View More View Less
  • 1 Bács-Kiskun Megyei Oktatókórház, Patológiai Osztály, Kecskemét, Nyíri út 38., 6000
  • | 2 Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, Patológiai Intézet, Szeged
  • | 3 Szegedi Tudományegyetem, Fogorvostudományi Kar, Fogpótlástani Tanszék, Szeged
Open access

Összefoglaló. Bevezetés: Az állcsonti cysták helytálló diagnosztikája a klinikai, radiológiai és patológiai leletek együttes értékelésével lehetséges. Korábbi munkánk során többször tapasztaltuk a klinikoradiopatológiai kommunikáció és korreláció hiányát, és ez olykor inadekvát diagnózisok felállításához vezetett. Célkitűzés: Célunk ezen kommunikációs probléma mértékének becslése és annak bemutatása, hogy ez a hiányosság hogyan befolyásolhatja a diagnosztikát. Módszer: Korábbi, más célú retrospektív elemzés újraértékelése történt a klinikai (radiológiai) adatközlés, a revízió kapcsán módosuló diagnózisok számszerűsítése céljából, valamint további 3 egyetemi patológiai intézet 10-10 anonimizált leletének vizsgálata az adatközlések vonatkozásában. Eredmények: 2 intézményben 85 odontogen cysta diagnózisakor csupán a betegek életkora, neme volt 100%-osan ismert. A lokalizációra vonatkozó adekvát információ 62%-ban, a méretre vonatkozó csupán 29%-ban fordult elő a szövettani kérőlapokon. Összességében a diagnózist segítő releváns információt csak 52%-ban adtak meg. Az utólagos klinikoradiopatológiai korrelációra törekvő revízió során 38/85 esetben (45%) módosult a végső diagnózis kisebb vagy nagyobb mértékben. A megküldött leletek alapján a klinikai/radiológiai adatok közlése <50% és 100% közöttinek becsülhető más intézetekben is. Az 5 intézmény közül csak az egyikben utalt specializációra az, hogy minden leletet egy patológus véleményezett, általában sok patológus (n = 25) valamelyike véleményezte a kevés tömlőt (n = 105). A diagnózis kommunikáció hiányán alapuló kisiklásának lehetőségét 5 példával illusztráljuk: cysta radicularisként leletezett paradentalis, lobos follicularis és lateralis periodontalis cysta, ductus nasopalatinus cysta és radicularis cysta differenciáldiagnosztikáját példázó tömlő, valamint botryoid odontogen cysta kerül bemutatásra. Következtetés: Az odontogen tömlők precíz diagnosztikája mind a klinikai, mind a patológiai oldalról javítást igényel, amelynek egyik része az ilyen irányú képzés lehet. Orv Hetil. 2021; 162(12): 458–467.

Summary. Introduction: Proper diagnosis of jaw cysts requires the parallel evaluation of clinical, radiological and histopathological findings. Lack of clinico-radio-pathological correlation can lead to inconsistent diagnoses. Objective: To evaluate the rate of lacking clinico-pathological communication and demonstrate how this may influence diagnostics. Method: Data of a former retrospective analysis were re-evaluated to quantify the lack of clinical data communicated to pathologists and estimate the rate of final diagnoses requiring alteration after review of all available clinical data. 10 anonymized reports on odontogenic cysts from 3 university pathology departments each were analysed for the lack of relevant clinical information. Results: Only the age and gender of patients were documented in 100% for 85 jaw cysts diagnosed in 2 departments of pathology. Adequate information about cyst localization and size were communicated in 62% and 29%, respectively. Overall, information relevant to the diagnosis was given in 52% of the cases. Revision based on clinico-radio-pathological correlation led to alterations of the diagnosis in 38/85 cases (45%). Based on reports from other institutions, the communication of clinical data is estimated to be between <50% and 100%. 25 pathologists were involved in reporting 105 cysts. 5 cases illustrate how diagnosis may fail without good communication: a paradental, an inflamed dentigerous and a lateral periodontal cyst, each misdiagnosed as radicular cyst; a cyst raising the differential diagnosis of nasopalatine duct versus radicular cyst; a botryoid odontogenic cyst. Conclusion: Proper diagnosis of jaw cysts requires improvements from both pathological and clinical sides, and could probably be improved through education. Orv Hetil. 2021; 162(12): 458–467.

