Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 162: Issue 11
Inzulinrezisztencia és következményei gyermek- és serdülőkorban
Authors:
Borbála Tobisch Észak-Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő, Budapest
Debreceni Egyetem, Egészségtudományok Doktori Iskola, Debrecen

Search for other papers by Borbála Tobisch in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
László Blatniczky Észak-Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő, Budapest

Search for other papers by László Blatniczky in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Ingrid Schusterova Kassai P. J. Šafárik Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Gyermekgyógyászati Klinika, Kassa, Szlovákia

Search for other papers by Ingrid Schusterova in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Levente Kovács Óbudai Egyetem, Élettani Szabályozások Kutatóközpont, Budapest, Bécsi út 96/b, 1034

Search for other papers by Levente Kovács in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
, and
László Barkai Debreceni Egyetem, Egészségtudományok Doktori Iskola, Debrecen
Kassai P. J. Šafárik Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Gyermekgyógyászati Klinika, Kassa, Szlovákia
Óbudai Egyetem, Élettani Szabályozások Kutatóközpont, Budapest, Bécsi út 96/b, 1034
Miskolci Egyetem, Egészségügyi Kar, Elméleti Egészségtudományi Intézet, Miskolc

Search for other papers by László Barkai in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
403–412
Online Publication Date:
14 Mar 2021
Publication Date:
14 Mar 2021
Article Category:
Review Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/650.2021.32048
Keywords:
insulin resistance; metabolic syndrome; cardiovascular risk; diabetes; childhood;
Keywords (Hungarian):
inzulinrezisztencia; metabolikus szindróma; cardiovascularis rizikó; diabetes; gyermekkor;
Open access

Összefoglaló. Számos adat igazolja, hogy az inzulinrezisztencia gyakori jelenség gyermek- és serdülőkorban, és szoros kapcsolatban áll a cardiovascularis kockázat növekedésével, ami miatt a kérdéskörre az életnek ebben a korai szakaszában is kiemelt figyelmet kell fordítani. Ma már egyre több ismerettel rendelkezünk a kockázati tényezőket illetően, nincs azonban egységes álláspont az inzulinrezisztencia meghatározására vonatkozóan a klinikai gyakorlatban, és nem rendelkezünk megfelelő laboratóriumi markerekkel, melyek segítségével a veszélyeztetetteket széles körben eredményesen lehetne azonosítani. Mindezek alapján a laboratóriumi módszerrel történő szűrés ebben az életkorban nem indokolt, azonban a társuló és következményes kórállapotok klinikai alapon történő felismerésére törekedni kell. A cardiovascularis kockázat megelőzésére irányuló életmódbeli prevenció hatásos az inzulinrezisztencia csökkentésében, a gyakorlatban azonban kivitelezése és eredményessége korlátozott. A gyógyszeres intervenció jelenleg ebben az életkorban csak egyes szelektált esetekben kerülhet alkalmazásra. További klinikai kutatásokra van szükség az inzulinrezisztencia mérése, az életmódbeli és gyógyszeres intervenciós lehetőségek területén annak érdekében, hogy sikeres stratégiák legyenek kialakíthatók a cardiovascularis halálozás megelőzése, csökkentése érdekében. Orv Hetil. 2021; 162(11): 403–412.

Summary. Numerous data confirm that insulin resistance is a common phenomenon in children, and closely links to an increase in cardiovascular risk, therefore it is urgent to pay attention to this from early childhood. Today, we have more and more knowledge about risk factors, but there is no common position on the definition of insulin resistance in clinical practice and we do not have adequate laboratory markers to identify those at risk effectively. Based on all these factors, laboratory screening is not justified at this age, however, efforts should be made to recognize associated and consequent conditions on a clinical basis. Lifestyle prevention to prevent cardiovascular risk is effective in reducing insulin resistance, but in practice its implementation and effectiveness are limited. At present, pharmacological intervention can only be used in certain selected cases with this age group. Further clinical research is needed to measure insulin resistance, lifestyle and drug intervention options in order to develop successful strategies to prevent and reduce cardiovascular death. Orv Hetil. 2021; 162(11): 403–412.

