View More View Less
  • 1 Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Családorvosi Intézet és Rendelő, Szeged, Székely sor 13/A, 6726
  • | 2 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Családorvosi Tanszék, Budapest
Open access

Összefoglaló. Bevezetés: A családorvosok testi, lelki egészségi állapota hatással van a munkavégzésükre, a betegellátás minőségére, ezáltal a társadalom egészségmutatóira is. Az életmód pedig az egyik legjelentősebb, egészségi állapotot befolyásoló tényező. Célkitűzés: A vizsgálat célja a magyar háziorvosok egészségi állapotának és az azt befolyásoló életmódtényezőknek a felmérése. Módszer: Keresztmetszeti vizsgálat. Kvantitatív, papíralapú felmérés családorvosok körében (n = 569, életkor 54 ± 10 év, nők 42%). Eredmények: A háziorvosok 61%-a túlsúlyos vagy elhízott, 88%-ának a vércukorszintje ≤5,5 mmol/l. A résztvevők 50%-a legalább heti rendszerességgel végez testmozgást, 20%-uk egyáltalán nem. A háziorvosok 13%-a dohányzik jelenleg, 5%-a tekinthető nagyivónak. Enyhe fokú depressziós tünetegyüttes 19%-uknál, közepes fokú 6%-uknál, súlyos fokú 5%-uknál fordult elő. A súlyos fokú kiégés mindkét nemben, mindhárom dimenzióban 18–39% volt. Következtetés: A magyar háziorvosok általános egészségi állapota nem mondható jobbnak sem a hazai nem orvos populációénál, sem a külföldi orvoskollégákénál. A magyar háziorvosok dohányzási mutatói kedvezőbbek a lakossági adatoknál, míg az alkoholfogyasztás terén kedvezőtlenebb eredményeket kaptunk. Nemzetközi összehasonlításban, a káros szenvedélyek terén a hazai kollégák eredményei jónak tekinthetők. A depresszió és a kiégés gyakori előfordulása jelentős probléma a háziorvosok körében. Mentális egészségük monitorozása és gondozása a hatékony egészségügyi ellátórendszer kulcskérdése. Orv Hetil. 2021; 162(12): 449–457.

Summary. Introduction: General practitioners’ somatic and mental health status have an impact on their work and the quality of care they provide and thus influence the health indicators of the society. Lifestyle is one of the most important influencing factors of health. Objective: The study aims to assess the health status of Hungarian general practitioners and the lifestyle factors influencing it. Method: Cross-sectional study. Quantitative, paper-based questionnaire among general practitioners (n = 569, age 54 ± 10 years, female 42%). Results: 61% of family physicians are overweight or obese, 88% of them have blood glucose level ≤5.5 mmol/l. 50% of the participants do exercise at least once a week, 20% do not take any exercise at all. 13% currently smoke, 7% are considered heavy drinkers. Mild, moderate and severe depression symptoms occurred in 19%, 6% and 5% of them, respectively. A severe level of burnout syndrome was reported in 18–39% in both sexes, in all three dimensions. Conclusion: The health status of Hungarian general practitioners is not better than that of the non-medical Hungarian population or than that of foreign colleagues. The smoking indicators of Hungarian doctors are more favorable than the Hungarian population data, while we obtained worse results in the field of alcohol consumption. In international comparison, the results of Hungarian colleagues in the field of smoking and alcohol consumption are good. The frequent occurrence of depression and burnout is a significant problem among family physicians. Monitoring and caring for their mental health is a key factor in the effective health care system. Orv Hetil. 2021; 162(12): 449–457.

  • 1

    Sas G. Doctor, does your heart ever hurt? [Doktor Úr, a maga szíve sose fáj?] Elitmed.hu, 2013. Available from: http://www.elitmed.hu/ilam/placebo_kulonszam/doktor_ur_a_maga_szive_sose_faj_11743/ [accessed: November 12, 2018]. [Hungarian]

  • 2

    Győrffy Z, Molnár R, Somorjai N. Health status and well-being of health care workers in Hungary: a literature review. [Gyógyítók helyzete és egészsége – a magyarországi vizsgálatok szakirodalmi áttekintése.] Mentálhig Psychosom. 2012; 13: 107–126. [Hungarian]

  • 3

    Kringos DS, Boerma W, van der Zee J, et al. Europe’s strong primary care systems are linked to better population health but also to higher health spending. Health Aff. 2013; 32: 686–694.

  • 4

    Starfield B. Primary care: an increasingly important contributor to effectiveness, equity, and efficiency of health services. SESPAS report 2012. Gac Sanit. 2012; 26(Suppl 1): 20–26.

  • 5

    Lalonde M. A new perspective on the health of Canadians. A working document. Government of Canada, Ottawa, 1974.

  • 6

    Healthy People 2010 Final Review. National Center for Health Statistics, Hyattsville, MD, 2012.

