View More View Less
  • 1 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Neurológiai Klinika, Budapest, Balassa u. 6., 1083
  • | 2 MTA–SE Neuroepidemiológiai Kutatócsoport – ELKH, Budapest
  • | 3 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Valószínűségelméleti és Statisztika Tanszék, Budapest
  • | 4 Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, Budapest
  • | 5 Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Budapest
Open access

Összefoglaló. Bevezetés: Mivel hazánkban a sclerosis multiplex gyakoriságáról, valamint életkori és nemi jellegzetességeiről az elmúlt évtizedekben – egészen 2020-ig – csak regionális jellegű felmérések készültek egy-egy centrum betegforgalma alapján, az újonnan diagnosztizált és már ismert betegek országos koreloszlásáról és annak időbeli változásairól nincsenek ismereteink. Célkitűzés: Jelen munkánkban több mint 14 000 beteg adatainak elemzésével a prevalens és incidens betegek koreloszlásának változását vizsgáljuk 2004–2016 során, és eredményeinket összevetjük az elmúlt évtizedekben közölt hazai adatokkal. Módszer: Munkacsoportunk az egészségbiztosítási pénztár anonimizált NEUROHUN adatbázisát elemezte, amely tartalmazza a 2004 és 2016 között az összes hazai, államilag finanszírozott, a fekvő- és járóbeteg-szakellátásból neurológiai diagnózissal jelentett esetet. A sclerosis multiplex BNO-kódjának előfordulása alapján korábban létrehoztuk a betegség adminisztratív definícióját, és megbecsültük a sclerosis multiplex országos prevalenciáját és incidenciáját. Eredmények: A prevalens betegek átlagéletkora 2015-ben 47,9 év, ugyanebben az évben az incidens betegek átlagéletkora 37,4 év volt. Vizsgálatunk szerint a prevalens betegek átlagéletkora szignifikánsan – évente egyötöd–egyharmad évvel (p<0,001) – emelkedik, mégpedig a nők esetében nagyobb mértékben. A nők átlagosan fél évvel idősebbek, mint a férfi páciensek (szignifikáns különbség: p = 0,002). A prevalens betegekben a legnépesebb korosztály az ötvenévesek felől a fiatalabb, 35–40 éves korosztály felé mozdul. Az incidens betegek átlagéletkora lassan, de szignifikánsan – évente átlagosan egyharmad évvel (p<0,001) – csökken. Következtetés: Eredményeink szerint az újonnan diagnosztizált sclerosis multiplexes páciensek átlagosan egyre fiatalabbak, és a prevalens betegek között is egyre fiatalabb korosztályok a legnépesebbek, de a javuló túlélés és a hosszabb élettartam miatt a prevalens betegek átlagéletkora összességében valószínűleg fokozatosan emelkedik. Orv Hetil. 2021; 162(19): 746–753.

Summary. Introduction: The nationwide age and gender distribution of newly diagnosed and prevalent multiple sclerosis patients has been unknown in Hungary, as until 2020 only regional studies had been reported about the frequency and age characteristics of subjects with multiple sclerosis, based on single-center patient registries. Objective: In the present study with the analysis of over 14 000 patients, we describe the changes in age distribution of prevalent and incident subjects between 2004 and 2016 and compare our results with the data published on the subject during the last decades in Hungary. Method: We have analyzed the pseudonymized NEUROHUN database provided by the single-payer National Health Insurance Fund, that contains each claim submitted by public hospitals and outpatient services for neurologic diseases between 2004 and 2016. Using the ICD10-code of multiple sclerosis, we have previously established the administrative definition of the illness and estimated its prevalence and incidence in the country. Results: The mean age of prevalent patients was 47.9 years in 2015, whereas in the same year the mean age of incident cases was 37.4 years. The average age of prevalent patients shows a significant rise – with an annual increase of one fifth–one third year (p<0.001) – with a more pronounced increase among women. The age of women is higher by half a year (p = 0.002). The most populous age groups among prevalent subjects shift from the fifties towards the younger generations between 35–40 years of age. The average age of incident subjects slowly, but significantly decreases, with a mean annual decrease of about one third year (p<0.001). Conclusion: Our results suggest that though new patients are younger year-by-year and the most populous age groups are also younger, altogether the average age of prevalent subjects continuously increases, probably due to the longer survival and lifespan of patients with multiple sclerosis. Orv Hetil. 2021; 162(19): 746–753.