  • 1

    Peplies J, Jiménez-Pavón D, Savva SC, et al. Percentiles of fasting serum insulin, glucose, HbA1c and HOMA-IR in pre-pubertal normal weight European children from the IDEFICS cohort. Int J Obes (Lond). 2014; 38(Suppl 2): S39–S47.

  • 2

    Singh B, Saxena A. Surrogate markers of insulin resistance: a review. World J Diabetes 2010; 1: 36–47.

  • 3

    Grant DB. Fasting serum insulin levels in childhood. Arch Dis Child. 1967; 42: 375–378.

  • 4

    Allard P, Delvin EE, Paradis G, et al. Distribution of fasting plasma insulin, free fatty acids, and glucose concentrations and of homeostasis model assessment of insulin resistance in a representative sample of Quebec children and adolescents. Clin Chem. 2003; 49: 644–649.

  • 5

    Mellerio H, Alberti C, Druet C, et al. Novel modeling of reference values of cardiovascular risk factors in children aged 7 to 20 years. Pediatrics 2012; 129: e1020–e1029.

  • 6

    Aradillas-García C, Rodríguez-Morán M, Garay-Sevilla ME, et al. Distribution of the homeostasis model assessment of insulin resistance in Mexican children and adolescents. Eur J Endocrinol. 2012; 166: 301–306.

  • 7

    Masuccio FG, Lattanzio FM, Matera S, et al. Insulin sensitivity in prepubertal Caucasian normal weight children. J Pediatr Endocrinol Metab. 2009; 22: 695–702.

  • 8

    Steene-Johannessen J, Kolle E, Anderssen SA, et al. Cardiovascular disease risk factors in a population-based sample of Norwegian children and adolescents. Scand J Clin Lab Invest. 2009; 69: 380–386.

  • 9

    Tagi VM, Giannini C, Chiarelli F. Insulin resistance in children. Front Endocrinol (Lausanne). 2019; 10: 342.

  • 10

    Semple RK, Savage DB, Cochran EK, et al. Genetic syndromes of severe insulin resistance. Endocr Rev. 2011; 32: 498–514.

  • 11

    Reinehr T. Metabolic syndrome in children and adolescents: a critical approach considering the interaction between pubertal stage and insulin resistance. Curr Diab Rep. 2016; 16: 8.

  • 12

    Magge SN, Goodman E, Armstrong SC, et al. The metabolic syndrome in children and adolescents: shifting the focus to cardiometabolic risk factor clustering. Pediatrics 2017; 140: e20171603.

  • 13

    Huang-Doran I, Tomlinson P, Payne F, et al. Insulin resistance uncoupled from dyslipidemia due to C-terminal PIK3R1 mutations. JCI Insight 2016; 1: e88766.

  • 14

    Wittcopp C, Conroy R. Metabolic syndrome in children and adolescents. Pediatr Rev. 2016; 37: 193–202.

  • 15

    Ferrannini E, Natali A, Bell P, et al. Insulin resistance and hypersecretion in obesity. European Group for the Study of Insulin Resistance (EGIR). J Clin Invest. 1997; 100: 1166–1173.

  • 16

    Ságodi L, Barkai L, Tombácz A, et al. Investigation of hyperinsulinaemia, insulin-like growth factor-1, insulin-like growth factor-binding protein-1, sex hormone binding-globulin in prepubertal girls and pubertal girls with a history of premature adrenarche. [A hyperinsulinaemia, az inzulinszerű növekedési faktor-1, inzulinszerű növekedési faktort kötő fehérje-1, a nemi hormont kötő globulin vizsgálata a prepubertáskorú és pubertáskorú leányoknál, akiknél praematurus adrenarche lépett fel.] Orv Hetil. 2003; 144: 67–72. [Hungarian]

  • 17

    Tobisch B, Blatniczky L, Barkai L. Relationship between insulin resistance and puberty in children with increased cardiometabolic risk. [Inzulinrezisztencia és pubertás kapcsolata megnövekedett kardiometabolikus kockázatú gyermekekben.] Orv Hetil. 2011; 152: 1068–1074. [Hungarian]

  • 18

    Goran MI, Bergman RN, Cruz ML, et al. Insulin resistance and associated compensatory responses in African-American and Hispanic children. Diabetes Care 2002; 25: 2184–2190.