  • 7

    Statistical Mirror: Hungarian Central Statistical Office. Health status and health behavior, 2016–2017. [Statisztikai Tükör: Egészségi állapot és egészségmagatartás, 2016–2017.] Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2018. [Hungarian]

  • 8

    Varsányi P, Vitrai J. (eds.) National Health Promotion Insitute. Health Report 2016. Informations to identify the target areas for public health interventions based on analysis of non-communicable diseases and health behavior indicators. [Egészségjelentés 2016: Információk a népegészségügyi beavatkozások célterületeinek azonosításához a nem fertőző betegségek és az egészségmagatartási mutatók elemzése alapján.] Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet, Budapest, 2017. [Hungarian]

  • 9

    Mittal TK, Cleghorn CL, Cade JE, et al. A cross-sectional survey of cardiovascular health and lifestyle habits of hospital staff in the UK: do we look after ourselves? Eur J Prev Card. 2018; 25: 543–550.

  • 10

    Pardo A, McKenna J, Mitjans A, et al. Physical activity level and lifestyle-related risk factors from Catalan physicians. J Phys Act Health 2014; 11: 922–929.

  • 11

    Faggiano P, Temporelli PL, Zito G, et al. Cardiovascular risk profile and lifestyle habits in a cohort of Italian cardiologists. Results of the SOCRATES survey (Survey on cardiac risk profile and lifestyle habits in a cohort of Italian cardiologists). [Profilo di rischio cardiovascolare e stili di vita in una coorte di cardiologi Italiani. Risultati della survey SOCRATES.] Monaldi Arch Chest Dis. 2013; 80: 118–125. [Italian]

  • 12

    Hou L, Jin X, Ma J, et al. Perception and self-management of hypertension in Chinese cardiologists (CCHS): a multicenter, large-scale cross-sectional study. BMJ Open 2019; 9: e029249.

  • 13

    Raag M, Pärna K. Cigarette smoking and smoking-attributable diseases among Estonian physicians: a cross-sectional study. BMC Public Health 2018; 18: 194.

  • 14

    Medisauskaite A, Kamau C. Does occupational distress raise the risk of alcohol use, binge-eating, ill health and sleep problems among medical doctors? A UK cross-sectional study. BMJ Open 2019; 9: e027362.

  • 15

    O’Keeffe A, Hayes B, Prihodova L. “Do as we say, not as we do?” The lifestyle behaviours of hospital doctors working in Ireland: a national cross-sectional study. BMC Public Health 2019; 19: 179.

  • 16

    Soler JK, Yaman H, Esteva M, et al. Burnout in European family doctors: the EGPRN study. Fam Pract. 2008; 25: 245–265.

  • 17

    West CP, Dyrbye LN, Shanafelt TD. Physician burnout: contributors, consequences and solutions. J Intern Med. 2018; 283: 516–529.

  • 18

    Peckham C. Physician burnout: it just keeps getting worse. Burnout and happiness in physicians: 2013 vs 2015. Medscape Fam Med. January 26, 2015. Available from: https://www.medscape.com/viewarticle/838437_print [accessed: January 29, 2020].

  • 19

    Rodrigues H, Cobucci R, Oliveira A, et al. Burnout syndrome among medical residents: a systematic review and meta-analysis. PLoS ONE 2018; 13: e0206840.

  • 20

    Fernandes LS, Nitsche MJ, Godoy I. Association between burnout syndrome, harmful use of alcohol and smoking in nursing in the ICU of a university hospital. Cien Saude Colet. 2018; 23: 203–214.

  • 21

    McCain RS, McKinley N, Dempster M, et al. A study of the relationship between resilience, burnout and coping strategies in doctors. Postgrad Med J. 2018; 94: 43–47.

  • 22

    Tyssen R. What is the level of burnout that impairs functioning? J Int Med. 2018; 283: 594–596.

  • 23

    Dewa CS, Loong D, Bonato S, et al. The relationship between physician burnout and quality of healthcare in terms of safety and acceptability: a systematic review. BMJ Open 2017; 7: e015141.

  • 24

    Hungarian Central Statistical Office. Social situation outlook 2010. [Társadalmi helyzetkép 2010.] Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2011. [Hungarian]

  • 25

    Abuissa H, Lavie C, Spertus J, et al. Personal health habits of American cardiologists. Am J Cardiol. 2006; 97: 1093–1096.

  • 26

    Frank E, Segura C. Health practices of Canadian physicians. Can Fam Phys. 2009; 55: 810–811.e7.

  • 27

    Kiss I, Barna I, Daiki T, et al. Results of the comprehensive health screening of Hungary (MÁESZ) in 2016 and comparative results of 2010–2016. [„Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogram”-jának (MÁESZ) 2016. évi és 2010–2016 közötti összefoglaló adatai. Prevenció, kockázatfelmérés és egészségmegőrzés – a szűrővizsgálatok jelentősége és haszna.] Lege Artis Med. 2017; 27: 25–30. [Hungarian]

  • 28

    IDF Diabetes Atlas. 9th edition 2019. International Diabetes Federation, Brussels, 2020.

