and type 2 diabetes among 2 million children and adolescents in Hungary between 2001 and 2016 – a nationwide population-based study. Arch Med Sci. 2019; 16: 34–41.

  • 6

    IDF Diabetes atlas. 9th edition. International Diabetes Federation, 2019. Available from: https://diabetesatlas.org/en/resources/ [accessed: June 20, 2020]

  • 7

    Chen YL, Huang YC, Qiao YC, et al. Climates on incidence of childhood type 1 diabetes mellitus in 72 countries. Sci Rep. 2017; 7: 12810.

  • 8

    Lukács K, Pánczél P, Hosszúfalusi N. Genetics of type 1 diabetes: present and future. [Az 1-es típusú diabetes genetikája: jelen és jövő.] Orv Hetil. 2017; 158: 1731–1740. [Hungarian]

  • 9

    Dunne JL, Richardson SJ, Atkinson MA, et al. Rationale for enteroviral vaccination and antiviral therapies in human type 1 diabetes. Diabetologia 2019; 62: 744–753.

  • 10

    Rodriguez-Calvo T, Sabouri S, Anquetil F, et al. The viral paradigm in type 1 diabetes: who are the main suspects? Autoimmun Rev. 2016; 15: 964–969.

  • 11

    Rewers M, Ludvigsson J. Environmental risk factors for type 1 diabetes. Lancet 2016; 387: 2340–2348.

  • 12

    Li X, Atkinson MA. The role for gut permeability in the pathogenesis of type 1 diabetes – a solid or leaky concept? Pediatr Diabetes 2015; 16: 485–492.

  • 13

    Writing Group for the TSG, Knip M, Åkerblom HK, et al. Effect of hydrolyzed infant formula vs conventional formula on risk of type 1 diabetes: The TRIGR randomized clinical trial. JAMA 2018; 319: 38–48.

  • 14

    Vaarala O, Ilonen J, Ruohtula T, et al. Removal of bovine insulin from cow’s milk formula and early initiation of beta-cell autoimmunity in the FINDIA pilot study. Arch Pediatr Adolesc Med. 2012; 166: 608–614.

  • 15

    Lin L, Zhang J. Role of intestinal microbiota and metabolites on gut homeostasis and human diseases. BMC Immunol. 2017; 18: 2.

  • 16

    Songini M, Mannu C, Targhetta C, et al. Type 1 diabetes in Sardinia: facts and hypotheses in the context of worldwide epidemiological data. Acta Diabetol. 2017; 54: 9–17.

  • 17

    Mäkinen M, Simell V, Mykkänen J, et al. An increase in serum 25-hydroxyvitamin D concentrations preceded a plateau in type 1 diabetes incidence in Finnish children. J Clin Endocrinol Metab. 2014; 99: E2353–E2356.

  • 18

    Simpson M, Brady H, Yin X, et al. No association of vitamin D intake or 25-hydroxyvitamin D levels in childhood with risk of islet autoimmunity and type 1 diabetes: the Diabetes Autoimmunity Study in the Young (DAISY). Diabetologia 2011; 54: 2779–2788.

  • 19

    Rosenbauer J, Herzig P, Giani G. Early infant feeding and risk of type 1 diabetes mellitus – a nationwide population-based case-control study in pre-school children. Diabetes Metab Res Rev. 2008; 24: 211–222.

  • 20

    Turpeinen H, Hermann R, Vaara S, et al. Vitamin D receptor polymorphisms: no association with type 1 diabetes in the Finnish population. Eur J Endocrinol. 2003; 149: 591–596.

  • 21

    Samuelsson U, Oikarinen S, Hyöty H, et al. Low zinc in drinking water is associated with the risk of type 1 diabetes in children. Pediatr Diabetes 2011; 12: 156–164.

  • 22

    Ho E, Quan N, Tsai YH, et al. Dietary zinc supplementation inhibits NFκB activation and protects against chemically induced diabetes in CD1 mice. Exp Biol Med (Maywood). 2001; 226: 103–111.

  • 23

    Sheehan A, Freni Sterrantino A, Fecht D, et al. Childhood type 1 diabetes: an environment-wide association study across England. Diabetologia 2020; 63: 964–976.