  • 19

    Whincup PH, Gilg JA, Papacosta O, et al. Early evidence of ethnic differences in cardiovascular risk: cross sectional comparison of British South Asian and white children. BMJ 2002; 324: 635.

  • 20

    Arslanian SA, Saad R, Lewy V, et al. Hyperinsulinemia in African-American children: decreased insulin clearance and increased insulin secretion and its relationship to insulin sensitivity. Diabetes 2002; 51: 3014–3019.

  • 21

    Tobisch B, Blatniczky L, Barkai L. Cardiometabolic risk factors and insulin resistance in obese children and adolescents: relation to puberty. Pediatr Obes. 2015; 10: 37–44.

  • 22

    Arellano-Ruiz P, García-Hermoso A, Cavero-Redondo I, et al. Homeostasis model assessment cut-off points related to metabolic syndrome in children and adolescents: a systematic review and meta-analysis. Eur J Pediatr. 2019; 178: 1813–1822.

  • 23

    Eriksson JG, Forsén T, Tuomilehto J, et al. Early adiposity rebound in childhood and risk of type 2 diabetes in adult life. Diabetologia 2003; 46: 190–194.

  • 24

    Cho WK, Suh BK. Catch-up growth and catch-up fat in children born small for gestational age. Korean J Pediatr. 2016; 59: 1–7.

  • 25

    Cianfarani S, Geremia C, Germani D, et al. Insulin resistance and insulin-like growth factors in children with intrauterine growth retardation. Is catch-up growth a risk factor? Horm Res. 2001; 55(Suppl 1): 7–10.

  • 26

    Csaba G. Effect of endocrine disruptor phytoestrogens on the immune system: present and future. Acta Microbiol Immunol Hung. 2018; 65: 1–14.

  • 27

    Csaba G. Hormesis and immunity: a review. Acta Microbiol Immunol Hung. 2019; 66: 155–168.

  • 28

    Babik B, Peták F, Agócs S, et al. Diabetes mellitus: endothelial dysfunction and changes in hemostasis. [Diabetes mellitus: endotheldiszfunkció és haemostasiselváltozások.] Orv Hetil. 2018; 159: 1335–1345. [Hungarian]

  • 29

    Vincze Á, Kertész L, Czeglédi E. The relationship between diabetes, stress and sleep problems in the light of the Hungarostudy 2013 research data. [A diabetes, a stressz és az alvásproblémák kapcsolata a Hungarostudy 2013 kutatás adatainak fényében.] Orv Hetil. 2019; 160: 1872–1880. [Hungarian]

  • 30

    Lee CJ, Sears CL, Maruthur N. Gut microbiome and its role in obesity and insulin resistance. Ann N Y Acad Sci. 2020; 1461: 37–52.

  • 31

    Kalliomäki M, Collado MC, Salminen S, et al. Early differences in fecal microbiota composition in children may predict overweight. Am J Clin Nutr. 2008; 87: 534–538.

  • 32

    Mastrangelo A, Martos-Moreno GÁ, García A, et al. Insulin resistance in prepubertal obese children correlates with sex-dependent early onset metabolomic alterations. Int J Obes (Lond). 2016; 40: 1494–1502.

  • 33

    Hwu CM. Measurements of insulin resistance in hypertension: where are we now? J Hum Hypertens. 2007; 21: 693–696.

  • 34

    Lee S, Muniyappa R, Yan X, et al. Comparison between surrogate indexes of insulin sensitivity and resistance and hyperinsulinemic euglycemic clamp estimates in mice. Am J Physiol Endocrinol Metab. 2008; 294: E261–E270.