  • 1

    El-Naggar AK, Chan JK, Grandis JR, et al. (eds.) WHO classification of head and neck tumours, 4th edn. International Agency for Research on Cancer, Lyon, 2017.

  • 2

    Cserni D, Zombori T, Vörös A, et al. A clinicopathological approach to odontogenic cysts: the role of cytokeratin 17 and bcl2 immunohistochemistry in identifying odontogenic keratocysts. Pathol Oncol Res. 2020; 26: 2613–2620.

  • 3

    Silva TA, Batista AC, Camarini ET, et al. Paradental cyst mimicking a radicular cyst on the adjacent tooth: case report and review of terminology. J Endod. 2003; 29: 73–76.

  • 4

    de Carvalho LF, Lima CF, Cabral LA, et al. Lateral periodontal cyst: a case report and literature review. J Oral Maxillofac Res. 2011; 1(4): e5.

  • 5

    Deshmukh J, Shrivastava R, Bharath KP, et al. Giant radicular cyst of the maxilla. BMJ Case Rep. 2014; 2014: bcr2014203678.

  • 6

    Sankar D, Muthusubramanian V, Nathan JA, et al. Aggressive nasopalatine duct cyst with complete destruction of palatine bone. J Pharm Bioallied Sci. 2016; 8(Suppl 1): S185–S188.

  • 7

    Cserni D, Zombori T, Stájer A, et al. Immunohistochemical characterization of reactive epithelial changes in odontogenic keratocysts. Pathol Oncol Res. 2020; 26: 1717–1724.

  • 8

    Pogrel MA. The keratocystic odontogenic tumour (KCOT) – an odyssey. Int J Oral Maxillofac Surg. 2015; 44: 1565–1568.

  • 9

    Gurdán Z, Gelencsér G, Lengyel Z, et al. The complex dental and oral surgical management with 8-year follow up of a Gorlin–Goltz syndrome patient. [Gorlin–Goltz-szindrómás beteg komplex fogorvosi, szájsebészeti kezelése és 8 éves követése.] Orv Hetil. 2020; 161: 67–74. [Hungarian]

  • 10

    Karabas HC, Ozcan I, Tekkesin MS, et al. Evaluation of radiolucent lesions associated with impacted teeth: a retrospective study. Curr Med Imaging 2020 Feb 5. . https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32107998. [Epub ahead of print]

    • Crossref
    • Export Citation
  • 11

    Chaudhary S, Sinha A, Barua P, et al. Keratocystic odontogenic tumour (KCOT) misdiagnosed as a dentigerous cyst. BMJ Case Rep. 2013; 2013: bcr2012008741.

  • 12

    Myoung H, Hong SP, Hong SD, et al. Odontogenic keratocyst: Review of 256 cases for recurrence and clinicopathologic parameters. Oral Surg Oral Med Oral Pathol Oral Radiol Endod. 2001; 91: 328–333.

  • 13

    More CB, Das S, Gupta S, et al. Mandibular adenomatoid odontogenic tumor: radiographic and pathologic correlation. J Nat Sci Biol Med. 2013; 4: 457–462.

  • 14

    Barrett AW, Sneddon KJ, Tighe JV, et al. Dentigerous cyst and ameloblastoma of the jaws: correlating the histopathological and clinicoradiological features avoids a diagnostic pitfall. Int J Surg Pathol. 2017; 25: 141–147.

  • 15

    Shear M, Speight PM. Cysts of the oral and maxillofacial regions, 4th edn. Blackwell Publishing Ltd, Oxford, 2007.

  • 16

    Florindo JB, Bruno OM, Landini G. Morphological classification of odontogenic keratocysts using Bouligand–Minkowski fractal descriptors. Comput Biol Med. 2017; 81: 1–10.

All Time Past Year Past 30 Days
Abstract Views 0 0 0
Full Text Views 169 169 64
PDF Downloads 162 162 30