  • 24

    Morgan E, Halliday SR, Campbell GR, et al. Vaccinations and childhood type 1 diabetes mellitus: a meta-analysis of observational studies. Diabetologia 2016; 59: 237–243.

  • 25

    Mayer-Davis EJ, Dabelea D, Lawrence JM. Incidence trends of type 1 and type 2 diabetes among youths, 2002–2012. N Engl J Med. 2017; 377: 301.

  • 26

    Mayer-Davis EJ, Kahkoska AR, Jefferies C, et al. ISPAD Clinical Practice Consensus Guidelines 2018: definition, epidemiology, and classification of diabetes in children and adolescents. Pediatr Diabetes 2018; 19(Suppl 27): 7–19.

  • 27

    Dabelea D, Mayer-Davis EJ, Saydah S, et al. Prevalence of type 1 and type 2 diabetes among children and adolescents from 2001 to 2009. JAMA 2014; 311: 1778–1786.

  • 28

    Kawabata Y, Ikegami H, Kawaguchi Y, et al. Asian-specific HLA haplotypes reveal heterogeneity of the contribution of HLA-DR and -DQ haplotypes to susceptibility to type 1 diabetes. Diabetes 2002; 51: 545–551.

  • 29

    Hermann R, Bartsocas CS, Soltész Gy, et al. Genetic screening for individuals at high risk for type 1 diabetes in the general population using HLA class II alleles as disease markers. A comparison between three European populations with variable rates of disease incidence. Diabetes Metab Res Rev. 2004; 20: 322–329.

  • 30

    Soltész Gy. Etiopathogenesis of type 1 diabetes. In: Halmos T, Jermendy Gy. (eds.) Diabetes mellitus. [Az 1-es típusú diabetes etiopatogenezise. In: Halmos T, Jermendy Gy. (szerk.) Diabetes mellitus.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2002; pp. 227–237. [Hungarian]

  • 31

    Haynes A, Bulsara MK, Bower C, et al. Regular peaks and troughs in the Australian incidence of childhood type 1 diabetes mellitus (2000–2011). Diabetologia 2015; 58: 2513–2516.

  • 32

    Hermann R, Knip M, Veijola R, et al. Temporal changes in the frequencies of HLA genotypes in patients with type 1 diabetes – indication of an increased environmental pressure? Diabetologia 2003; 46: 420–425.

  • 33

    Bruno G, Maule M, Biggeri A, et al. More than 20 years of registration of type 1 diabetes in Sardinian children: temporal variations of incidence with age, period of diagnosis, and year of birth. Diabetes 2013; 62: 3542–3546.

  • 34

    Onda Y, Sugihara S, Ogata T, et al. Incidence and prevalence of childhood-onset type 1 diabetes in Japan: the T1D study. Diabet Med. 2017; 34: 909–915.

  • 35

    Barrett JC, Clayton DG, Concannon P, et al. Genome-wide association study and meta-analysis find that over 40 loci affect risk of type 1 diabetes. Nat Genet. 2009; 41: 703–707.

  • 36

    Songini M, Lombardo C. The Sardinian way to type 1 diabetes. J Diabetes Sci Technol. 2010; 4: 1248–1255.

  • 37

    Staines A, Bodansky HJ, Lilley HE, et al. The epidemiology of diabetes mellitus in the United Kingdom: the Yorkshire Regional Childhood Diabetes Register. Diabetologia 1993; 36: 1282–1287.

  • 38

    Haynes A, Bulsara MK, Bower C, et al. Cyclical variation in the incidence of childhood type 1 diabetes in Western Australia (1985–2010). Diabetes Care 2012; 35: 2300–2302.

  • 39

    Chobot A, Polanska J, Brandt A, et al. Updated 24-year trend of type 1 diabetes incidence in children in Poland reveals a sinusoidal pattern and sustained increase. Diabet Med. 2017; 34: 1252–1258.

  • 40

    McNally RJ, Court S, James PW, et al. Cyclical variation in type 1 childhood diabetes. Epidemiology 2010; 21: 914–915.

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Oct 2020 0 0 0
Nov 2020 0 0 0
Dec 2020 0 0 0
Jan 2021 0 336 390
Feb 2021 0 75 80
Mar 2021 0 134 87
Apr 2021 0 20 27