  • 35

    Shashaj B, Luciano R, Contoli B, et al. Reference ranges of HOMA-IR in normal-weight and obese young Caucasians. Acta Diabetol. 2016; 53: 251–260.

  • 36

    van der Aa MP, Knibbe CA, Boer A, et al. Definition of insulin resistance affects prevalence rate in pediatric patients: a systematic review and call for consensus. J Pediatr Endocrinol Metab. 2017; 30: 123–131.

  • 37

    Giannini C, Santoro N, Caprio S, et al. The triglyceride-to-HDL cholesterol ratio: association with insulin resistance in obese youths of different ethnic backgrounds. Diabetes Care 2011; 34: 1869–1874.

  • 38

    McAuley KA, Williams SM, Mann JI, et al. Diagnosing insulin resistance in the general population. Diabetes Care 2001; 24: 460–464.

  • 39

    Matsuda M, DeFronzo RA. Insulin sensitivity indices obtained from oral glucose tolerance testing: comparison with the euglycemic insulin clamp. Diabetes Care 1999; 22: 1462–1470.

  • 40

    Soonthornpun S, Setasuban W, Thamprasit A, et al. Novel insulin sensitivity index derived from oral glucose tolerance test. J Clin Endocrinol Metab. 2003; 88: 1019–1023.

  • 41

    Brown RJ, Yanovski JA. Estimation of insulin sensitivity in children: methods, measures and controversies. Pediatr Diabetes 2014; 15: 151–161.

  • 42

    Levy-Marchal C, Arslanian S, Cutfield W, et al. Insulin resistance in children: consensus, perspective, and future directions. J Clin Endocrinol Metab. 2010; 95: 5189–5198.

  • 43

    Danforth E Jr. Failure of adipocyte differentiation causes type II diabetes mellitus? Nat Genet. 2000; 26: 13.

  • 44

    de Jesus, JM; Expert Panel on Integrated Guidelines for Cardiovascular Health and Risk Reduction in Children and Adolescents; National Heart, Lung, and Blood Institute. Summary report. Pediatrics 2011; 128(Suppl 5): S213–S256.

  • 45

    Styne DM, Arslanian SA, Connor EL, et al. Pediatric obesity – assessment, treatment, and prevention: an Endocrine Society clinical practice guideline. J Clin Endocrinol Metab. 2017; 102: 709–757.

  • 46

    Khokhar A, Umpaichitra V, Chin VL, et al. Metformin use in children and adolescents with prediabetes. Pediatr Clin North Am. 2017; 64: 1341–1353.

  • 47

    Knowler WC, Barrett-Connor E, Fowler SE, et al. Reduction in the incidence of type 2 diabetes with lifestyle intervention or metformin. N Engl J Med. 2002; 346: 393–403.

  • 48

    Danne T, Biester T, Kapitzke K, et al. Liraglutide in an adolescent population with obesity: a randomized, double-blind, placebo-controlled 5-week trial to assess safety, tolerability, and pharmacokinetics of liraglutide in adolescents aged 12–17 years. J Pediatr. 2017; 181: 146–153.e3.

  • 49

    Danne T, Biester T, Kordonouri O. Combined SGLT1 and SGLT2 inhibitors and their role in diabetes care. Diabetes Technol Ther. 2018; 20 (Suppl 2): S269–S277.

  • 50

    Guo H, Fang C, Huang Y, et al. The efficacy and safety of DPP4 inhibitors in patients with type 1 diabetes: a systematic review and meta-analysis. Diabetes Res Clin Pract. 2016; 121: 184–191.

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2024  
Scopus  
CiteScore  
CiteScore rank  
SNIP  
Scimago  
SJR index 0.227
SJR Q rank Q4

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Dec 2024 0 46 43
Jan 2025 0 47 53
Feb 2025 0 67 38
Mar 2025 0 71 50
Apr 2025 0 27 42
May 2025 0 13 31
Jun 2025 0 0 0