View More View Less
  • 1 Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Klinikai Központ, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs, Ifjúság útja 13., 7624
  • 2 Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Transzlációs Medicina Intézet, Pécs

Összefoglaló. A sarcopenia progresszív, generalizált vázizombetegség az izomtömeg fogyásával és az izomfunkció romlásával, számos szövődménnyel, rossz prognózissal. A sarcopeniát eredetileg életkorfüggő, idősekben jelentkező kórképnek írták le (primaer sarcopenia). Később derült ki, hogy fiatal- és középkorú személyeknél is előfordul, különböző betegségekhez társulva (secundaer sarcopenia). A közlemény áttekintést ad a betegség patofiziológiájáról, a fizikai inaktivitás, az inzulinrezisztencia, a krónikus gyulladás, a citokinek, hepatokinek és miokinek szerepéről az izomkárosodásban, valamint az izom, a zsírszövet és a máj funkcionális kapcsolatairól nem alkoholos zsírmájban és cirrhosisban. A diagnózis felállítását számos funkcionális próba, illetve vizsgálóeljárás teszi lehetővé. Az izomerő-csökkenés igazolása a legfontosabb paraméter (kézszorító erő). Az izomtömegvesztést kettős energiájú röntgenabszorpciometria, bioelektromosimpedancia-analízis, komputertomográfia vagy mágneses rezonanciás képalkotó vizsgálat mutathatja ki, megerősítve a kórismét, a fizikai teljesítmény csökkenése pedig a sarcopenia súlyosságát jelzi. A sarcopenia kezelése és a progresszió prevenciója a fiatalkorban elkezdett és élethosszig tartó rendszeres fizikai aktivitáson, a protein-kalória túltápláláson és a gyógyszeres terápián alapul, beleértve a D-vitamin és a tesztoszteron pótlását, az elágazó láncú aminosavak és az L-karnitin adását. Másodlagos sarcopeniában az alapbetegség kezelése is szükséges. Orv Hetil. 2021; 162(1): 3–12.

Summary. Sarcopenia is a progressive, generalized skeletal muscle disease with the loss of muscle mass and function, associated with adverse outcomes and poor prognosis. Sarcopenia first was regarded as an age-related disorder of older people (primary sarcopenia). Later it turned out that it can also occur in young age due to a range of chronic disorders such as cancer, anorexia or malnutrition (secondary sarcopenia). This paper overviews the pathophysiology of sarcopenia and the factors involved in the muscle mass loss, i.e., physical inactivity, insulin resistance, low-grade chronic inflammation, hepatokines and myokines. The basic feature is the imbalance between proteolysis and protein synthesis that leads to muscle atrophy. We discuss the relationship between liver, muscle and adipose tissue in non-alcoholic fatty liver disease and cirrhosis. To diagnose sarcopenia, there are a range of tests and tools that measure muscle strength and muscle mass as well as physical performance. The low muscle strength (hand grip strength) is the primary parameter of the diagnosis, the best measure of muscle function. The loss of skeletal muscle mass assessed by dual-energy X-ray absorptiometry, bioelectric impedance analysis, computer tomography, or magnetic resonance imaging confirms diagnosis, while the decrease in physical performance reflects severe sarcopenia. For the treatment and prevention of progression, the most important is the regular physical activity started from early adulthood, and healthy diet containing protein-calorie hyperalimentation. In addition, a pharmacotherapy with the supplementation of vitamin D and testosterone, furthermore, the administration of L-carnitine and branched-chain amino acids can be recommended. In the case of secondary sarcopenia, the underlying disease also requires treatment. Orv Hetil. 2021; 162(1): 3–12.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • 1

    Rosenberg IH. Epidemiologic and methodologic problems in determining nutritional status of older persons. Summary comments. Am J Clin Nutr. 1989; 50: 1231–1233.

  • 2

    Cruz-Jentoft AJ, Sayer AA. Sarcopenia. Lancet 2019; 393: 2636–2646.

  • 3

    Carey EJ, Lai JC, Sonnenday C. A North American expert opinion statement on sarcopenia in liver transplantation. Hepatology 2019; 70: 1816–1829.