  • 1

    Compston A, Confavreux C. The distribution of multiple sclerosis. In: Compston A, Confavreux C, Lassman H, et al. (eds.) McAlpine’s multiple sclerosis. 4th edn. Churchill Livingstone/Elsevier, Philadelphia, PA, 2005; pp. 71–111.

  • 2

    Wallin MT, Culpepper WJ, Nichols E, et al. Global, regional, and national burden of multiple sclerosis 1990–2016: a systematic analysis for the Global Burden of Disease Study 2016. Lancet Neurol. 2019; 18: 269–285.

  • 3

    Péntek M, Gulácsi L, Rózsa C, et al. Health status and costs of ambulatory patients with multiple sclerosis in Hungary. [Magyarországi sclerosis multiplexes járó betegek egészségi állapota és betegségköltsége.] Ideggyógy Szle. 2012; 65: 316–324.

  • 4

    Lehoczky T, Halasy-Lehoczky M. Multiple sclerosis in Hungary. World Neurol. 1961; 2: 38–44.

  • 5

    Pálffy Gy. Multiple sclerosis in Hungary, including the Gipsy population. In: Kuroiwa Y, Kurland LT. (eds.) Multiple sclerosis East and West. Kyushu University Press, Fukuoka, 1982; pp. 150–157.

  • 6

    Pálffy Gy. Prevalence of multiple sclerosis in the city of Pécs. [A sclerosis multiplex prevalenciája Pécsett.] Ideggyógy Szle. 1983; 36: 12–17. [Hungarian]

  • 7

    Guseo A, Jófejü E, Kocsis A. Epidemiology of multiple sclerosis in Western Hungary 1957–1992. In: Firnhaber W, Lauer K (eds.). Multiple sclerosis in Europe: an epidemiological update. Leuchtturm-Verlag/LTV Press, Darmstadt, 1994; pp. 279–286.

  • 8

    Guseo A. Multiple sclerosis in Fejér County. Epidemiology, immunology, treatment. [Sclerosis multiplex Fejér megyében. Epidemiológia, immunológia, terápia.] A Veszprémi Akadémiai Bizottság felolvasó ülése: 1992; F/20: 7–21. Available from: http://real-j.mtak.hu/14139/1/MTA_VEAB-FelolvasoUlesei_F20-937124.pdf [accessed: September 30, 2020]. [Hungarian]

  • 9

    Bencsik K, Rajda C, Klivényi P, et al. The prevalence of multiple sclerosis in the Hungarian city of Szeged. Acta Neurol Scand. 1998; 97: 315–319.

  • 10

    Bencsik K, Rajda C, Füvesi J, et al. The prevalence of multiple sclerosis, distribution of clinical forms of the disease and functional status of patients in Csongrád County, Hungary. Eur Neurol. 2001; 46: 206–209.

  • 11

    Zsiros V, Fricska-Nagy Z, Füvesi J, et al. Prevalence of multiple sclerosis in Csongrád County, Hungary. Acta Neurol Scand. 2014; 130: 277–282.

  • 12

    Biernacki T, Sandi D, Fricska-Nagy Z, et al. Epidemiology of multiple sclerosis in Central Europe, update from Hungary. Brain Behav. 2020; 10: e01598. Doi:10.1002/brb3.1598.

  • 13

    Marrie RA, Yu N, Blanchard J, et al. The rising prevalence and changing age distribution of multiple sclerosis in Manitoba. Neurology 2010; 74: 465–471.

  • 14

    Bezzini D, Policardo L, Meucci G, et al. Prevalence of multiple sclerosis in Tuscany (Central Italy): a study based on validated administrative data. Neuroepidemiology 2016; 46: 37–42.

  • 15

    Roux J, Guilleux A, Lefort M, et al. Use of healthcare services by patients with multiple sclerosis in France over 2010–2015: a nationwide population-based study using health administrative data. Mult Scler J Exp Transl Clin. 2019; 5: 2055217319896090.

  • 16

    Kingwell E, Zhu F, Marrie RA, et al. High incidence and increasing prevalence of multiple sclerosis in British Columbia, Canada: Findings from over two decades (1991–2010). J Neurol. 2015; 262: 2352–2363.

  • 17

    Culpepper WJ 2nd, Ehrmantraut M, Wallin MT, et al. Veterans Health Administration multiple sclerosis surveillance registry: the problem of case-finding from administrative databases. J Rehabil Res Dev. 2006; 43: 17–24.