  • 29

    WHO global report on trends in tobacco smoking 2000–2025. WHO Press, Geneva, 2015.

  • 30

    Neuberger M. Tobacco control: prevention and cessation in Europe. MEMO 2019; 12: 156–161.

  • 31

    Hungarian Central Statistical Office. Results of the European Public Health Survey in 2014. Summary data. [A 2014-ben végrehajtott Európai lakossági egészségfelmérés eredményei. Összefoglaló adatok.] Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2018. [Hungarian]

  • 32

    Jankowski M, Kaleta D, Zgliczyński WS, et al. Cigarette and e-cigarette use and smoking cessation practices among physicians in Poland. Int J Environ Res Public Health 2019; 16: 3595.

  • 33

    Al-Hagabani MA, Khan MS, Al-Hazmi AM, et al. Smoking behavior of primary care physicians and its effect on their smoking counseling practice. J Family Med Prim Care 2020; 9: 1053–1057.

  • 34

    Smith DR, Leggat PA. An international review of tobacco smoking in the medical profession: 1974–2004. BMC Public Health 2007; 7: 115.

  • 35

    OECD Data. Alcohol consumption. Available from https://data.oecd.org/healthrisk/alcohol-consumption.htm [accessed: June 2, 2020].

  • 36

    Pedersena AF, Sørensen JK, Bruun NH, et al. Risky alcohol use in Danish physicians: associated with alexithymia and burnout? Drug Alcohol Depend. 2016; 160: 119–126.

  • 37

    Torzsa P, Hargittay Cs, Kalabay L. The importance of anxiety and depression in family practice. [A szorongás és a depresszió jelentősége a családorvosi gyakorlatban.] Neuropsychopharmacol Hung. 2017; 19: 137–146. [Hungarian]

  • 38

    Rihmer Z, Gonda X, Eőry A, et al. Screening of depression in primary care in Hungary and its importance in suicide prevention. [A depresszió szűrése az alapellátásban Magyarországon és ennek jelentősége az öngyilkosság megelőzésében.] Psychiatr Hung. 2012; 27: 224–232. [Hungarian]

  • 39

    Győrffy Zs, Dweik D, Girasek E. Workload, mental health and burnout indicators among female physicians. Hum Resour Health 2016; 14: 12.

  • 40

    Győrffy Zs, Ádám S. Changes of health status, work stress and burnout in the medical profession. [Az egészségi állapot, a munkastressz és a kiégés alakulása az orvosi hivatásban.] Szociol Szle. 2004; 11(3): 107–127. [Hungarian]

  • 41

    Ádám Sz, Torzsa P, Győrffy Zs, et al. Frequent high-level burnout among general practitioners and residents. [Gyakori a magas fokú kiégés a háziorvosok és háziorvosi rezidensek körében.] Orv Hetil. 2009; 150: 317–323. [Hungarian]

  • 42

    Győrffy Zs, Girasek E. Burnout among Hungarian physicians. Who are the most at risk? [Kiégés a magyarországi orvosok körében. Kik a legveszélyeztetettebbek?] Orv Hetil. 2015; 156: 564–570. [Hungarian]

  • 43

    Picquendar G, Guedon A, Moulinet F, et al. Influence of medical shortage on GP burnout: a cross-sectional study. Fam Pract. 2019; 36: 291–296.

  • 44

    Dreher A, Theune M, Kersting C, et al. Prevalence of burnout among German general practitioners: comparison of physicians working in solo and group practices. PLoS ONE 2019; 14: e0211223.

  • 45

    Stanetic KD, Savic SM, Racic M. The prevalence of stress and burnout syndrome in hospital doctors and family physicians. Med Pregl. 2016; 69: 356–365.

  • 46

    Gan Y, Jiang H, Li L, et al. Prevalence of burnout and associated factors among general practitioners in Hubei, China: a cross-sectional study. BMC Public Health 2019; 19: 1607.

  • 47

    Győrffy Zs. Burnout and resilience among Hungarian physicians. [Kiégés és reziliencia (rugalmas ellenállás) a magyarországi orvosok körében.] Orv Hetil. 2018; 160: 112–119. [Hungarian]

  • 48

    Global recommendations on physical activity for health. WHO Press, Geneva, 2010.

  • 49

    Hidalgo KD, Mielke GI, Parra DC, et al. Health promoting practices and personal lifestyle behaviors of Brazilian health professionals. BMC Public Health 2016; 16: 1114.

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jan 2021 0 0 0
Feb 2021 0 0 0
Mar 2021 0 85 102
Apr 2021 0 87 96
May 2021 0 37 20
Jun 2021 0 8 17
Jul 2021 0 0 0