  • 4

    Nachit M, Leclercq IA. Emerging awareness on the importance of skeletal muscle in liver diseases: time to dig deeper into mechanisms. Clin Sci. 2019; 133: 465–481.

  • 5

    Cruz-Jentoft AJ, Bahat G, Bauer J, et al. Sarcopenia: revised European consensus on definition and diagnosis. Age Aging 2019; 48: 16–31.

  • 6

    Tyrovolas S, Koyanagi A, Olaya B, et al. Factors associated with skeletal muscle mass, sarcopenia, and sarcopenic obesity in older adults: a multi-continent study. J Cachexia Sarcopenia Muscle 2016; 7: 312–321.

  • 7

    Kim JA, Choi KM. Sarcopenia and fatty liver disease. Hepatol Int. 2019; 13: 674–687.

  • 8

    Pacifico L, Perla FM, Chiesa C. Sarcopenia and nonalcoholic fatty liver disease: a causal relationship. Hepatobiliary Surg Nutr. 2019; 8: 144–147.

  • 9

    Bhanji RA, Montano-Loza AJ, Watt KD. Sarcopenia in cirrhosis: looking beyond the skeletal muscle loss to see the systemic disease. Hepatology 2019; 70: 2193–2203.

  • 10

    Shuja A, Malespin M, Scolapio J. Nutritional considerations in liver disease. Gastroenterol Clin North Am. 2018; 47: 243–252.

  • 11

    EASL. Clinical practice guidelines on nutrition in chronic liver disease. J Hepatol. 2019; 70: 172–193.

  • 12

    Carvalho L, Parise ER. Evaluation of nutritional status of non-hospitalized patients with liver cirrhosis. Arq Gastroenterol. 2006; 43: 269–274.

  • 13

    Cederholm T, Jensen GL, Correia MI, et al. GLIM criteria for the diagnosis of malnutrition – a consensus report from the global clinical nutrition community. Clin Nutr. 2019; 38(1): 1–9.

  • 14

    Peterson SJ, Mozer M. Differentiating sarcopenia and cachexia among patients with cancer. Nutr Clin Pract. 2017; 32: 30–39.

  • 15

    Binkley N, Krueger D, Buehring B. What’s in a name revisited: should osteoporosis and sarcopenia be considered components of “dysmobility syndrome”? Osteoporos Int. 2013; 24: 2955–2959.

  • 16

    Baumgartner RN. Body composition in healthy aging. Ann N Y Acad Sci. 2000; 904: 437–448.

  • 17

    Stenholm S, Harris TB, Rantanen T, et al. Sarcopenic obesity: definition, cause and consequences. Curr Opin Clin Nutr Metab Care 2008; 11: 693–700.

  • 18

    Tamási L, Miksi Á, Kardos Zs, et al. Musculoskeletal relevance of obesity: a new approach to an old topic. [Az elhízás mozgásszervi vonatkozásai: egy régi téma új megközelítésben.] Orv Hetil. 2019; 160: 1727–1734. [Hungarian]

  • 19

    Han E, Lee YH, Kim YD. Nonalcoholic fatty liver disease and sarcopenia are independently associated with cardiovascular risk. Am J Gastroenterol. 2020; 115: 584–595.

  • 20

    Kim G, Kang SH, Kim MY, et al. Prognostic value of sarcopenia in patients with liver cirrhosis: a systematic review and meta-analysis. PLoS ONE 2017; 12: e0186990.

  • 21

    Dasarathy S. Cause and management of muscle wasting in chronic liver disease. Curr Opin Gastroenterol. 2016; 32: 159–165.

  • 22

    El Sherif O, Dhaliwar A, Newsome PN, et al. Sarcopenia in nonalcoholic fatty liver disease: new challenges for clinical practice. Expert Rev Gastroenterol Hepatol. 2020; 14: 197–205.