  • 18

    Culpepper WJ, Marrie RA, Langer-Gould A, et al. Validation of an algorithm for identifying MS cases in administrative health claims datasets. Neurology 2019; 92: e1016–e1028.

  • 19

    Iljicsov A, Milanovich D, Ajtay A, et al. Incidence and prevalence of multiple sclerosis in Hungary based on record linkage of nationwide multiple healthcare administrative data. PLoS ONE 2020; 15: e0236432.

  • 20

    Hungarian Population Census 2011. National data. Available from: http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tables_regional_00 [accessed: September 20, 2020].

  • 21

    Browne P, Chandraratna D, Angood C, et al. Atlas of multiple sclerosis 2013: a growing global problem with widespread inequity. Neurology 2014; 83: 1022–1024.

  • 22

    Bentzen J, Flachs EM, Stenager E, et al. Prevalence of multiple sclerosis in Denmark 1950–2005. Mult Scler. 2010; 16: 520–525.

  • 23

    Mackenzie IS, Morant SV, Bloomfield GA, et al. Incidence and prevalence of multiple sclerosis in the UK 1990–2010: a descriptive study in the General Practice Research Database. J Neurol Neurosurg Psychiatry 2014; 85: 76–84.

  • 24

    Grytten N, Torkildsen Ø, Myhr KM. Time trends in the incidence and prevalence of multiple sclerosis in Norway during eight decades. Acta Neurol Scand. 2015; 132: 29–36.

  • 25

    Otero-Romero S, Roura P, Solà J, et al. Increase in the prevalence of multiple sclerosis over a 17-year period in Osona, Catalonia, Spain. Mult Scler. 2013; 19: 245–248.

  • 26

    Murtonen A, Sumelahti ML. Multiple sclerosis prevalence in 2000 and 2010 in Western Finland. Acta Neurol Scand. 2020; 141: 311–318.

  • 27

    Polman CH, Reingold SC, Edan G, et al. Diagnostic criteria for multiple sclerosis: 2005 revisions to the “McDonald Criteria”. Ann Neurol. 2005; 58: 840–846.

  • 28

    Polman CH, Reingold SC, Banwell B, et al. Diagnostic criteria for multiple sclerosis: 2010 revisions to the McDonald criteria. Ann Neurol. 2011; 69: 292–302.

  • 29

    Thompson AJ, Banwell BL, Barkhof F, et al. Diagnosis of multiple sclerosis: 2017 revisions of the McDonald criteria. Lancet Neurol. 2018; 17: 162–173.

  • 30

    Brønnum-Hansen H, Koch-Henriksen N, Stenager E. Trends in survival and cause of death in Danish patients with multiple sclerosis. Brain 2004; 127: 844–850.

  • 31

    Koch-Henriksen N, Thygesen LC, Stenager E, et al. Incidence of MS has increased markedly over six decades in Denmark particularly with late onset and in women. Neurology 2018; 90: 1954–1963.

  • 32

    Maghzi AH, Ghazavi H, Ahsan M, et al. Increasing female preponderance of multiple sclerosis in Isfahan, Iran: a population-based study. Mult Scler. 2010; 16: 359–361.

  • 33

    Iljicsov A, Simó M, Tegze N, et al. Databases in neurological diseases: overview of international examples in multiple sclerosis. [Nagy adatbázisok neurológiai kórképekben: nemzetközi áttekintés a sclerosis multiplex példáján]. Orv Hetil. 2019; 160: 123–130. [Hungarian]

  • 34

    Bencsik K, Sandi D, Biernacki T, et al. The Multiple Sclerosis Registry of Szeged. [A Szegedi Sclerosis Multiplex Regiszter.] Ideggyógy Szle. 2017; 70: 301–306. [Hungarian]

  • 35

    Iljicsov A, Simó M, Tegze N, et al. Multiple sclerosis in central Hungary: experiences and future possibilities of developing a local database. [Sclerosis multiplex a közép-magyarországi régióban: a helyi adatbázisfejlesztés tapasztalatai és jövőbeli lehetőségei.] Orv Hetil. 2019; 160: 131–137. [Hungarian]

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jan 2021 0 0 0
Feb 2021 0 0 0
Mar 2021 0 0 0
Apr 2021 0 0 0
May 2021 0 72 85
Jun 2021 0 13 13
Jul 2021 0 0 0