  • 23

    Montano-Loza AJ, Duarte-Rojo A, Meza-Junco J, et al. Inclusion of sarcopenia within MELD (MELD-Sarcopenia) and the prediction of mortality in patients with cirrhosis. Clin Transl Gastroenterol. 2015; 6: e102.

  • 24

    Hegyi JP, Soós A, Hegyi P, et al. Pre-transplant sarcopenic obesity worsens the survival after liver transplantation: a meta-analysis and a systematic review. Front Med. (Accepted)

  • 25

    Vereckei É, Gasparik AI, Hodinka L. Sarcopenia – muscle loss – a simple questionnaire to rapidly diagnose sarcopenia (SARC-F): the validated Hungarian translation. [A sarcopenia – izomfogyás – kockázatának felmérésére fejlesztett szűrő-kérdőív (SARC-F Questionnaire) hiteles magyar fordítása.] Magy Reumatol. 2019; 60: 103–107. [Hungarian]

  • 26

    Gasparik AI, Demián M-B, Pascanu IM, et al. Evaluation on the Hungarian-language SARC-F sarcopenia-screening questionnaire. [A SARC-F sarcopeniaszűrő kérdőív magyar változatának értékelése.] Orv. Hetil. 2020; 161: 2000–2005. [Hungarian]

  • 27

    Shankaran M, Czerwieniec G, Fessler C, et al. Dilution of oral D3-creatine to measure creatine pool size and estimate skeletal muscle mass: development of a correction algorithm. J Cachexia Sarcopenia Muscle 2018; 9: 540–546.

  • 28

    Hodinka L, Vereckei E, Gasparik AI. Sarcopenia and quality of life: the validated Hungarian translation of the Sarcopenia Quality of Life (SarQoL) Questionnaire. [Sarcopenia és életminőség: a Sarcopenia Quality of Life (SarQoL) kérdőív hiteles magyar fordítása.] Orv Hetil. 2018; 159: 1483–1486. [Hungarian]

  • 29

    Saran U, Humar B, Kolly P, et al. Hepatocellular carcinoma and lifestyles. J Hepatol. 2016; 64: 203–214.

  • 30

    Berzigotti A, Saran U, Dufour JF. Physical activity and liver diseases. Hepatology 2016; 63: 1026–1040.

  • 31

    Simon TG, Kim MN, Luo X, et al. Physical activity compared to adiposity and risk of liver-related mortality: results from two prospective, nationwide cohorts. J Hepatol. 2020; 72: 1062–1069.

  • 32

    Werling K, Langó A. Effects of physical activity in nonalcoholic fatty liver disease. [A fizikai aktivitás hatása a nem alkoholos eredetű zsírmájra.] Orv Hetil. 2020; 161: 203–207. [Hungarian]

  • 33

    Ooi PH, Hager A, Mazurak VC, et al. Sarcopenia in chronic liver disease: impact on outcomes. Liver Transpl. 2019; 25: 1422–1438.

  • 34

    Ebadi M. Bhanji RA, Mazurak VC, et al. Sarcopenia in cirrhosis: from pathogenesis to interventions. J Gastroenterol. 2019; 54: 845–859.

  • 35

    Vilar-Gomez E, Martinez-Perez Y, Calzadilla-Bertot L, et al. Weight loss through lifestyle modification significantly reduces features of nonalcoholic steatohepatitis. Gastroenterology 2015; 149: 367–378.e5.

  • 36

    Kovács ÉJ, Jónásné Sztruhár I, Asiama E, et al. Prevalence and associated factors of sarcopenia among older adults living in institutions providing long-term care. [A sarcopenia prevalenciája, valamint az egészség- és életmódbeli tényezőkkel való kapcsolata a tartós ellátást nyújtó intézményekben élő idősek körében.] Orv Hetil. 2016; 157: 1847–1853. [Hungarian]

  • 37

    Vereckei E, Hodinka L. Sarcopenia – muscle loss – patomechanism, clinical presentation and metabolic comorbidities. [A sarcopenia – izomfogyás – patomechanizmusa, klinikai képe és metabolikus társbetegségei.] LAM 2020; 30: 263–269. [Hungarian]